hirdetés
hirdetés

Negyedik negyedév adatai

Nem érte sokként a második hullám a munkaerőpiacot

A koronavírus második hulláma már egyáltalán nem érte a márciusihoz hasonló sokként a hazai munkaerőpiacot. 2020 utolsó három hónapja a stabilizálódás és a jövőre való felkészülés jegyében telt, az új álláshirdetések száma csupán egy százalékkal maradt 2019 azonos időszakának szintjétől – derül ki a Profession.hu negyedik negyedéves jelentésének adataiból.

„2020 a változások éve volt: négy jól elkülönülő szakaszra tagolható a világjárvány hatásait tekintve. Az első negyedév stabilan, biztatóan indult, a látványos fordulatot március 11-re datáljuk: a meghirdetett pozíciók száma azonnal és jelentős mértékben esett vissza. A második negyedév teljes bizonytalanságban és útkereséssel telt. A harmadik negyedév a kárfelmérésről, az új normálhoz való igazodásról és a fokozatos, lassú növekedésről szólt. Az év utolsó három hónapja már a stabilizálódás és a jövőre való felkészülés jegyében telt” – összegzi a tavalyi évet munkaerőpiaci szempontból Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Negyedik negyedév: stabilizálódás

A stabilizálódás leglátványosabb jele, hogy 2020 negyedik negyedévében az új álláshirdetések száma már csak egy százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. A meghirdetett állások számában 2019 év azonos időszakával összevetve a legnagyobb növekedést a mezőgazdaság (28 százalék), az építőipar (25 százalék), az egészségügy és gyógyszeripar (22 százalék), az oktatás, kutatás, tudomány (17 százalék) és a gyártás, termelés (11 százalék) kategóriákban regisztrálta az állásportál. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesés a meghirdetett állások számában 2019 negyedik negyedévével összehasonlítva a vendéglátás és idegenforgalom (79 százalék), az üzleti támogató központok (37 százalék) az ügyfélszolgálat és vevőszolgálat (36 százalék), a cégvezetés és menedzsment (28 százalék) és a szakmunka (25 százalék) területén történt.

A márciusi fordulatot követően több szektorban is visszatért a túljelentkezés évek óta elfeledett jelensége, és ez a tendencia egész évben megmaradt. 2020 negyedik negyedévében az egy évvel korábbinál 27 százalékkal jelentkeztek többen a meghirdetett állásokra. 2019 negyedik negyedévével összevetve a legnagyobb jelentkezőszám-növekedést az oktatás, kutatás, tudomány (73 százalék), a marketing, média, pr (51 százalék), IT programozás és fejlesztés (50 százalék), a fizikai munka (47 százalék) és a szakmunka (43 százalék) területén regisztrálta a Profession.hu, míg a legnagyobb csökkenés a jelentkezések számában a vendéglátás és idegenforgalom (84 százalék), a cégvezetés és menedzsment (44 százalék) és a mezőgazdaság (25 százalék) területén volt.

A regionális adatokat áttekintve 2020 negyedik negyedévében a legtöbb új álláshirdetést Nógrád megyében adták fel: itt 43 százalékkal több hirdetésre lehetett jelentkezni, mint 2019 utolsó három hónapjában. Szintén jelentős volt a növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén (+34 százalék) és Békés megyében (+33 százalék). A legnagyobb visszaesés Budapesten látszott: itt 24 százalékkal kevesebb új pozícióra kerestek munkaerőt, mint egy év évvel korábban. A jelentkezésszámok a legjobban Vas megyében ugrottak meg: 51 százalékkal többen jelentkeztek a meghirdetett pozíciókra, mint egy évvel korábban, de Békés megyében (43 százalékkal) és Budapesten (35 százalékkal) is többen pályáztak mint 2019-ben. A legnagyobb visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: itt 24 százalékkal kevesebb jelentkezést regisztráltak, mint 2019 harmadik negyedévében.

Növekedést várnak 2021-től

Az év egészét tekintve 2020-ban összesen 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel a cégek, mint 2019-ben. Az álláshirdetésekre jelentkezők száma ezzel szemben több mint 26 százalékkal haladta meg a megelőző év összesített adatait. Az álláskeresők létszámának növekedése a Profession.hu-ra feltöltött önéletrajzok számán is nyomon követhető: 2020-ban 23 százalékkal több új CV-t töltöttek fel a felhasználók, mint 2019-ben.

Összességében kijelenthetjük, hogy a legtöbb szektort negatívan érintette a kialakult helyzet Magyarországon, azonban míg egyes ágazatok a járvány valódi vesztesei és elszenvedői lettek (például a vendéglátás és az idegenforgalom, ahol éves szinten 61 százalékkal esett vissza az új álláshirdetések száma), addig bizonyos területekre szinte egyáltalán nem volt hatással a változás. Ilyen volt például az ingatlanértékesítés, a mezőgazdaság, az oktatás és a mérnök munkakörök, de az IT-szektor is csak minimálisan érezte meg a járvány hatásait a munkaerőfelvételben.

„Egy közelmúltbeli, a magyar vállalatok körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a hazai cégek többsége optimistán tekint 2021-re, mindössze 5 százalékuk prognosztizál létszámbeli csökkenést, 44 százalék növekedéssel számol. A munkaerőpiaci források növekedése komoly lehetőség a legjobb jelöltek megszerzésére, a jó eszközök és stratégia most nagy ugrást jelenthet a toborzási eredményekben” – teszi hozzá Tüzes Imre.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés