hirdetés
hirdetés

5 jel, hogy teamcoachingra van szükséged

Le a látszatharmóniával!

Szervezetfejlesztőként tapasztaljuk, hogy fejlesztői tapasztalat és tudás híján a vezetők elég sokáig tudnak abban hinni, hogy egy jól sikerült csapatépítésnek, ha jól érzi magát néhány óráig együtt a csapat, hosszú távon érződik majd a hatása. Ez azonban nincs mindig így. Árváné Dr. Ványi Georgina szervezetfejlesztő, tréner, coach a Legacy Blogon osztotta meg megfontolandó gondolatait a témában.

Nem teljesen alaptalan a fenti hipotézis, azonban vannak olyan jelenségek, amik, ha felütik a fejüket a teamben, akkor bizony a csapatépítő tréning már önmagában nem elég, ide bizony teamcoaching kell!

Patrick Lencioni modelljét, amiben a csapatok diszfunkcióit határozta meg bizonyára sokan ismeritek már. Szerinte öt olyan tényező van, aminek a hiánya a legnagyobb problémákat okozhatja az együttműködés eredményessége ellen.

Patrick Lencioni: Kell egy csapat, 212. oldal

A bizalom hiánya, a konfliktusoktól való félelem, a felelősségvállalás és az elköteleződés elmaradása, a számonkérhetőség hiánya és az eredmények figyelmen kívül hagyása egyenként is nagyon nagy károkat okoznak egy-egy teamben, azonban a rossz hír az, hogy sokszor kéz a kézben járnak és egyszerre, egy időben érhetők tetten.

1. A bizalom hiánya esetében az a helyzet, hogy nagyon nagy károkat okoz amiatt, hogy a hibázás lehetőségét, az esendőséget teljes mértékben kiirtja a rendszerből. Ez esetben nincs helye annak, hogy egy tag felvállalja, ha valami hibát követett el, vagy éppen nincs válasza egy adott kérdésre.

2. A félelem a konfliktusoktól eredhet önmagában félelemből, de akár szeretetből, sajnálatból is. Gondoljunk például egy olyan kollégára, vezetőre, aki ellentmondást nem tűrő megmondásaival irányítja a csapatot, ha bárki szembeszáll, akkor pedig addig magyarázza a saját és vélhetően szerinte egyedüli és legjobb megoldását, amíg azt mindenki beletörődve megveszi végül. Persze a háta mögött kibeszélik, hogy megint milyen erőszakos volt, de hát ő ilyen és vele nem is érdemes vitatkozni. Vagy mondjuk egy másik helyzetben egy olyan kolléga kapcsán, akit bármilyen okból sajnálunk, szánunk, visszük a hátunkon a feladatait, de hát olyan szerencsétlen, ne bántsuk már még mi is, inkább szenvedünk, a konfliktust és asszertív érdekérvényesítést nem vállalva. A konfliktusok fel nem vállalása egy borzasztóan káros látszatharmóniához vezet, amiben mindenki érzi, hogy valami nincs rendben, de végül is így is mennek a dolgok, szóval kényelemből inkább még hallgassunk, majd lesz valahogy...

3. Az elkötelezettség hiánya létrejöhet látványosan is egy-egy tag által, de az igazán veszélyes jelenség az, ha némán beleegyezik valaki a döntésbe, de közben magában nem tud hinni benne. Mindez alapot adhat arra, hogy ha valami nem úgy sül el, akkor mondhassa, hogy na ugye nem hallgattatok rám, pedig én megmondtam, ti akartátok, hogy így csináljuk, pedig...

4. Vezetőfejlesztőként azt is tapasztaljuk, hogy a számonkérés igazi kemény dió nagyon sok esetben a vezetők számára, mert kényelmetlennek, kellemetlennek érzik a szituációt. Érdekes, pedig a számonkérés, ellenőrzés alapvető vezetői feladatok, elvileg. Ami mindehhez hozzájárulhat, az viszont az előbb említett csapatdiszfunkciók, úgy, mint a bizalom hiánya, a félelem a konfliktusoktól és ezekből kifolyólag az elköteleződés hiánya, hiszen ami mellett láthatóan nincs a kolléga elköteleződve, azt nem is tudjuk számonkérni rajta. Innentől kezdve azonban a nem teljesítő csapattag lassan, vagy gyorsan, ez sok mindentől függhet, de az egészen biztos, hogy perifériára kerül, gyenge láncszemmé válik.

5. Valamennyi előzőekben említett probléma hozzájárul ahhoz, hogy a csapat és a benne lévő egyéni teljesítmények, eredmények elmaradoznak, sőt egy idő után a folyamatos magukkal kapcsolatos problémák boncolgatása miatt háttérbe is szorulnak. Késnek, halogatnak, kifogásokat gyártanak, megmagyarázzák, mi az, ami miatt nem haladnak, és mindezekben nagyon is kreatívvá válnak a csapattagok. Nyilvánvalóan nem kell hozzá sok magyarázat, hogy ez nem igazán éri meg a cégnek.

Szerintünk ezenkívül még árulkodik a csapatok nem éppen eredményes, hatékony működéséről néhány tényező, lássuk:

  • Ha nem tudják megmondani kvalitatív és kvantitatív adatok segítségével, hogy milyen eddigi kimagasló eredményeik vannak.
  • Ha nem tudják megmondani, hogy mi az, ami a hosszú távú eredményességük alapja.
  • Ha nincs a teamben pszichológiai biztonság.
  • Ha nem jó a légkör a csapatban.
  • Ha nem tudatosak abban, hogy kik is az ő stakeholdereik és azokat hogyan kezeljék.
  • Ha ritkán, vagy akár soha nem néznek rá arra, hogy milyen is az ő együttműködésük minősége.
  • Ha nem érzik a tagok a stabilitást.
  • Ha nem érzik, hogy ebben a teamben ők kapnának fejlődési lehetőséget vagy elismerést akkor, ha ez megtörténik.

Ha az előzőekben taglalt jelenségek felütik a fejüket egy teamben, csapatban, szervezetben, ott bizony azt kell mondjuk, hogy nem lesz elég egy klasszikus csapatépítés, jó hangulattal, jó kis bográcsozással, többek között azért, mert ez tovább erősítheti a látszatharmónia fennmaradását. Itt bizony teamcoachingra van szükség.

A teamcoaching egy minőségi ugrás a klasszikus értelemben vett csapatépítő tréningekhez képest, hiszen egy jó buli helyett olyan tudatos és szerződéses keretek között zajló beavatkozástípusról van szó, amely révén a csapatok nagyon rövid idő alatt eredményesebbé válnak a céljaik elérése érdekében. A teamcoaching hatására a szervezet is eredményesebbé válik, és az egyének is jobban érzik magukat benne.

Árváné Dr. Ványi Georgina, Szervezetfejlesztő, tréner, coach
a szerző cikkei

(forrás: Legacy Blog)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés