hirdetés
hirdetés

Együtt jár a távmunkával?!

Majdnem egy órával hosszabb lett a munkaidőnk a járványidőszak alatt

Átlagosan napi 48,5 perccel több munka, 13 százalékkal több, de összességében rövidebb megbeszélés – többek között ezt eredményezte a járvány miatt széles körben elterjedt távmunka több mint 3,1 millió európai, amerikai és közel-keleti munkavállalónak egy hétfőn publikált új tanulmány alapján, írja a G7.

A kutatók 16 nagyobb város* 21 ezer cégének adatai alapján vizsgálták a digitális munkavégzést biztosító platformok adatai alapján, hogy hogyan változott meg a munka a kijárási korlátozások elrendelése utáni 8 hétben az azt megelőző 8 héthez képest. Bár az adatok még annak ellenére sem reprezentatívak a teljes globális trendekre vonatkozóan, hogy nagyon sok munkavállaló került bele a kutatásba, azért megerősítenek olyan folyamatokat, amikről egyéni történetek szintjén jó eséllyel sokan hallhattunk.

Ezek közül az egyik legjellemzőbb az volt, ahogy a munkanap átalakult a járvány hatására. A napi 48,5 perccel hosszabb munkanap ugyanis nem azt jelentette, hogy 9-től 5 helyett 9-től 6 körülig tartott a munkanap, hanem azt, hogy több, kisebb részre oszlott fel. A napot házimunka, vagy a távoktatásban tanuló gyerekekkel való foglalkozás szakította meg, ami gyakran estébe nyúló munkanapokat eredményezett. Valójában azonban még ennél is jobban összemosódtak a feladatok, ugyanis a romló gazdasági helyzet miatt stresszesebb, munkahelyüket féltő munkavállalók még akkor is igyekeztek legalább online jelen lenni, amikor nem a munkával foglalkoztak.

A megbeszélések időtartamára és gyakoriságára vonatkozó adatok is érdekesek, ugyanis ezek valamelyest megcáfolják, hogy a távmunka folyamatos meetingelésből állna, amiről sok munkavállaló számolt be a járvány alatt. A tanulmány szerint az összes megbeszélésen eltöltött idő 11,5 százalékkal napi átlagosan 20 percre csökkent, és az átlagos meetingek rövidebbek voltak. Bár a napi e-mailek száma eleinte nőtt, egy idő után visszatért a járvány előtti szintre.

A tanulmány jelentős különbségeket talált az amerikai és európai városok adatai között. Sok európai városban például jóval erőteljesebben rövidítették le a meetingek hosszát, mint az USA-ban. És amíg egyes városokban a munkanap meghosszabbodott és így is maradt, más városokban a kijárási korlátozások kivezetése után visszaállt a járvány előtti állapot. A tanulmány egyik szerzője, Jeffrey Polzer, a Harvard Business School professzora szerint a munkanap ilyen jellegű átalakulása nem fenntartható. “A szervezetek még most tapasztalják meg, hogy milyen erőforrások szükségesek az ilyen jellegű munkaszervezéshez. Az emberek viszont kiégnek, ha nem nem találunk ennek valami alternatívát” – mondta a Washington Postnak.

Egy magyar kutatás alapján korábban írtunk már arról, hogy a jelek szerint Magyarországon is sokan szenvedtek a távmunkától, főleg azok, akiknek korábban nem kellett így dolgoznia.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: www.g7.hu)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés