hirdetés
hirdetés

Tudósítás

Pénzügyi wellbeing stratégia szervezeti szinten? Bizony, itt az idő felzárkózni!

A munkavállalók 59%-a hónapról hónapra él, azaz nincs jelentős megtakarításuk. Márpedig a pénzügyi jóllét meghatározza elégedettségünket, elkötelezettségünket és mentális egészségünket is. Éppen ezért a munkáltatónak is felelőssége és feladata, hogy csökkentse a pénzügyi stresszt és biztosítsa a pénzügyi tudatosság kialakításához szükséges eszközöket szervezeti szinten is. A Salarify által szervezett „Employee wellbeing 2020-ban – elkerülhetetlen vagy csak buzzword” című meetupján – mely a CEU-n került megrendezésre - Radák Bence, a Salarify munkatársa többek között a pénzügyi tudatosság kialakításának fontosságáról, pénzügyi személyiségtípusokról és a pénzügyi stressz csökkentéséről beszélt.

A pénzügyek kezelése alapján 6 típusú személyiséget különböztethetünk meg:

A megtakarító: motivált a pénzügyi tudatosságra, van tartaléka, negyedüknek azonban ez a megtakarítás nem elég ahhoz, hogy ha egy hónapra kikerülnek a munkaerőpiacról, meg tudjanak élni. Ha segíteni szeretnénk nekik pénzügyeik kezelésében, érdemes a belső motivációjukra építeni és pénzügyi szakértőt biztosítani számukra.

A törődő: ők leginkább azok, akik másokat helyeznek maguk elé, azaz nem maguk számára takarítanak meg, hanem másokra költik ezt az összeget. 50%-uknak nincs jelentős megtakarítása. Számukra a pénzügyi edukáció és az óvatos törődés válhat be: mivel legtöbbször érzékeny lelkűek, nem szájbarágósan és finoman érdemes nekik elmagyarázni, hogy miért is fontos önmaguk számára is félretenni. 

A költekező: ők az a csoport, akik különösen motiváltak a juttatások használatában. 75%-uk használ valamilyen rövidtávú hitelt, a pénzügyek okozta stressz esetükben elég magas, ezért első lépésként mindenképpen ennek a csökkentése a cél. Ez megvalósulhat például pénzügyi tanácsadással.

A nemtörődöm és a játékos: erre a két kategóriára együttesen jellemző, hogy nem érdeklik őket annyira a pénzügyek, nagyobb kockázatot mernek vállalni a fenti csoportoknál. A kockázatkerülő viselkedés hátterében legtöbbször önbizalomhiány húzódik meg, jellemző lehet a törődő attitűd és a magas stressz is. Ha egy pénzügyi tanácsadó segít nekik a pénzügyi döntések meghozatalában, egy idő után növekedhet az önbizalmuk. Meg kell említeni azt is, hogy ebbe a kategóriába sorolható a legkevesebb ember. Nem igazán fogadnak el segítséget, és sokszor mennek bele egészségtelen hitelkonstrukciókba. Krízistanácsadás, illetve online megoldások segíthetnek nekik a leginkább. 

Béremelés: eszköz a problémákra?

A legtöbb munkavállaló abban a reményben kér béremelést, hogy könnyebben kijöjjön a pénzügyeiből, azonban sokszor rá kell döbbenniük, hogy valamiért ez a lépés nem oldja meg a pénzügyi problémákat... A pénzügyi stressz ugyanis egy soktényezős dolog, a pénzügyi tudatosság kialakítása és a megfelelő edukáció nélkül nem fog javulni a béremeléssel a helyzetünk.

Mi gátol meg minket a pénzügyi tervezésben?

A tervezők csoportjába tartozó embereknek átlagosan háromszor akkora megtakarítása van, mint a nem tervezőknek. Sokan azt vallják, azért nem terveznek, mert nem áll rendelkezésükre akkora összeg, amiből érdemes lenne tervezni. Vannak azonban pszichés akadályaink is, például az úgynevezett döntési paralízis, ami azt jelenti, hogy ha sok a választási lehetőségünk, akkor egyszerűen nem döntünk. Így érdemes kevés választási lehetőséget megadni. Egy másik hasonló jelenség a döntéshozási fáradtság, azaz amikor sok döntést kell meghoznunk egymás után és elfáradunk. Mi a tanulság? Érdemes a fontos döntéseket előre venni, míg még van energiánk rájuk. 

Hogyan állíthatjuk fel szervezeti szinten a pénzügyi wellbeing stratégiát? 

Először is meg kell értenünk a pénzügyi környezetet, azaz, hogy a munkavállalóknak mely területeken vannak létező kiadásai. Ezután szervezeti szinten kell definiálnunk a pénzügyi wellbeinget. A pénzügyi stressz csökkentése után elkezdhetünk stabilitást építeni: azzal foglalkozni, hogy hogyan lehetnek munkavállalóink pénzügyileg tudatosabbak, végül a jövőre is elkezdhetünk fókuszálni. Ha Maslow piramisára gondolunk, pénzügyileg is elérhetjük a legmagasabb szintet, az önmegvalósítást, méghozzá úgy, ha van legalább 3 hónapnyi megtakarításunk és tudatos döntéseket hozunk a pénzügyeinkkel kapcsolatban a mindennapokban.

Fontos figyelni például arra is, hogy a munkavállalók különböző életstádiumában is releváns maradjon a pénzügyi juttatás formája. Érdemes online edukációt is biztosítani, ami bárhol, könnyen elérhető. 

Mi lenne, ha nem havi bérciklusban gondolkodnánk?

Egy megfigyelés szerint, ha több pohárban adagolnák nekünk a popcornt a moziban, kevesebbet ennénk... Amerikában a McDonald’s-nál bevezették, hogy a dolgozók nem csak hónap elején, hanem az egész hónapban hozzáférhettek a fizetésük azon részéhez, melyért már megdolgoztak. Ez a gyakorlat jelentősen csökkentette a munkahelyi hiányzásokat, az egészségtelen hitelek felvételét és nőtt a munkavállalói elégedettség is. Lehet, hogy ez lesz a tehetségek megtartásának és benvonzásának újabb módszere?

 

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

Március 19-én, pénteken Belső kommunikációs workshop a Kreatív szervezésében!

hirdetés