hirdetés

Szakértő válaszol

Távmunkázna itthonról külföldre? Buktatók és lehetőségek az adózásban!

A mai munkaerőpiaci helyzetben általános tendenciaként figyelhető meg, hogy a munkavállalók egy része külföldre vándorol, hogy kipróbálja magát új környezetben. A KSH adatai alapján a kivándorlók 63 százaléka a 40 év alatti korosztályba tartozik. A PwC Magyarország nemrég készített közel 14 000 fős - zömében 18-28 éves korosztályt felölelő - munkavállalói preferenciákat tartalmazó adatbázisából is jól látszik, hogy ezt a korosztályt különösen izgatja a külföldi munkavállalás. Az említett adatbázisból jól kivehető, hogy a külföldi munkavállalás során a legfontosabb szempontok (sorrendben) a teljes kompenzációs csomag, az előmeneteli lehetőségek, a munka természete, majd a munka-magánélet egyensúlya, illetve a munkakörnyezet.

A mai digitalizált világban azonban lehetősége van azoknak is élvezni a külföldi munkavállalás bizonyos előnyeit, akik a munkájukat fizikailag Magyarországról végzik. Egyre elterjedtebb ugyanis az a gyakorlat, hogy Magyarország területéről dolgozunk egy külföldi vállalatnak, otthonról, esetleg egy közösségi irodaházból (coworking).

Értelemszerűen nem minden munkakörben van lehetőség hazánkból külföldre dolgozni, azonban a mai világban egyre több mérnöki, informatikai és számos irodai munka elvégezhető telefon, e-mail és internetes elérhetőséggel egy másik országból, ahonnan mind a kollégákkal, mind az ügyfelekkel aktívan tartható a kapcsolat online módon.

Járjunk utána a külföldi munkavállalás kereteinek!

Fontos azonban, hogy ha ilyen lehetőségünk adódik, alaposan nézzük meg és járjunk utána, hogy egy ilyen munkavállalás milyen közteherfizetési kötelezettséggel jár, különben kellemetlen meglepetésben lehet részünk!

Laikusként feltételezhetnénk, hogy ha a munkaszerződés országában a külföldi munkáltató levon tőlünk minden ottani közterhet, akkor az úgy rendben is van. Ugyanakkor a magyar, illetve nemzetközi szabályozás ennél összetettebb, és valószínű, hogy Magyarországon is felmerülnek közteherfizetési kötelezettségek, amennyiben a munkát jellemzően Magyarország területéről végezzük. Számos nemzetközi egyezmény (pl. kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, vagy közösségi rendelet, szociális biztonságról szóló egyezmények) és belső jogszabály rendelkezik a határon átnyúló munkavégzés adózásáról és a járulékfizetési szabályairól.

Leegyszerűsítve azonban elmondható, hogy a külföldre „home office-olók” esetében adózni jellemzően abban az országban kell, ahol a munkát fizikailag végezzük, de fontos kiemelni, hogy minden esetet külön-külön érdemes megvizsgálni. De hogyan tegyünk eleget a magyar adófizetési kötelezettségünknek? A magyar szabályok értelmében a külföldről származó, de Magyarországon adóztatandó munkaviszonyos jövedelmünk után személyi jövedelemadót (továbbiakban: szja) saját maguknak kell megfizetni negyedévente.

Kiemelendő, hogy ezekről a jövedelmekről a magyar adóhatóság automatikusan nem kap információt (magyar kifizetés esetében igen). Így a NAV által elkészített személyijövedelemadó-bevallási tervezet sem fogja ezen elemeket tartalmazni, azt önadózóként kell bevallani a magánszemélyeknek az adóév végét követő év május 20-ig.

Kell-e duplán adózni?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha a munkavállalónak Magyarországon (is) fizetnie kell adót a bérjövedelmem után és a munkaszerződés szerinti országban is, akkor duplán fog-e adózni. A válasz szerencsére az, hogy nagy valószínűséggel nem, azonban elengedhetetlen, hogy megnézzük, van-e a két ország között hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezményt, és az hogyan rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan. Az esetek döntő részében ilyen esetben külföldön mentesülünk az adó megfizetése alól, vagy a magyar adó mértékével csökkenthető a külföldi adókötelezettség.

Megéri „bujkálni”? Mi történik, ha nem teszünk eleget a magyar adófizetési kötelezettségünknek? Amennyiben egy esetleges vizsgálat során a hatóság megállapítja az adóhiányt, úgy adóbírság szabható ki, aminek az összege akár a meg nem fizetett adó ötven százalékáig is terjedhet! Azonban a jogkövető magatartással nemcsak a bírság kerülhető el, hanem akár adóelőnyünk is származhat abból, hogy a magyar szja mértéke tizenöt százalék, ami Európán belül alacsonynak mondható. Így akár a Nyugat-Európában nem ritka harminc-negyven százalékos adókulcs helyett, lehet, hogy csak tizenöt százalék adót kell ténylegesen fizetnünk.

A tb kérdése még összetettebb

Ne feledkezzünk meg a társadalombiztosítási (továbbiakban tb) terhekről sem, melyek sokszor még összetetteb szabályokon alapulnak. Csakúgy mint az adó esetében, itt is fontos, hogy melyik országban van a munkáltatónk, de alapvetőn egy ilyen konstrukció esetén abban az országban merül fel a járulékfizetési kötelezettség is, ahol a munkavállaló dolgozik. Esetünkben tehát Magyarországon, melynek adminisztrációja és bevallása már igen összetett feladat. Természetesen vannak atipikus esetek, amikor a szabályzás megenged ettől eltérő kezelést, ezeket is érdemes esetenként külön-külön vizsgálni.

Külön lehetne még értekezni a külföldre történő távmunkavégzés munkajogi kérdéseiről (melyik ország munkajoga az irányadó, mely ország munkaszüneti napjait kell alkalmaznunk, beszélhetünk-e munkahelyi balesetről stb.), vagy a munkát nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel ellátó személyek speciális adózási szabályairól.

A fent bemutatottak alapján jól látszik, hogy amellett, hogy nagyszerű fejlődési és jövedelemszerző lehetőség Magyarország területéről egy külföldi munkáltató részére dolgozni, mindenképpen ajánlott körüljárni a lehetőség adó- és tb-vonzatát. Így amellett, hogy elkerülhetjük az esetleges kellemetlenségeket és bírságokat, és helyesen járunk el, akár még megtakarítást is elérhetünk! Mindenképpen érdemes alaposan felkészülni, mielőtt igent mondunk egy ilyen lehetőségre, hogy tisztába legyünk azzal, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket távmunka során.

Faragó Ádám, vezető tanácsadó, PwC Magyarország
a szerző cikkei

Szabó Roland, vezető menedzser, PwC Magyarország
a szerző cikkei

(forrás: PwC Magyarország)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

DIGITALIZÁLVA – ÚJ MEGOLDÁSOK SAVE THE DATE 07.23. 14:00

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés