hirdetés
hirdetés

Paradoxon?

Kevesebbet vagyunk betegszabadságon, amióta tart a járvány

Meglepő, de közel 20%-kal csökkent a betegszabadságon töltött napok száma a koronavírus-járvány időszakában. A Process Solutions (PS) elemzése alapján a magyar munkavállalók kevesebb betegszabadságot vesznek ki, amit részben magyaráz a home office. Az átlagos csökkenéshez képest kiemelkedően magas az IT-, a telekommunikáció- és a pénzügyi szektorokban tapasztalható csökkenés.

A PS közel 40 vállalat mintegy 15.000 magyarországi munkavállalójának 2020. március és szeptember közötti adatait hasonlította össze kutatásában az egy évvel korábbiakkal. A kutatás három részre bontotta az időszakot, az első hullám idejére (március–június), a nyári enyhítések időszakára (július–augusztus), valamint az iskolakezdés időszakára (szeptember).
 
A teljes vizsgált időszakban 2020 márciusától 2020 szeptemberéig összesen 18%-kal csökkent a betegség miatti távollétek száma, amiből a gyermekek betegsége miatti táppénzcsökkenés 43%, saját jogú betegség esetén pedig 17%.

Ezen belül megfigyelhető, hogy az első hullám (március–június) időszakában magasabb volt a csökkenés mértéke, mint az utána következő időszakban: a saját betegségek aránya ekkor 21%-os, a gyermek betegsége miatti távollét aránya 57%-os csökkenést mutat, míg a nyári időszakban ezek rendre 15%-os és 29%-os, a szeptemberi időszakban pedig már csupán 3%-os és 16%-os csökkenést mutatnak.

Varga Judit, a PS senior managere elmondta: „Kiemelkedően magas az átlagos csökkenéshez képest az IT-, a telekommunikáció- és a pénzügyi szektorokban tapasztalható csökkenés, a saját jogú betegségek száma 18 ezerről 12 ezerre, a gyermek betegsége miatti távollét 1250-ről 575-re estek vissza a teljes időszakot nézve. Ezen szektorokban jellemzően könnyebben megoldható az otthoni munkavégzés, míg a kiskereskedelemben mindkét távollét aránya még minimális növekedést is mutat 2019-hez képest.”

Az otthoni munkavégzés a kulcs
 
Egyértelműen megfigyelhető, hogy azon munkavállalók esetében, ahol a többség számára van lehetőség az otthoni munkavégzésre (többségben irodai munkát végző dolgozókat foglalkoztató cégek), a távollétek aránya jelentősen csökkent:

  • a saját jogú betegségszabadságok száma 20.300-ról 13.100-ra csökkent (35%-os csökkenés),
  • a gyermekek betegsége miatti távollét pedig 1.300-ról 600-ra esett vissza (54%-os csökkenés).

Mindkét távollét-esetben a március-június időszakban a legmarkánsabb a csökkenés, a gyermek betegsége miatti távollét ezen időszakra például közel 70%-os csökkenést mutatott, míg a szeptemberi időszakban már szinte megegyezik a tavalyi évi adatokkal.

Érdekes azonban megfigyelni, hogy a többségében fizikai dolgozókat foglalkoztató cégek esetében, ahol tehát jellemzően nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, a saját jogú betegszabadságok aránya stagnál a két évet összehasonlítva, a gyermekek betegsége miatti távollét viszont itt is jelentősen csökkent: összesen 28%-kal (1000 távollétről 720-ra). Ezen belül a március-június időszakban (amikor az iskolabezárásokat rendelte el a kormány) 41%-os csökkenést látunk, a nyári időszakban szintén 31%-os csökkenést, míg a szeptemberi, iskolakezdési időszakban már növekedett a távollétek száma 34%-kal 2019-hez képest. 
 
Habár azon dolgozók, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, nem tehetik meg, hogy az iskolabezárások ideje alatt munkavégzés mellett otthon maradjanak a gyermekükkel, feltehetően a másik szülő vagy egyéb segítség bevonásával oldották meg a gyermekek felügyeletét, így a gyermekek betegsége miatti táppénz lehetőségével ők is jóval kevesebb esetben éltek.

Jó lehetőség a távollétek csökkentésére
 
Habár a betegszabadság lejárta után a táppénz szinte teljes költségét, valamint a gyermekápolás céljára fizetett táppénz egészét az állam finanszírozza, a munkáltatónak is érdeke, hogy munkavállalói a lehető legkevesebb betegség miatti távollétet használják fel, természetesen csak akkor, ha valóban munkaképesek, és nem csupán az állásuk elvesztése miatti félelem miatt dolgoznak akár nem teljesen egészségesen is – legyen a munkavégzés helye akár a saját otthonuk, akár a cég telephelye. 
 
Az otthoni munkavégzés mindemellett jó lehetőséget biztosít a távollétek csökkentésére: amennyiben például egy pénzügyi szektorban dolgozó munkavállalónak egy kisebb lábsérülés miatt nehéz vagy lehetetlen lenne a munkahelyére utazni, úgy otthonról teljes értékű munkát végezhet, teljes fizetését megkapva a jellemzően jóval kisebb összegű táppénz helyett” – tette hozzá Varga Judit.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés