hirdetés
hirdetés

Torma Kálmán vezetői tanácsadó, pszichológus válaszol

Mennyi magánéletet oszthat meg egy beosztott a Facebookon?

Kérdés:

"Mi van, ha a kollégám túlságosan kirakja a magánéletét a Facebookon, miközben ő a céget is képviseli, és az ügyfelek vele kerülnek kapcsolatba elsőként a cégből? De még főnökként is kínos nekem, hogy állandóan bepillantást nyerek a magánéletébe a buliktól kezdve a politikai hovatartozásáig. De hát szíve joga ezt megosztani mindenkivel, nem szólhatok rá..."

 

Válasz:

 

Szíve-joga, csak éppen nem tud különbséget tenni a helyzetek között, hogy ez mikor tehető meg és mikor nem. A helyzetfelismerés azt jelenti, hogy amikor megértek egy szituációt, azt is megértem, hogy milyen viselkedési korlátok jellemzőek ott és akkor. Ez az egyik legbonyolultabb kognitív funkciónk, mert rendkív

Torma Kálmán
Torma Kálmán

ül komplex szellemi és érzelmi értékelést kell több szinten, igen gyorsan elvégezni. Éppen ezért nagyon sérülékeny ez a készségünk, romlik a helyzetfelismerésünk és értékelésünk stressz alatt, indulatilag túlfűtött állapotban, vagy alacsony készültségi és figyelmi szinteken. A szorongás vagy félelem, vagy a siker kergetése, mint vágyteljesítés erőteljesen befolyásolja a helyzetek megítélését. A helyzetek felismerését, tanulását, életünk végégig nem hagyjuk abba. A gyerekek egyik legfontosabb tanulási folyamata. Mindenki előtt ismert, hogy egy adott helyzetre mindannyian különböző módon reagálunk, DE egy bizonyos szóráson belül. Ami azon kívül esik, már kellemetlen, feszengést keltő, eltér a normától. Néha nem normálisnak nevezzük, bár a normális meghatározása sokszor csak kulturális konvenció kérdése. Miért kísérletezünk azzal, hogy hol így, hol úgy reagálunk egy helyzetre? Sok ember, ismerőseink nem kis része, saját magunk is szeretnénk  mások szemében érdekes és kreatív színben feltűnni. Ez a fentiek szempontjából azt jelenti, hogy az adott helyzethez illő viselkedési értelmezési tartományban olyan szélső értékeket keresünk, amelyek ránk irányíthatják a többiek figyelmét, szellemi képességeinkre (pl. okosság, kreativitás), érzelmi képességeinkre, (nyitottság, önfeltárás, stb.), de nem érik el a diszfunkcionalitást, azaz nem keltenek kényelmetlen, rossz érzéseket. Hihetetlenül nehéz feladat. Nap, mint nap élünk át sikereket és kudarcokat. A nagy szociális hatékonyságú emberek egyik bonyolult tehetsége, hogy a pillanatonként változó szociális térben szinte percről-percre tudják ezt a bűvészmutatványt sikeresen végrehajtani.

Visszatérve a munkahelyre,: igen, nagyon zavaró lehet, ha valaki nem ismeri fel, hogy egy adott közösségben, munkahelyi környezetben milyen mértékben lehet önfeltáró. Vezetői figyelmeztetés, (tiltás vagy bármi más) nyilván nem hasznos, mert valóban, ez a viselkedés teljes egészében az illetőre van bízva. Ha rosszul csinálja, az önfeltárás túl sok vagy túl kevés, akkor ez meg fog látszani szociális pozícióján és visszajelzéseket is fog kapni erről. Ha professzionális helyzetről van szó, (ügyfelek, nyilvános tér, stb.) akkor elő lehet írni bizonyos viselkedési normákat. A kérdésben leírt jelenség pl. üzletkötőknél megfigyelhető változata, hogy van aki túlságosan „ráönti” magát az ügyfelekre, van aki meg szélsőségesen védi magát attól, hogy közel kerüljön hozzájuk. Mindkét viselkedés csökkenti az eladások hatékonyságát. Minden munkapozíciónak leírható egy szociális viselkedési profilja, amelyet lehet tanítani, de leginkább a munkavállalónak kell felismerni. És bizony nem mindenki ugyanolyan hatékonyan kezeli ezeket pozícionális kívánalmakat. Ha ezt látjuk, hosszabb idő kell hozzá, hogy kiderüljön, akkor viszont célszerű egy vezetői beszélgetés, ami alapvetően visszajelzés, hogy segítsünk változtatni, gyakorolni. Ha nincs változás és funkcionális károkat okoz, akkor a szerződési, szervezési kérdések kerülhetnek előtérbe.

Torma Kálmán, vezetői tanácsadó, szervezetpszichológus, TMT Consulting
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.22.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 6.

Workshop a Kreatív szervezésében a Sakkom Interaktív szakmai támogatásával. Október 11.

hirdetés

A rovat további cikkei