hirdetés
hirdetés

Tanácsadás

Pozitív hozzáállás: velünk születik vagy fejleszthetünk rajta?

A gyerekkor rácsodálkozó, befogadó, az ingereket örömmel fogadó viselkedése gyakran csodálatot vált ki, vágyunk mi is ilyennek lenni, és jólesne, ha ez örökké tartana. Olyan kérdések jutnak eszükbe, hogy vajon ez öröklődő, vagy a nevelés teszi, esetleg ilyennek születik valaki? Talán mindenki? De akkor mitől változunk meg? Leginkább attól, hogy felnőtté válva számos pozitív és negatív tapasztalatot szerzünk, és például megtanuljuk, hogy mi az a pozitív hozzáállás, és mi az, amikor magunkat féltve mindent elutasítunk, mert olyan élmények értek, amelyek árthatnak nekünk. 

Ki ne látott volna már anyukát a fogorvosnál gyerekével, akit biztat: „ne félj, nem lesz semmi baj”, „légy bátor”. Mire a gyerek, mivel szereti az anyját, meg akar neki felelni, és úgy tesz, mint aki nem fél, bár belül remeg minden porcikája, de a mama kedvéért megküzd a helyzettel. A gyermekkor pozitivitása természetes állapot, inkább elrontani lehet. Azaz, ha nem adjuk meg egy gyerek biztonságát, ha nem segítünk neki külső és belső félelmei legyőzésében. Például, az előző esethez visszanyúlva, ha a bátorító támogatást elsietve némi finom „erőszakot” teszünk a gyereken, akkor nem a problémamegoldást tanulja meg, hanem azt, hogy hogyan védekezzen egy rossz élménnyel szemben, és a későbbiekben figyelmét esetleg a külvilág történéseinek lehetséges negatív következményeire irányítja a pozitívak helyett. 

A kulcs, úgy tűnik, az, hogy sikerül-e valakinek gyerek- és kamaszkorában olyan tanulási folyamaton keresztülmennie, amelyben megtanulja, miként lehet a nehézségekkel megküzdeni, tud-e alkalmazkodási stratégiákat kialakítani a különböző veszteségek feldolgozására. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem kerül kudarcos helyzetbe, inkább azt jelenti, hogy szembe tud nézni veszteségeivel, azok nem bénítják meg, félelmeit természetesnek veszi, szorongását el tudja fogadni, hibáit tudja menedzselni, viseli következményeiket, és nem kezd romboló önminősítésbe. A belső lélektani valóságot és a külső világot nem keveri össze, azaz ellenálló, a pszichológia nyelvén reziliens lesz a különböző hatásokkal szemben. 

A pozitív hozzáálláson lehet felnőttkorban dolgozni, ahogy gyermekkorban is ezt tesszük szüleink segítségével. Ez nem szépelgést és állandó vidámságot jelent, hanem a realitásban létezést, vigasztalást, ha arra van szükség, támogatást, vagy épp a kényszerek elfogadásának képességét. Felnőttkorban is tudunk „dolgozni” a pozitív hozzáálláson. DE felnőttként megváltozik a tanuló attitűd, a felnőtt önállóságán alapuló döntés kerül előtérbe. A tudatos, akart tanulás lesz a meghatározó, amely mögött motiváció húzódik. A fentiek alapján a tanulás folyamán a cél az, hogy ellenállók legyünk. Ennek a folyamatnak az első lépcsője pedig, hogy képesek legyünk felismerni és megfogalmazni az érzéseinket. Nem hangulatot írok, hanem érzést, mert a hangulat alapvetően tünékeny dolog, számtalanszor lehetünk életünk során boldogok és lehangoltak, beszélhetünk is róla, de ha valaki rákérdez, miért is vagyunk ilyen hangulatban, tudunk-e válaszolni? Megnevezni az érzelmeinket azt jelenti, hogy jóban vagyunk magunkkal, el tudjuk fogadni, külső szemmel is látjuk magunkat. Ennek hatására másként látjuk a világot is, mert nem a belsőnk kivetítéseként éljük meg, hanem magunktól függetlenül, amellyel a kapcsolódást mi ellenőrizzük. Így a pozitivitás nem feltétel nélküli „örömködést” jelent, hanem állandó készenlétet a környezet valóságának elfogadására, megértésére, és a kapcsolódás problémáinak megoldását: rákérdezést, kíváncsiságot és megismerést.

A cikk az Üzlet és Pszichológia 2019. december-január havi számában jelent meg. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Torma Kálmán, vezetési tanácsadó, szervezetpszichológus, a BME TTK munka- és szervezetpszichológiai szakképzés, az ELTE BTK pedagógiai pszichológus szakképzés oktatója
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

hirdetés