hirdetés
hirdetés

Megelőzés

Többé nem nyomhatjuk meg a szundi gombot: itt az idő felkészülni a következő pandémia megelőzésére

A WHO 2015-ben alapított egy csoportot azzal a céllal, hogy elkészítsék a veszélyes vírusok prioritási listáját, főként azokét, melyekre nincs folyamatban vakcina fejlesztés. A népességnövekedés és a globális utazás miatt egyre nagyobb rizikónak van kitéve az emberiség a vírusok ellen. Az ember egyre nagyobb területeket vesz irányítása alá, visszaszorítva az állatok természetes élőhelyét, aminek következtében szinte elkerülhetetlen volt, hogy például az ebola, majd most a COVID-19 globális járvánnyá váljanak. De mit tehet a világ azellen, hogy ez a jövőben megismétlődjön? Mi a tudomány álláspontja a vírusokról jelenleg? A The New York Times cikkjének összefoglalója.

A veszélyes vírusok listája tartalmazta a SARS, a MERS vírust, valamint hét másik légzőszervi, vérzéses vagy egyéb módon halálos betegséget, illetve egy „X” elnevezésű betegséget is, amelyet a WHO azokra az ismeretlen kórokozókra vagy a meglévő kórokozók pusztító variációira értett, melyek még eddig ismeretlenek. Ide sorolható a COVID-19 is: új, erősen fertőző betegség, magas halálozási aránnyal, amelyre nincs jelenleg kifejlesztett kezelési - vagy gyógymód. 

Nagyon is megelőzhető lett volna 

A pandémia-megelőző csoportot irányító szakember szerint nem az a probléma, hogy nem lehetett volna megelőzni a bajt. „Nagyon is meg lehetett volna. De nem tettük meg. A kormányok szerint ez túl drága lett volna.” A WHO-nak pedig nem volt sem pénzügyi háttere, sem felhatalmazása a globális együttműködés kierőszakolásához.

Figyelembe véve azt, hogy mennyit fejlődött az orvostudomány – számítógéppel vezérelt műtétek, mesterséges intelligencia programok a szívbetegségek kockázatának felmérésére –, többen nem értik, hogy most miért nem sikerül hatékonyabban fellépni. Miért ilyen tehetetlen az egész világ? De ennél is fontosabb talán: mit tudunk legközelebb jobban csinálni? 

A SARS után megnyomtuk a szundi gombot

Néhány fertőző betegségért felelős szakértő szerint a tudományos eszközök már rendelkezésre állnának egy vírusvédelmi osztály létrehozására, ami lehetővé tenne széleskörű globális projekteket, pl. oltások, gyógyszerek kifejlesztését, magas kockázatú vírusok azonosítását, legyen szó ismertekről vagy ismeretlenekről. „Várjuk a hívás gombot” – mondja el Daszak, a pandémiás csoport szakértője. „A SARS-nál elindult a riasztás, de megnyomtuk a szundi gombot. Aztán megtettük ugyanezt az ebolánál és a MERS-nél is. Most, hogy ismét ébren vagyunk, el kellene gondolkodnunk.

Mivel szinte lehetetlen előrejelezni, hogy mely vírus okozhatja a következő pandémiát, a kutatók hosszú ideje azon az állásponton vannak, hogy szükséges lett volna létrehozni olyan oltásokat és gyógyszereket, melyek hatékonyak lehetnek sokféle törzs ellen, például többféle koronavírus ellen. Az ilyen gyógyszerek kifejlesztése azonban sokkal bonyolultabb, mivel a vírusok úgy működnek, hogy a sejtjeink működését megváltoztatják, és ha egy gyógyszer blokkol egy funkciót (pl. egy adott fehérje előállítását), akkor megzavarhat valami olyasmit is, ami a sejtek túléléséhez is szükséges. 

A cél tehát az lenne, hogy ne akkor kapkodjuk a fejünket, amikor már egy globális járványról van szó, hanem legyenek alternatíváink, amelyek egy ilyen helyzetben bevethetők. Sokszor ez azonban azért nem történik meg, mert egyszerűen amíg nincs piaca ezeknek az ellenszereknek, addig „nem éri meg” gyártani őket.

