hirdetés
hirdetés

A vírus hatása

Súlyos veszteségek érték a cégeket: így látják a jelent és a jövőt

Nehéz helyzetben indultak neki a cégek a koronavírus-járvány harmadik hullámának, a második hullám ugyanis tízből 9 kkv-t hátrányosan érintett – derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás eredményeiből.  Ugyanakkor tízből hat vállalat bővíteni szeretné a létszámot a következő időszakban, mint az a Wyser vonatkozó felméréséből kiderül, mely szerint a magyarországi cégvezetők összességében kissé kedvezőbbnek ítélik meg a gazdasági helyzetet, mint a világátlag.

Az elhúzódó járványhelyzet egyre súlyosabban érezteti hatását a hazai kis- és középvállalkozások körében. „A K&H kkv bizalmi index kutatás 2020. negyedik negyedéves eredményei alapján a koronavírus-járvány harmadik hulláma nehéz helyzetben érte a cégeket, ugyanis a második hullám komoly nyomot hagyott a hazai kkv-szektor működésén. November végével bezárólag a kkv-k 90 százaléka érezte a járvány negatív gazdasági hatásait, ezen belül a válaszadók harmadát súlyos veszteségek érték. Az egyes iparágakat azonban eltérő módon érintette a válság. Leginkább a szolgáltató szektorban dolgozók kerültek nehéz helyzetbe, akiknek 36 százaléka számolt be komoly veszteségről, a mezőgazdaságban viszont "csak” minden ötödik cég tapasztalt hasonlót. A második hullám alatt bevezetett megszorító intézkedések számottevő szigorítására remélhetőleg már nem lesz szükség a harmadik hullám alatt, ugyanakkor a kkv-k helyzete várhatóan csak a gazdasági nyitással fog számottevően javulni” – foglalta össze az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv marketing és támogatás vezetője.

Akadályozó tényezők

A járvány első és második hullámában is, változatlan értékben (47 százalék), a belföldi kereslet csökkenése okozta a legnagyobb kihívást, ami láthatóan a harmadik hullám alatt is velünk marad. A további akadályozó tényezők között jelentősebb eltérés két esetben mutatkozik az elmúlt két hullámban tapasztaltaknál. A megváltozott munkarend és cégen belüli munkafolyamatok, feltehetően a körülményekhez való alkalmazkodás miatt, a második hullám során már kisebb mértékben nehezítették a cégek életét (31 százalék). A szükséges munkaerő hiánya ugyanakkor már a cégek 18 százalékát hátráltatta az első hullám 11 százalékához képest. Ennek hátterében többek között az állhat, hogy a járvány alatt felszabaduló munkaerő szaktudása és tapasztalata nem feltétlenül felel meg annak, amit az adott munkaadó keres.

„A hazai kisvállalkozások működésére – közvetetten ugyan –, de a válság kezdete óta folyamatosan gyengülő forint is kedvezőtlenül hat, erről a válaszadók több mint fele (54 százalék) számolt be. Legtöbben (59 százalék) az import termékek árnövekedése miatti árrés csökkenést jelölték meg fő okként, a cégek közel negyede (24 százalék) pedig az értékesítési lehetőségek romlását említette, amelyet a szükséges áremelések okoztak” – értékelte az eredményeket Kökény Roland.

A járvány gazdasági hatásainak mérsékléséhez a kkv-k több mint fele (53 százalék) megszorító intézkedéseket alkalmazott. Legnagyobb arányban a dolgozók munkaidejének csökkentése és a cég havi kiadásainak mérséklése volt jellemző (32 és 29 százalék). Leépítéssel és a bérek csökkentésével eddig a cégek egyaránt 14-14 százaléka élt.

Fény az alagút végén

A magyarországi menedzserek mindezzel együtt kissé kedvezőbbnek látják a gazdasági helyzetet, mint a világ legtöbb vezetője – derült ki a Wyser Managers’ Perceptions kiadványából. A közép- és felsővezetők kiválasztására szakosodott cég felmérése szerint a hazai menedzserek 35%-a szerint rosszabb a gazdasági helyzet jelenleg, mint a Covid-19 válság előtt és mint tavaly tavasszal volt, miközben a globális vezetők 41%-a pesszimista. A több mint 500 vezető megkérdezésével készült felmérés szerint tehát a többség már látja a fényt az alagút végén.

A legtöbb menedzser arra számít, hogy 2021-ben kilábal a gazdaság a járvány miatti kedvezőtlen helyzetből, azonban 27%-uk úgy véli, hogy a krízist nem hagyjuk magunk mögött 2022 előtt. A világátlaghoz hasonló a helyzet hazánkban is, Magyarországon a menedzserek egynegyede szerint fogunk még 2022-ben is a koronavírus-válságról beszélni, miközben tízből csaknem hárman azt várják, hogy már idén nyárra túl leszünk a válságon.

