hirdetés
hirdetés

A módosítások tükrében: munkajogászi összefoglaló a fontos változásokról

Számos ponton enyhültek a bértámogatás feltételei

Nem számít, hogy kicsi vagy nagy, tőkeerős vagy sem, a cégek többségét megrengeti a koronavírus-járvány miatt elindult gazdasági konjunktúra. Azoknál a cégeknél van a legnagyobb baj, ahol teljesen leállt a tevékenység, úgy ráadásul, hogy az újraindulás időpontja megközelítőleg sem látható előre. A bértámogatáshoz nagy reményeket fűztek, hiszen a nyugat-európai országokban 70–80%-os bértámogatást vezettek be anélkül, hogy ahhoz bármilyen többletfeltételeket szabtak volna.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a magyar bértámogatás első változata 2020. április 10-én látott napvilágot. Pár hét elteltével azonban finomhangolásra szorult a koncepció, a feltételek ugyanis nagyon szűkre szabták az igénybevétel lehetőségét.

A magyar megoldás szerint a visszaesés okán bevezetett legfeljebb 50%-os részmunkaidő miatt kieső munkaidő 70%-át, de maximum munkavállalónként havonta nettó 75.000,- Ft-ot és mindössze 3 hónapra jelentett eredetileg a bértámogatás, amely a feltételrendszernek is köszönhetően nem bizonyul elegendő segítségnek. Ha ugyanis kiszámoljuk, hogy milyen bérterhek maradnak a munkáltatón és mellette milyen plusz vállalásokat kell tennie a visszafizetési kötelezettség kockázatával, akkor közel sem beszélhetünk érdemleges segítségről, főleg a magasabb bérsávban foglalkoztatott munkavállalóknál.

dr. Antalóczy Adrienn ügyvéd, munkajogi szakjogász

De vajon milyen változást hozott a Kormány 141/2020. (IV.21.) Kormányrendelete, amely módosította a bértámogatás feltételeit? Kora reggeli első olvasás utáni összefoglaló a módosítás lényegéről dr. Antalóczy Adrienn ügyvéd, munkajogi szakjogász (Antalóczy Ügyvédi Iroda) tollából.

A részmunkaidő mértéke korlátozott, de már nem annyira

Az eredeti koncepció szerint a bértámogatás csak akkor vehető igénybe, ha a csökkentett munkaidő legalább a korábbi munkaidő 50%-át eléri, de nem haladja meg annak 70%-át. Azaz a napi 8 órás munkaidőből kiindulva a részmunkaidő legalább napi 4 óra és legfeljebb napi 5,6 óra lehet, ha bértámogatást szándékoznak igénybe venni a felek.

Ebben a részben enyhülést hozott a 141/2020. (IV.21.) Kormányrendelettel kihirdetett módosítás, amelynek következtében akkor is igénybe vehető a bértámogatás, ha a részmunkaidő legalább napi 2 óra és legfeljebb napi 6,8 óra (három havi átlagban).

A létszámfenntartási kötelezettség enyhült

Lényeges változást hozott az említett módosítás, ugyanis míg eredetileg a létszámfenntartási kötelezettség a kérelem benyújtásának napján meglevő statisztikai állományi létszám fenntartására vonatkozott, addig a módosítással ez a bértámogatás kérelemmel érintett munkavállaló munkaviszonyának fenntartására módosult.

Távolléti díj helyett alapbér

Lényeges újdonság az is, hogy míg eleinte a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. § szerinti távolléti díjat kellett alapul venni, addig a módosítás eredményeként ez a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérre változott.

A bértámogatás mértéke maradt 70%

Ebben tehát nincs változás, a bértámogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított nettó összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de legfeljebb nettó 75.000,- Ft. A bértámogatás továbbra is 3 hónapra igényelhető.

Eltörlésre került viszont ebből az a kötöttség, hogy csak a 30%, 40% vagy 50% mértékben kieső munkaidő után lehetne számolni a bértámogatást, azaz ha a részmunkaidő miatt 45%-os a kieső munkaidő mértéke, akkor ennek a 70%-t kell venni.

A bérteher csökkent, egyes esetekben nincs bérkiegészítési kötelezettség

Az eltérő bérsávokban eltérően alakulnak a számok. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az eredeti szabályok szerint a részmunkaidőre járó munkabéren felül a kieső munkaidő 30%-ára mint egyéni fejlesztési időre is fizetnie kell a munkáltatónak, úgy ráadásul, hogy ki kell egészítenie a munkabért akként, hogy az elérje az eredeti munkaidő szerinti távolléti díjat. Egy olyan munkabér esetén tehát, ahol a kieső munkaidőre járó arányos munkabérrész a bértámogatás maximumát, azaz a nettó 75.000,- Ft-ot meghaladja, a munkáltatónak ismét a zsebébe kell nyúlnia. Ezáltal pedig a bértámogatás arányosan még kisebb terhet vesz le a munkáltató válláról.

Ezt a matekot írta át a módosítás, és nem egyszerű megérteni, hogy hogyan is változik ez a számítási szabály.

Egyrészt a módosítás távolléti díj fogalom helyett alapbér fogalmat használ. Másrészt, az egyéni fejlesztési időben való megállapodás most már csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, tehát napi 4 óránál több, de napi 6,8 óránál kevesebb a részmunkaidő. Ha viszont a részmunkaidő napi 4 óránál kevesebb, akkor az egyéni fejlesztési időben meg lehet állapodni, de nem kötelező.

Továbbá, az egyéni fejlesztési időre munkabér jár – ez eddig is így volt, de most jön az újdonság – kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét nem haladja meg. Ez esetben tehát nem kell az egyéni fejlesztési időre munkabért fizetni.

