hirdetés
hirdetés
hirdetés

Z generáció

Mintha kenyérpirítót venne: így keres állást a frissdiplomás

Bár a Z generáció értékrendjében a boldog társadalmi és családi élet, illetve az egészség megelőzi a szakmai sikereket, 38 százalékuk élete a munka körül forog – derült ki a Deloitte aktuális felméréséből, amelyben több mint 5700, a közép-európai térség 14 országának legjobb egyetemein tanuló, illetve ott végzett diákot és frissdiplomást kérdeztek meg.

Az említett arány 8 százalékpontos növekedést mutat a két évvel korábbi eredményekhez képest, ráadásul a válaszadók 85 százaléka szerint a munkával járó előnyök elengedhetetlenek a személyes fejlődéshez, társadalmi és pénzügyi előrelépéshez. A megkérdezettek 83 százaléka pedig akkor is dolgozna, ha nem lenne muszáj.

Ahogy a munkát látják

A céltudatosak semmit sem akarnak jobban, mint előrébb lépni a karrierjükben – nem pusztán anyagi szempontból, hanem társadalmilag is. Éppen ezért száz százalékosan belevetik magukat a munkába, és szabadidejükben is inkább dolgozni szeretnének. Biztosak benne, hogy sokkal jobbak tudnak lenni másoknál, csak akarniuk kell.

A stréberek számára a munka maga a jutalom: semmi nem érhet fel egy sikeres munkanappal az irodában. Bár szilárd meggyőződésük, hogy áldozatokat kell hozniuk a magánéletben a munka javára, ezt nem tekintik kellemetlen kötelességnek. A munkát a társadalmi és pénzügyi előrelépés eszközeként értelmezik, mégis vannak munkán kívüli érdeklődési területeik is.

A kiegyensúlyozottak harmóniában élnek önmagukkal. A munka nem pusztán a személyiségük fejlődésének egyfajta útja, hanem a társadalom felé kötelességük is. Ők azok, akik akkor is dolgoznának, ha nem lenne muszáj. Bár a munka többet jelent számukra, mint az előrelépés és pénz, mégsem ér itt véget a világképük. A munkahelyen kívüli élet ugyanannyira fontos számukra, és nem érzik úgy, hogy a munkájuk miatt fel kellene adniuk magánéletükből bármit.

A kívülállók életében munka korántsem a legfontosabb dolog. Még csak nem is a személyes fejlődésük és tanulás alapja. Ennek a csoportnak a tagjai nem szeretnék, ha a munka akadályozná őket az élet örömeiben. A munkát el kell viselni, mert pénzre szükség van, de ha lehetne, valószínűleg azonnal megszabadulnának tőle.

A változó gondolkodás

Magyarországon a megkérdezett fiatalok 30,5 százaléka a céltudatosok, 27,7 százaléka a stréberek, 28,3 százaléka pedig a kiegyensúlyozottak táborához tartozik, és mindössze 15,5 százalékuk számít kívülállónak. „A számok jól tükrözik az általános tendenciát, miszerint a munka egyre magasabb prioritást élvez, miközben a jelentése is megváltozott: ma már az önmegvalósítással egyenlő, és nem válik el élesen az élet többi területétől. A munkahelyek ugyanis jelenleg sokkal több lehetőséget, perspektívát adnak a kiteljesedésre, mint 30‒40 évvel ezelőtt. Bár a kívülállók most is jelen vannak, a korábbi generációknál feltehetően jóval magasabb volt az arányuk” – osztja meg Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője.

A munkaerőpiacon jelenleg aktív generációk tagjai közül is egyre többen ismerik fel, hogy a szülőktől hozott munkakultúrával szemben másképp is lehet dolgozni, és nem a több évtizedes elköteleződés az egyetlen járható út. „A nyugaton már évekkel ezelőtt uralkodó gyakorlatok lassan beszivárognak Közép-Kelet-Európába is. A freelancer-lét, a rugalmas munkaidő vagy épp a távoli munkavégzés lehetőségének kiaknázása már ennek a folyamatnak a része, amiben az Y generáció kezd otthonosan mozogni, digitális bevándorlóként lépésről lépésre elsajátítva azokat a technológiákat, amelyek mindezt lehetővé teszik. A Z generáció ezzel szemben már digitális bennszülöttként nő fel, számára már sok minden természetes, nincsenek távolságok, sőt, akár időzónák is áthidalhatók az online kommunikációs csatornákat használva” – mutat rá egy lényeges különbségre a szakember.

Szexi munkáltató vagy? És meg is tudod mutatni?

A magyar munkaerő-piaci helyzet is a legifjabb munkavállalóknak kedvez. „Munkaadóként jelenleg egyértelműen jelöltcentrikus toborzási piacon kell érvényesülni, vagyis elengedhetetlen a versenyképességhez, hogy a Z generáció elvárásaihoz alkalmazkodjunk. Olyan közeget és juttatásokat kell biztosítani, amelyek vonzóvá tesznek bennünket. Sok cég ezt felismerve már túl is van a kulturális szemléletváltáson, de nem mindenki találja meg a megfelelő formátumot és felületet, hogy ezt kommunikálja is. Erről szól az employer branding, ami gyakran egészen egyszerű megoldásokat jelent: például hogy hogyan kell jól megfogalmazni egy álláshirdetést, hiszen ez az első interakció a potenciális jelölttel. Ez egy online marketing eszköz is egyben, azonban ha nem kerül bele, hogy a munkahelyen van biciklitároló, csocsóasztal, kávéautomata, kutyabarát az iroda és még otthonról is lehet dolgozni, akkor elszalasztunk egy esélyt, hogy ezt a jelölt is megtudja rólunk.” – hívja fel a figyelmet Tüzes Imre.

A Profession.hu szakértője szerint tehát nem kizárólag a jelölt feladata, hogy információt gyűjtsön a munkaadóról – a munkaadóknak is időt és energiát kell szánni arra, hogy önmagukat bemutassák: „ez történhet a közösségi oldalakon vagy egy vállalati karrieroldalon is, ahol a fiatalok bepillanthatnak a hétköznapokba, a közösségi életbe. A leghitelesebb, ha mindez belülről indul, vagyis a saját dolgozóink a márkanagyköveteink. Azt kell biztosítani, hogy az online térben klassz munkahelyként beszéljenek rólunk. Az álláskeresés ugyanis ma már pont úgy működik, mintha egy kenyérpirítót vásárolnánk: átlátunk a marketingszövegen, és leginkább a felhasználói visszajelzéseknek hiszünk. Ha meggyőzőek a vélemények, megvesszük a készüléket, azaz beadjuk a jelentkezésünket a céghez.”

(forrás: HR Feed)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés