hirdetés

Kihívás előtt a középkorú munkavállalók

Miért olyan nehéz az 50 év feletti munkavállalóknak elhelyezkedni?

2020. októberében majdnem 31 ezerrel több volt a munkanélküliek száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. És habár láthatóan nincsenek túl nagy különbségek a korcsoportok között, az tudható, hogy nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka-, de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Miért nem kellenek mégsem a cégeknek? Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.

A koronavírus-járvány nyomán bekövetkező lezárások és bizonytalanságok megingatták a gazdaságot, és ezáltal munkaerőpiacokat is. Vannak azonban, akik könnyebben veszik az akadályokat, mint mások, és nem a képességeik, csupán a koruk jelentette előnyök miatt. 

A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt, ami 30,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli, ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.

Azonban ezek a folyamatok nem egyformán sújtanak minden korosztályt. Őrületes nagy különbségek nem mutatkoznak, ha korosztályonként vizsgáljuk a munkanélküliek számát, ám az újbóli elhelyezkedést illetően nagyon nem egyenlőek az esélyek.

És minél tovább állástalan valaki, annál kisebb az esélye, hogy visszataláljon a munka világába, nem csak külső tényezők, de belső motiváció hiánya miatt is. A kutatások eredményei alapján az idősebb álláskeresőknek átlagosan kétszer-háromszor annyi állásjelentkezést szükséges beadniuk ahhoz, hogy pozitív választ kapjanak, mint a fiatalabb jelentkezőknek. Az előítéletek mögött gyakran az áll, hogy a munkáltatók úgy gondolják: az idősebb munkavállalók kevésbé hatékonyan dolgoznak, mint a fiatalabbak, emiatt kevésbé éri meg őket foglalkoztatniuk. Ennek igazságtartalmát a kutatások többsége nem támasztja alá egyértelműen, bár az eredmények némileg ellentmondásosak.

A tartós munkanélküli helyzetben ragadás legfőbb jellemzői:

  • az alacsonyabb iskolai végzettség,
  • a korábbi hosszabb álláskeresési időszakok,
  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT-ban) való részesülés;
  • az idősebb életkor (különösen: 55 év feletti);
  • megváltozott munkaképesség;
  • kevés munkatapasztalat.

A tartós munkanélküliséget nagymértékben befolyásolja az is, hogy az álláskereső milyen járásban és településen él, az 1000 fő alatti településen és a fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásban élők számára jóval nagyobb a tartós munkanélkülivé válás esélye.

Szemben a KSH adataival a HÉTFA egy korábbi kutatása szerint az idősebbek körében magasabb az inaktivitás. Sokaknak elavult vagy alacsony szintű a képzettsége, állásvesztés esetén pedig nehezebben váltanak. Előfordul, hogy a tapasztalatuk miatt magasabbak az elvárásaik, amit a munkaerőpiac nem minden esetben értékel. Emellett komoly korlátozó tényezőt jelenthetnek a magasabb életkorral gyakran együtt járó egészségi problémák is: bizonyos statisztikai mutatók arra utalnak, hogy a hazai idősebb munkavállalók egészségi állapota más fejlett országokhoz képest is súlyosabban akadályozza az elhelyezkedést.

Miért nem kellenek a munkaerőpiacon az 50-esek?

"Egyre tovább élünk, öregszik a társadalom - ez egyáltalán nem újkeletű jelenség, viszont számos kérdést felvet. Ezzel párhuzamosan azonban jellemzően egyre több fiatalabb munkaerőt vesznek fel a cégek az ebből adódó versenyelőnyök, és azok megtartása miatt" - mondta el a Pénzcentrumnak Szirtes Hajnalka, szervezetpszichológus.

Három évvel ezelőtt a Deloitte egy felmérésében, amelyben 10 ezer céget vont be, arra volt kíváncsi, mi az általános vélekedés a 45 és a 74 közötti munkavállalókról. A cégek kétharmada versenyhátrányként értékelte az ilyen korúak alkalmazását.

Általánosságban elmondható, hogy azért választják szívesebben a fiatalabbakat, mert sokkal több bennük a lendület, az energia, és nem utolsó sorban olcsóbbak.

"Ez a két folyamat, az öregedő társadalmak és a fiatal munkaerő hajkurászása aztán számos feszültséget szül. A 40-es generációtól felfelé meg kell barátkozniuk a munkavállalóknak azzal, hogy nála fiatalabb a főnöke, emellett az egyre komplexebbé váló feladatokkal is meg kell birkózniuk. A fiatalabbak lényegesen gyorsabban adaptálódnak az új és egyre komplexebb feladatokhoz, míg 45-50 éves kortól felfelé egyre lassabb ez a folyamat, már csak azért is, mert teljesen másfajta körülmények között nőtt fel ez a generáció, másrész a motivációja sincs meg hozzá feltétlenül - ezáltal viszont beláthatatlan szakadék keletkezik a generációk között" - folytatta a szakember.

Mindemellett viszont a technikai feltételek adottak lennének, hogy egyre több tudást szedjünk magunkra az online térben, akár ingyen is. A probléma abból adódik, hogy ha nem tartjuk megfelelően karban az agyunkat, akkor a szellemi kapacitásunk csupán nagyjából 30 éves korunkig nő, onnantól kezdve stagnál, majd csökken. A technikai fejlődés üteme miatt agyunk karbantartása elkerülhetetlen, hiszen a megszerzett tudásunk egyik pillanatról a másikra válhat és válik is értéktelenné. Azok az 50-esek, akikben nincs meg a megfelelő mértékű nyitottság és a motiváció, azok óriási bajban vannak a munkaerőpiacon.

Új idők, új szemléletek

Eddig még érthető is a profitorientált vállalatok viselkedése, ők gyors és olcsó sikereket, friss energialöketeket várnak. Ugyanakkor sorra jelennek meg olyan kutatások, melyek mind azt bizonyítják, hogy az egyéb képességek és tapasztalatok mégiscsak fontosabbak - folytatja a szakember, majd hozzáteszi, ilyen az érzelmi intelligencia, a problémamegoldó képesség, stresszkezelés, melyekben egyértelműen az idősebbek bizonyulnak jobbnak és sikeresebbnek. Arról nem is beszélve, hogy a már megszerzett és még nem elavult tudás és szakértelem továbbra is pótolhatatlan értékek. Sőt, a X-esek, Z-sek, akik ilyen szinten túl vannak hajszolva már fiatalon, korábban ki fognak égni, míg egy 50-es munkavállaló sokkal stabilabb, türelmesebb, eredményesebben kezeli a stresszhelyzeteket. Vannak skillek, melyeket csak életkorral lehet megszerezni.

Mindezek ellenére tény, hogy nehezen helyezkednek el, a probléma megoldása azonban nem csak az egyénen múlik, hanem globális szemléletváltásra is szükség van hozzá. Egyre többen felismerik, hogy a tech-képességek mellett fontos az adaptivitás, az agilitás, a kommunikáció és a hatékonyság, mely a korral arányosan fejlődik, arról nem is beszélve, hogy a fiatalokat egyre nehezebb megtartani és motiválni. Szirtes Hajnalka szerint:

Minél több generáció képviselteti magát egy csapatban, az annál színesebb, kreatívabb és hatékonyabb lesz, mégis ma még csupán a cégek 8-10 százaléka ismerte fel ezeket az előnyöket, és használja, mint stratégiai módszert. Holott ez a jövő.

(forrás: Pénzcentrum)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés