hirdetés
hirdetés

Könyvajánló

Richard Wiseman: Kapd össze magad!

Ha szeretnél valamilyen lenni, akkor viselkedj úgy, mintha már olyan is lennél! Wiseman könyvében azt tanácsolja, ha meg akarunk változni, akkor ne a gondolkodásunkat próbáljuk meg átalakítani – amivel valószínűleg úgyis kudarcot vallunk –, hanem a viselkedésünket.

Richard Wiseman bűvész és performer, valamint rajong a kutyákért. Doktorátust szerzett pszichológiából, és olyan tekintélyes tudományos lapokban publikál, mint a Nature. Emellett világszerte népszerű önsegítő könyvek szerzője, a brit Independent on Sunday magazin szerint pedig egyike annak a száz embernek, akik élhetőbb hellyé teszik Nagy-Britanniát. Azt hiszem, ez az a pont, ahol az ember a könyvesboltba siet, hogy beszerezze ennek a nagyszabású csodabogárnak az egyik könyvét.

Nincs igazság a világon, amíg akár egyetlen csótány is viszonzatlan szerelemtől gyötrődik!

A szellemes megjegyzés William Jamestől, a 19. századi filozófustól és pszichológustól, az amerikai funkcionalista pszichológia alapítójától származik. James gyanakvással szemlélte az Európában akkoriban divatos irányzatokat, a reakcióidőt kutató és golyókkal játszadozó strukturalista Wundtot, a tudatalattival és a libidóval bíbelődő Freudot. James pragmatikus zseni volt, aki piros kockás nadrágban, sétapálcáját pörgetve sétafikált a harvardi kampuszon, és szellemes, közvetlen stílusú előadásain nemcsak az évezredek óta tematizált test-lélek viszonyt állította a feje tetejére, de látszólag szembement a józan ésszel is. Legismertebb elmélete az érzelmekkel kapcsolatos, amelyet így lehetne dióhéjban összefoglalni: az erdőben sétálunk, és feltűnik egy medve, mire futni kezdünk, DE nem azért futunk, mert félünk, hanem azért félünk, mert futunk. Vagyis a kognitív értékelés nem megelőzi a viselkedést, hanem abból következik, illetve abból következtet.

Gondold magad boldoggá!

Az önsegítő könyvek sokszor annak köszönhetik a sikerüket, hogy egyszerű és triviális vulgárpszichológiai tanácsokat és közhellyé kopott bölcsességeket sulykolnak a változásra vágyó olvasó fejébe, aki kezdetben megtisztelve érzi magát, amiért feléri ésszel a szerző gondolatmenetét, és felajzódik a könnyű változás ígéretétől – majd amikor óhatatlanul bekövetkezik a kudarc, csalódottan új szerző után néz.

A tipikus önsegítő könyv arra kéri olvasóját, hogy gondolkozzon másként. Például pozitívan. Trenírozza az elméjét, váltson szempontot, tekintsen másként önmagára, másokra, a világra, nyissa meg az elméjét az újdonságok előtt. Többnyire felsorakoztatja a falvédőbölcsességeket, az ókori mondák tanulságait, a keleti vallások bon mot-it, amelyek a gondolkodás vagy a személyiség megváltoztatását lennének hivatottak elősegíteni. Elvégre az ember gondolkodó, racionális lény, csak érvelni kell, szorgalmasan, mert ha végre megért valamit, belát valamit, ha megfeszíti akaratát, akkor a személyisége átalakul, a gondolkodása készségesen a kívánt irányba fordul, viselkedése, közérzete megváltozik...

Fel a fejjel, és nyeld le a békát!

Wiseman ezen csak derűsen mosolyog. Tanult pszichológus és gyakorlott szemfényvesztő, aki többek között azt is pontosan tudja, hogy az ember nem racionális, hanem racionalizáló lény, és csak egészen kivételes és speciális esetekben lehetséges puszta rábeszéléssel és mentális gyakorlatoztatással megváltoztatni.

Wiseman (és William James) módszere egészen más irányból közelít a problémához: ha változni akarsz, akkor ne a gondolkodásodat, hanem a viselkedésedet változtasd meg, és előbb-utóbb úgy fogsz gondolkozni, ahogy viselkedsz. Elég nehéz lenyelni a békát, hogy a viselkedés-gondolkodás ok-okozati viszonya fordított is lehet. Nem a gondolataink irányítják a viselkedésünket, nem azért cselekszünk valahogy, mert úgy gondoljuk, hanem azért gondoljuk valahogy, mert úgy cselekszünk.

Ha szeretnél valamilyen lenni, akkor viselkedj úgy, mintha már olyan is lennél!