Sőt, ha a részmunkaidő napi 4 óránál kevesebb, akkor nincs bérkiegészítési kötelezettség sem.

A jogértelmezési bizonytalanság egy új rendelkezésnek köszönhetően az első esetkörnél merül fel álláspontom szerint, amikor a csökkentett munkaidő a korábbi munkaidő felét meghaladja. A módosítás szerint ugyanis a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt el kell, hogy érje a munkavállaló alapbérét (kivéve, ha a csökkentett munkaidő a korábbi felét nem haladja meg), az alapbér pedig a kérelem benyújtásának a napján hatályos alapbér. A csavar ott van, hogy a 141/2020. (IV.21.) Kormányrendelt 8. § (2) bekezdése egy olyan új rendelkezést is beillesztett a bértámogatási rendeletbe, miszerint „E rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.”

Első nekifutásra ez azt jelentheti, hogy hiába módosítják a felek a munkaszerződést például 2020. május 1-jén részmunkaidőre a bértámogatás igénybevételéhez, a rendelet erejénél fogva az addig nem lép hatályba, amíg a bértámogatás iránti kérelem tárgyában határozatot nem hoznak, ami elvileg 8 nap. Ez egyfajta felfüggesztő feltétel a csökkentett munkaidőre vonatkozó megállapodás hatályba lépéséhez, azaz – ha jól értem – addig nem lép hatályba a felek ezen megállapodása, amíg a bértámogatást meg nem ítélik. Ez esetben persze a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér a teljes munkaidős munkabér lesz (hiszen a módosítás még nem lépett hatályba), kivéve, ha a felek már a kérelem benyújtását megelőzően módosították a munkaszerződést. Tehát ha jól értelmezem a szövegezést, lehetőség van arra, hogy nem élnek a felek ezzel a felfüggesztő feltételhez kötött hatályba lépéssel. Következésképpen, ha a felek bevállalják annak kockázatát, hogy a kérelem benyújtása előtt részmunkaidőre módosítanak anélkül, hogy biztosak lennének a bértámogatás pozitív elbírálásában, ez esetben akkor sem lenne bérkiegészítési kötelezettsége a munkáltatónak, ha a csökkentett munkaidő a korábbi felét meghaladná (tehát több mint napi 4 óra lenne a részmunkaidő). Hiszen ez esetben a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér a már hatályba lépett részmunkaidőhöz (csökkentett munkaidőhöz) kapcsolódó alapbér lenne.

A fentiek alapján meglehetősen kedvező irányba látszik alakulni a bérteher mértéke, ha az vesszük, hogy

  • legfeljebb 85%-os munkaidő-csökkentés esetén is járhat bértámogatás,
  • a munkáltatónak a csökkentett munkaidőre kell munkabért fizetnie,
  • a kieső munkaidő 30%-át kitevő egyéni fejlesztési időre pedig nem jár munkabér egy több mint 50%-os munkaidő csökkentés esetén,
  • illetve az alapbérre történő kiegészítés több mint 50%-os munkaidő csökkentés esetén nincs, egyébként pedig elméletileg elkerülhető. Ez utóbbi azonban a jogszabály módosítás értelmezése körüli bizonytalanság miatt óvatosan kezelendő, és nem kizárt, hogy a következő napokban, hetekben tisztázásra fog kerülni.

Egyéb változások

A fent sorra vett módosítások a leglényegesebbek, emellett voltak még kisebb módosítások.

Ezek között került elrejtésre az is, hogy míg korábban a munkaerő-kölcsönzést kivette a jogalkotó a rendelet hatálya alól, a módosítás után már munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók után is igényelhető a bértámogatás. Sőt, az sem elhanyagolható változás, hogy az egyéni fejlesztési időre vonatkozó munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés a támogatás tartama alatt vagy az azt követő 2 éven belül lehetséges, ezzel is nagyobb mozgásteret hagyva a munkáltatónak a munkaidő-szervezésre.

Ami nem változott viszont, az az adminisztrációs teher, bár üdvözlendő, hogy hatályát vesztette az a rendelkezés, miszerint a támogatási kérelemhez csatolni kellene a csökkentett munkaidőre, illetve az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodást. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezeket ne kellene elkészíteni és írásba foglalni, mindössze a kormányhivatalokra zúduló iratok mennyiségét igyekeztek szerintem ezzel racionalizálni, hiszen a felek egyébként is nyilatkoznak a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő kapcsán. A háttérmegállapodások pedig majd az utólagos ellenőrzésnél fognak minden bizonnyal szerephez jutni.

Ne rohanjunk egyből kitölteni a kérelmeket!

A változások a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. Ez idő alatt várhatóan megfelelően módosulnak majd a kapcsolódó formanyomtatványok is, így ezt érdemes kivárni, mielőtt nekiesnénk az adminisztrációnak.

 

Munkajogi kérdésed van? Jelentkezz HR-eseknek szóló munkajogi interaktív gyorssegély-konzultációnkra!

Kérdezz-felelek: aktuális munkajogi kérdések

Időpont: 2020. április. 29. 09:00    Részvételi díj: Teljes árú jegy: 14 900 Ft + Áfa / fő

Dr. Zempléni Kinga munkajogász, aki már több mint 100 kérdésre válaszolt az elmúlt egy hónapban a HRPWR.HU oldalán, ezúttal összefoglalja a felmerült kérdésekből levont következtetéseket, segít a legújabb kormányrendeletek értelmezésében, és válaszol minden résztvevő kérdésére, melyeket névvel vagy névtelenül, szóban vagy írásban is fel lehet tenni.
 
Bővebb információ az eseményről itt. Jelentkezni ide kattintva lehet.
dr. Antalóczy Adrienn, ügyvéd, munkajogi szakjogász
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés