hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pszichológia

Miért halogatjuk a feladatainkat?

Vajon mi az oka a késlekedésnek? Túl sok feladat, felkészületlenség, motiválatlanság, vagy valami más? Miért halogatjuk a feladataink elvégzését?

 

 

A halogatás olyan tulajdonsága az emberi munkavégzésnek, ami lehet nagyon hasznos, amikor a munka jellege követel némi megfontolást, ötletek gyűjtögetését, a megoldás formálását. Kreatív feladatot a legritkább esetben oldunk meg azonnal, mindig szükségünk van egy kis inkubációs időre, ami alatt az ötletek kialakulnak, formálódnak és újjáalakulnak. Külső szemlélő számára ez is halogatás. Itt azonban ez a viselkedés segíti az eredményességet.

Ha azonban azt látjuk, hogy a feladatvégző embert elborítja a munka, és egyik tevékenység sem hoz eredményt, egyikről a másikra ugrálunk, több mindenbe belekapunk, de nem fejezzük be, ez már olyan halogatás, amely akadályozza a hatékonyságot, nehézzé teszi az együttműködést a munkatársak között.

Mit is jelent a halogatás?

Tendencia a feladatok elkezdésének vagy befejezésének halasztására, vagy a kényelmetlen, kellemetlen időpontig halasztani a feladatokat. Ha a halogatás kialakulásának forrását keressük, akkor a pszichológiai szakirodalomban találunk motivációs elméleteket, a személyiség jellemző vonásainak összehasonlítását a magatartásban megjelenő késés, halasztás jellemzőivel, s rábukkanhatunk olyan magyarázatokra is, amelyek a halogatás kapcsolatát más területekkel, például a képesség, az énkép és önértékelés, az érzelmi állapotok és a teljesítmény jellegzetességeivel vetik egybe.

A legtöbb munkamotivációs elmélet leírja, hogy hogyan emeli a motiváció a teljesítményt és az elégedettséget, és a személyek hogyan próbálnak meg aktívan pozitív eredményeket létrehozni.

Ritkán kerül fókuszba az, miért nem csinálnak az emberek semmit, és hogyan próbálják meg elkerülni az eredményeket. A halogatást úgy is lehet tekinteni, mint az illusztrációt arra, hogyan motiváltak az emberek arra, hogy ne csináljanak semmit, hogyan kerülik el a cselekvést, ahelyett hogy megközelítenék, vagyis akár elvégeznék a feladataikat. A megközelítés és az elkerülés nem jelent egzakt ellentéteket vagy felcserélhető egységeket. 

Miért halogatunk?

Ha elkerüljük a feladatot, annak az az oka, hogy tartunk a feladattól, úgy véljük, hogy nehéz számunkra, esetleg alkalmatlannak, felkészületlennek érezzük magunkat. Az elkerülő magatartásban a személy negatív következményeket vár, amely nyugtalanságot, szorongást okoz. Ha elkerüljük a feladatot, időleges megkönnyebbülést és nyugalmat érzünk. A fontosság érzésének vagy az érdeklődésnek a hiánya ugyanilyen magatartást vált ki. A negatív érzelmek, amelyek a tevékenységünkhöz köthetőek, a szorongás az értékelés miatt, aggodalom mások reakciói miatt, amit a munkánkra adnak, a kétértelműség, hogy nehezen értjük vagy félreértjük a feladatokban megfogalmazódott elvárásokat, mind okai lehetnek a halogatásnak.

Van azonban egy másik halogatótípus is: az, aki elérhetetlenül magas mércét állít maga elé: a perfekcionista, aki csak a tökéletes munkát adja ki a kezéből, így szinte ki kell tépni azt onnan, hogy végre lássuk, mi is az. Ugyanúgy halogat az a személy is, aki úgy érzi, hogy a feladat elborítja vagy kezelhetetlen, és gyakran két végén égeti a gyertyát. Két teljesen különböző okcsoport, a külső szemlélő mégis azt látja, a munka nem készül el, a személy elkésik, nem fejezi be, eredménytelen.

A halogatás következményei

A következmények, mint ahogy a halogatás okai is, többfélék lehetnek. Az elhalasztott feladatok nyomása szorongást, nyugtalanságot okoz, vagy azt – a már említett – időleges megnyugvást, ami a halasztás következménye, hogy nem érezzük a tevékenység elvégzésének közvetlen fenyegetését, hiszen úgy döntöttünk nem most kell megcsinálni. Az időnyomás hozhat időleges felmentést is, hiszen előfordul velünk, hogy az unalmas feladat hirtelen izgalmas lesz, mert gyorsan el kell végezni, és hatékonynak kell lenni. Van, amikor ez sikerül is, kockáztattunk, és sikert értünk el. Ez sok személy számára meg is erősíti a halogatás „hatékonyságát”.

Van azonban, amikor egy unalmas, nem szeretett feladatra kevés időt hagyunk, és nem sikerül elvégezni. Így rögtön megterem a felmentés, hiszen legalább négy óra kellett volna, amire csak két óránk volt, persze, hogy nem sikerült befejezni. Vagyis a képtelen vállalás miatt fel is mentjük magunkat.

Alapvetően fontos kérdés a következmények között: milyen hatással van a halogatásunk másokra? Mennyire teszi nehézzé mások számára az eredményeik elérését a mi halogatásunk?

A munkahelyi közös célok elérését gyakran feszíti egy munkatárs állandó késése. Mivel a halasztásnak a hátterében gyakran a motiváció hiánya van, ezért ezekben az esetekben nagy hatása van a külső motiválásnak, a szigorú vezetői ellenőrzésnek.

Hogyan lehet kevésbé halogatni, túlélni vagy legyőzni? Az önszabályozás hiánya alapja a halogatásnak, így a legegyszerűbb válaszunk az lehet, hogy fejlesszük az önfegyelmünket és önkontrollunkat.  Igen, de ez nem a legegyszerűbb feladat. Előbb a halogatóknak meg kell tanulniuk az elkerülés legyőzését, úgy, hogy változtatunk a fenyegetés fogalmának kódolásán, értelmezzük a kompetenciát, inkompetenciát. Célunk az énhatékonyság megismerése és átélése, annak segítségével, hogy keressük a visszajelzéseket a környezetünkből, és tudatosítjuk a viselkedésünk hatásait.

 

dr. habil Takács Ildikó, Ergonómia és Pszichológia Tanszék BME
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

hirdetés