Wiseman ezt a William Jamestől származó idézetet választotta legújabb könyve mottójául, amelyben azt tanácsolja, ha meg akarunk változni, akkor ne a gondolkodásunkat, ne a világhoz való viszonyunkat próbáljuk meg átalakítani – amivel valószínűleg úgyis kudarcot vallunk –, hanem a viselkedésünket. Le akarunk fogyni? Toljuk el magunktól a tányért, és hirtelen az étvágyunk is csökkenni fog. Meggyőzőbbek akarunk lenni? Vegyük fel a domináns testtartást, és rögtön magabiztosabbnak érezzük magunkat. Szeretnénk szerezni magunknak néhány boldog percet? Mosolyogjunk szélesen, mint a vadalma. Kissé kiüresedett a házasságunk? Csináljunk olyan dolgokat, mint a nászutunkon. Ellenszenves az ügyfelünk? Tegyünk neki egy apró szívességet, és máris rokonszenvesebbnek fog tűnni. Lényegében az a feladat, hogy csapjuk be az elménket, a választott viselkedésünk legyen inkonzisztens az aktuális gondolatainkkal és érzéseinkkel. A többi pedig megy magától.

Kapd össze magad! Tégy úgy, mintha...!

Mivel nem vagyunk gondolatolvasók, mások véleményére, személyiségére a viselkedésükből következtetünk. X nyilván vegetáriánus, mert nem eszik húst. Y nyilván művelt ember, mert olvas. Z nyilván szereti a kutyákat, mert megsimogatja őket. K nyilván boldog, mert mosolyog. Ezt a következtetéses folyamatot nevezzük attribúciónak vagy tulajdonításnak. William James véleménye, illetve az ő munkásságán alapuló modern pszichológia iskola eredményei szerint bizonyos mértékig ez önmagunkra is igaz, tehát létezik énattribúció is. A viselkedésünkből következtetünk az attitűdjeinkre, személyiségvonásainkra, aktuális állapotainkra. Pedig számos cselekvésünket csak a megszokás táplálja. Mindig rosszkedvűen ébredek, mert... Mindig túl sokat eszem, mert... Mindig lesajnálnak az értekezleteken, mert... Sose készülök el időre, mert... Mindig barátságtalan vagyok másokkal, mert... Wiseman azt javasolja, kapjuk össze magunkat, és törjük meg a megszokás hatalmát. Viselkedjünk másként, amire válaszul az önmagunkat monitorozó és elemző elménk is azonnal összekapja magát, és előállít egy új, a helyzetnek megfelelő mentális állapotot vagy közérzetet.

Természetesen a könyv nem merül ki a mintha-elv puszta kinyilatkoztatásában. Amellett, hogy rendkívül szórakoztató olvasmány, Wiseman módszeresen sorra veszi a hétköznapi élet problémás területeit (szorongás, meggyőzés, ismerkedés, helytelen életmód, motiválatlanság, kompetencia stb.), és számos gyakorlatot és trükköt mutat be, amelyekkel elősegíthetjük önmagunk átalakulását. A gyakorlatokat tudományos vizsgálatok és kísérletek eredményeivel, valamint fiziológiai bizonyítékokkal támasztja alá. Meggyőzően és érthetően elmagyarázza, miért lesz nagyobb az önuralmunk, ha megfeszítjük testünk izmait, miért csillapodik a dühünk, ha a szájpadlásunkhoz szorítjuk a nyelvünket, miért működik sokszor büntetésként a jutalom, miért kell sokat bólogatnunk, ha meg akarunk győzni valakit, vagy miért írjuk le a nem domináns kezünkkel a rossz tulajdonságainkat. Egy próbát megér, és a próba egyben szerencse. A mintha-elv működik. És őszintén szólva már csak azért is érdemes kipróbálni, mert nagyon csiklandós érzés kijátszani a fejünkben lakozó zsarnokot, az elmét.

Ízelítő  gyakorlatokból

Hogyan fogjunk kezet, hogy kompetensnek tűnjünk?

Milyen testtartást vegyünk fel, amikor előadást tartunk?

Hogyan növeljük meg az önbizalmunkat és a kreativitásunkat?

Hogyan motiváljuk magunkat, és hogyan győzzünk meg másokat?

Hogyan növeljük az elköteleződést?

Hogyan érveljünk hitelesen?

Hogyan fogyjunk le az akaratunk folyamatos megfeszítése nélkül?

Hogyan fordítsuk rononszenvbe az ellenszenvünket?

Hogyan küzdjük le a szorongást?

 

Márton Róza Krisztina
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A legsikeresebb digitális kommunikációs kampányokat és megoldásokat keressük, pontszerzés a Kreatív-MAKSz M+Listán. Hosszabbított nevezési határidő: 12.15.

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

hirdetés