hirdetés
hirdetés

Tanácsadás

Külső és belső motiváció

“Kezdetben elsősorban nem a pénz motivált, és bármit megcsináltam szinte lelkesedésből, bízva abban, hogy a teljesítményt anyagi elismerés is követi majd. Ez nem következett be, és úgy érzem, hogy hosszú távon, hiába szeretem a munkámat, a pénzbeli elismerés is hiányzik. Önnek mi a tapasztalata, hosszú távon fenntartható a belső motiváció külső megerősítés nélkül?”

Van egy kérdésem az olvasók számára: a kérdés feltevője miben motivált, vajon a munkája szeretetében vagy a munkáltatója szeretetében? A kérdés első mondata alapján egyértelműen megválaszolható a kérdés.

Torma Kálmán
Torma Kálmán

Pontosan leírja a munkáltatóval kötött szerződésből következő pszichológiai állapotot, amelynek alapja, hogy ha egyszer valamire szerződtem, akkor azt betartom, és feltételezésem szerint a másik fél is betartja. Lelkes vagyok, „bármit” megteszek, ötleteim vannak, és majd megdicsérnek teljesítményemért (mint az iskolában), és ezért elismerést kapok (jutalmat, fizetést, pontokat, szabadidőt stb.) – nagyon egyszerűen megfogalmazva. Ahogy a kérdező is írja, ez a külső megerősítés helyzete, (extrinsic motivációnak nevezik a pszichológiában, amikor mások tartják kezükben a jutalmazást), amelynek működése, dinamikája tehát két féltől függ, akik valamilyen kapcsolatban, szerződésben állnak. A külső motivációs helyzet gyakran függő helyzetet is jelent, még akkor is, ha azt az egyik fél saját akaratából hozta létre.

 

A munkaszerződés során két egyenrangú fél köt szerződést, a szerződés jellegében egyenrangúak, kölcsönösen függnek egymástól. De a tevékenységben, a munkamegosztásban a munkavállaló vállalta, hogy az alkalmazó kívánságai szerint jár el, elfogadja minősítését, irányítását, feltételeit, azaz a szerződésen túl aszimmetrikusnak éli meg a helyzetet. A helyzet belső átélésben a munkavállaló bizony küszködhet alárendeltségérzettel, kiszolgáltatottsággal, igazságtalansággal, de lehet, büszke arra, hogy megdicsérték, kívánhatja, hogy főnöke szeresse, rejtve akár olyan érzéseket is táplálhat, mint amit szüleivel szemben érzett (apánk – a főnök, a vezér stb…). Sőt egy idő múlva, szinte el is felejtheti (elfojthatja), hogy viszonyukat alapvetően nem a pszichodinamika, hanem két autonóm fél által kötött szerződés határozza meg, jelöli ki a korlátokat, lehetőségeket és az elfogadható viselkedésmódokat. (A másik szerződő fél is szereti ezt a tényt elfelejteni.)

Baj akkor van, amikor a két fél szerződésértelmezése a gyakorlatban eltérést mutat. A kérdés második részében ez látható, de egy jellegzetes csúsztatással: „hiába szeretem a munkámat”. Érdemes szétválasztani a munkám iránt érzett szeretetet és a munkáltatóm iránt érzett szeretetet, más a tevékenységem iránt érzett motiváció, és más a munkáltatómmal kapcsolatban érzett motiváció. A szervezetekben uralkodó motivációról szóló beszélgetések, állítások, veszekedések jellegzetes tévesztése ez. A két dolog úgy kapcsolódik össze, hogy szeretem a munkámat, amit a szerződésem szerint egy cégben végzek, és ezért a szerződés előírásai szerint ellenértéket kapok. Más szóval vagy más megközelítéssel, a munkahellyel kapcsolatban belső motivációt (ez a pszichológia nyelvén intrinsic motivációt, amikor magunk jutalmazzuk magunkat örömmel, siker- és kompetenciaérzettel) nem lehet érezni, az mindig külső motiváció. A kérdező esetében, ami elromlott, az a külső motivációs helyzet motivációs ereje, a munkavállaló elvesztette hitét munkaadójában, már nem lelkes, nem csillog a szeme, és elkeseredett. Bár szereti a munkáját (tevékenységét), és szeretné tovább végezni úgy, hogy elismertnek érezze magát, ez nem tartható fenn tovább: mindez bizony döntési helyzet elé állítja.

És végül a nyílt kérdésre a válasz: a belső motiváció hosszú időn keresztül fenntartható, mert belső megerősítésen múlik, és ez külső megerősítés nélkül is fennállhat, a külső motiváció változékony, de komoly károkat okozhatunk magunknak és másoknak a hamis érveléssel, ha a kettőt összekeverjük. Életünk végéig tudunk szeretni valamilyen tevékenységet, amit sokszor munkának nevezünk, ha egy szervezetben végezzük, de sokszor demotiváltnak érezzük magunkat egy munkahelyen a rossz szerződéses helyzet miatt. Az összefüggés inkább fordítva áll fenn, a belső motivációról rá tudunk szokni a külsőre, függővé tudunk válni, mintha csak feje tetejére állna a világ, mint egy délibábnál.

 

Torma Kálmán, vezetői tanácsadó, szervezetpszichológus, TMT Consulting
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A legsikeresebb digitális kommunikációs kampányokat és megoldásokat keressük, pontszerzés a Kreatív-MAKSz M+Listán. Hosszabbított nevezési határidő: 12.15.

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

hirdetés