Nem tudjuk megtippelni a következő világjárvány eredetét

Ráadásul, nagyon keveset tudunk a bolygó vírusveszélyeiről. A vírusok az újonnan felfedezett kórokozók kb. kétharmadát teszik ki, jóval többet, mint a baktériumok vagy a gombák. A vírusoknak nincs előnye abból, ha az embereket súlyosan megbetegítik, ezek csak a találkozás melléktermékei. Az évek vagy sokszor évszázadok alatt a vírusok és a gazdaszervezetek eljutnak oda, hogy képesek együtt létezni. Azok a legveszélyesebb vírusok, melyek az állatokról jutnak át az emberekre, mint a COVID-19 is. A betegség új, tehát az immunrendszerünk nincs felkészülve a védekezésre, nincsenek ellenanyagaink ellene. Egy ismeretlen vírus az immunrendszerünkre fenyegetést jelent. 

Azoknak, akik meg szeretnék tippelni, honnan jöhet majd a következő világjárvány, elég nehéz dolguk van, mivel több millió vírust lehetne így elemezni. Az egyetlen esély a folyamatos diagnosztizálás, hogy észrevegyük, ha egy új vírus bejut az emberi fajba. Számos emberre veszélyes vírus van, ám azért nem fejlesztenek ellenük folyamatosan vakcinákat, mert nagyon alacsony annak az esélye, hogy egyetlen vírus pandémiát okozzon. A legtöbb vírus egyszerűen nem is alkalmas arra, hogy emberről állatra ugorjon. A probléma az, ha a 10 millió az egyhez esélyét felszorozzuk az összes ember-állat érintkezéssel: akkor a vírus emberi fertőződésének valószínűsége nem is olyan minimális.

Nem gondolkozhatunk azon, érdemes-e a megelőzésre költeni 

Daszak nemrégiben Kínába utazott, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogy az ott élő emberek milyen gyakran voltak kitéve denevérekből származó koronavírusnak. Ezt az antitestek kutatásával vizsgálta, amelyek a fertőzés után átlagosan 2-3 évig maradnak a vérben. Azt találta, hogy azon a területen az emberek 3%-a van kitéve a denevérekből eredő koronavírus kockázatának (és ez még csak a koronavírus, a többi veszélyforrásról, vírusfajtáról nem is beszélve). Daszak szerint ez azt jelenti, hogy évente kb. 1-7 millió ember kap el Délkelet-Ázsiában koronavírust denevérektől, a legtöbbjük számára azonban ezek nem okoznak tüneteket. Lehetséges, hogy voltak már korábban is kisebb kitörések, de nem vették észre, vagy az emberek halálát influenzának tulajdonították. Ez a mostani azonban egy nagyobb átterjedés, így nem nehéz elképzelni, hogy az egyik fertőzés kissé mutálódott és így született meg a COVID-19 – mondja el a szakértő. 

Nem elhanyagolható tehát a vadonélő állatok folyamatos vizsgálata sem, főként a denevéreké, hiszen tudjuk már a SARS óta, hogy ők veszélyes koronavírusok hordozói, emellett influenzát és vérzéses vírusokat is hordoznak, mint az ebola. Gyakran megfertőznek egy másik állatot és azok fertőznek meg minket. Az összes emlős ötöde denevér és mindenhol élnek a világon. Mivel éjszaka repülnek, nem találkozunk velük gyakran. Hosszú ideig élnek és sokféle élőhelyen megfordulnak, így más állatok is könnyen érintkezhetnek velük.  

Most a COVID-19 megjelenésével ismét megjelent a globális összefogás, de a kutatók reménykednek abban, hogy ez további projektekre is kiterjeszthető lesz, hogy megelőzhető legyen egy újabb pandémia kialakulása vagy elszabadulása. Mert ahogy nem gondolkodunk kétszer akkor sem, amikor a terrorizmust akarjuk megelőzni, a pandémiáról is hasonló módon kell gondolkodni: résen kell lenni, amíg még nem késő.

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

(forrás: The New York Times)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

Március 19-én, pénteken Belső kommunikációs workshop a Kreatív szervezésében!

hirdetés