„Összességében a magyarországi menedzserek kedvezőbbnek ítélik meg a jelenlegi gazdasági helyzetet, mint a világ többi országában a cégvezetők, miközben hasonló ütemű kilábalást várnak” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője. Ezt azzal magyarázza a szakember, hogy „a magyar gazdaság szerkezetéből adódóan magasabb a kkv-k aránya, amelyek gyorsan tudtak reagálni a válságra, jelentsen ez akár leépítést vagy új termék bevezetését, így mostanra már kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint a lassabban reagálók.”

Lépések a kilábalás érdekében

A tanulmány szerint a cégek különböző lépéseket tettek a járvány időszakában, amelyeknek a túlélés érdekében nehéz döntéseket is meg kellett hozniuk. A világon a megkérdezettek 38%-a eltért a régi üzleti modelltől, igyekezett új szolgáltatást nyújtani a vásárlóknak, ami sokszor új beruházásokkal kellett, hogy járjon. A magyar cégek több mint 50%-a vágott bele a terméke vagy szolgáltatása fejlesztésébe, ami jóval magasabb, mint a globális átlag, egynegyedük pedig beruházást hajtott végre. Nemcsak a turizmust érintették a leépítések, a válságtól kevésbé érintett cégek 14%-a is létszámcsökkentésre kényszerült.

„A vállalatoknak nagyon gyorsan kellett alkalmazkodniuk az új környezethez. A Covid-krízis az első válság a modern világban, amely megmutatta, hogy mennyire fontos a fizikai közelség számos területen, de az is kiderült, hogy hatékonyan működhet a távmunka is” – fogalmazott Rónai Dániel. A világjárvány megmutatta, hogy a munkák 20-25 százaléka végezhető teljes mértékben otthonról. Ez a négyszerese annak, amit a pandémia előtt otthonról végeztek” – mondta Rónai, aki kiemelte: viszont az is megmutatkozott, hogy egyes munkák nem végezhetők távolról semmilyen mértékben, ezeken a területeken csökkent a legnagyobb mértékben a produktivitás.

Nyertesek és vesztesek

Néhány szektornak könnyebben, míg más iparágaknak nehezebben ment az alkalmazkodás. Az IT-cégek és az online kereskedelemben dolgozók látják a leginkább optimistán a kilátásokat, ezek az iparágak ugyanis a Covid-válság nyerteseinek számítanak. Az IT-szektorban a home office már a válság előtt is jellemző volt, így ez nem jelentett problémát a járvány időszakában, miközben megnövekedett a kereslet a szolgáltatásaik iránt. Mindeközben a divat- és luxusmárkákat, a pénzügyi szolgáltatókat, a biztosítási és bankszektort, illetve a jogi és adótanácsadással foglalkozó vállalatokat kifejezetten negatívan érintette a válság.

Rónai Dániel arra számít, hogy a járvány lecsengésével is sokkal jellemzőbb lesz az otthoni munkavégzés, mint a válság előtt volt. „Az irodai munkavégzés átlagosan 25-30%-kal csökkenhet a járvány előttihez képest, hiszen a menedzserek rájöttek, hogy számos iparágban otthonról is hatékonyan tudnak dolgozni a munkavállalók. Sokan azonban abban hisznek, hogy az irodai környezet, az együtt gondolkodás, a kreativitás viszi előre a vállalatot, amihez fizikai jelenlét szükséges” – hangsúlyozta a szakértő.

Felvételi szándék

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60%-a már munkaerőfelvételben gondolkozik. A cégeknek leginkább speciális tudással rendelkező dolgozókra, tapasztalt munkavállalókra, illetve közép- és felsővezetőkre lesz szükségük. Magyarországon a válaszadók közel 80%-a specialistákkal bővítené a csapatot, 40%-nak tapasztalt munkatársakra van szüksége, 17% menedzsereket venne fel. Rónai szerint a felvételi szándék nem jelenti azt, hogy már túl lennénk a válságon, de a vállalatok megtanultak együtt élni a helyzettel, és már nem olyan nagy a bizonytalanság, mint a járvány első hullámában volt. Már mindenki tudja, hogy mivel állunk szemben, miközben szeretnének növekedési pályára állni a cégek.

A Wyser tanulmánya szerint, habár a gazdaság hamarosan ki fog lábalni a válságból, nem tér vissza a vírus előtti világ. A cégeknek fent kell tartani azt az emberközpontú megközelítést, amelyet a Covid-19 alatt is alkalmaztak. A menedzserek szerint nagy szükség lesz az alkalmazkodóképességre, a vezetési és digitális képességek fejlesztésére, de az érzelmi intelligencia és a kockázatkezelés is fontos része lesz a munka világának.

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés