hirdetés
hirdetés

Kikapcsolódás

Jóval kevesebben terveznek idén nyaralást, de nem csak a koronavírus miatt

A koronavírus-járvány az élet minden területét átalakította: sok egyéb mellett a szabadság és nyaralás is teljesen más lesz idén, mint eddig bármikor. A magyar munkavállalók 82 százaléka fog még idén szabadságra menni, nyaralást viszont csak 40 százalékuk tervez. De a nyaralást tervezők többsége is a korábbiaktól eltérő módon pihen majd – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felmérésének adataiból.

Kötelező szabadság

A Profession.hu legújabb reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogyan alakította át a koronavírus-járvány és a tavaszi kijárási korlátozás a magyar munkavállalók szabadsággal és nyaralással kapcsolatos lehetőségeit és terveit.

Tízből hét dolgozót nem köteleztek a munkahelyén arra, hogy szabadságot vegyen ki a koronavírus járvány alatt. Az alkalmazottak 13 százalékát viszont megkérték, hogy részarányosan vegye ki a szabadnapjait, hogy ne torlódjanak fel a szabadságok az év második felében. A válaszadók kilenc százalékát fizetett, öt százalékát pedig fizetés nélküli szabadságra küldték ebben az időszakban.  

Akiknek valamilyen módon, de kötelező volt szabadságra mennie, azoknak átlagosan 17 szabadnapot kellett kivennie, de ez a cégvezetők esetében akár 60 nap is lehetett. Érdekes, hogy a budapesti munkavállalók esetében ez a szám jóval magasabb: átlagosan 25 kötelező szabadnapot kellett kivenniük ebben az időszakban.

Szabadság igen, nyaralás nem 

Az állásportál felmérésének eredménye szerint a magyar munkavállalók többsége, mintegy 82 százaléka, szeretne még idén szabadságra menni, de nyaralást már csak 40 százalékuk tervez. A nyaralást tervezők aránya a cégvezetők esetében kiugróan magas – 86 százalék – míg a felső vezetők esetében már csak 42 százalék, az alkalmazottak esetében pedig 44 százalék. 

Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan nő a nyaralást tervezők aránya: az alapfokú végzettségűek 34 százaléka, a középfokú végzettségűek 40 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 50 százaléka tervez idén üdülni. Területi megoszlás szerint a budapestiek az átlagosnál kicsit magasabb arányban szeretnének nyaralni idén: minden második emberre igaz ez az állítás.

Ez a nyár más lesz, mint a többi

A nyaralást tervezők többsége azonban a korábbiaktól eltérő módon pihen majd: a válaszadók 34 százaléka nem változtat szokásain, mindenki más viszont igen. A válaszadók 28 százaléka rövidebb időre megy, mint szokott, 36 százaléka inkább belföldre utazik, 15 százalékuk kivételesen inkább autós utat választ, 17 százalékuk pedig több, rövid utat tervez egy nagy nyaralás helyett.

De nem a járványtól való félelem tartja vissza leginkább a munkavállalókat: aki nem tervez nyaralást (a válaszadók 60 százaléka) az anyagi forrás hiányát jelölte meg indokként leggyakrabban (67 százalék), és csak 18 százalékuk jelezte, hogy tart a koronavírus-járványtól.  

Akik még nem döntötték el, hogy mennek-e nyaralni idén, azok többsége is az anyagiak hiányától (64 százalék) és nem a járványhelyzettől (39 százalék) tart. Aki nem vesz ki szabadságot (a válaszadók 18 százaléka), annak is első sorban anyagi oka van: 37 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy pihenjen. 28 százalékuk azért nem vesz ki szabadságot, mert nincs, aki helyettesítse, 14 százalékuknak pedig egyszerűen nem maradt szabadsága 

Két hét pihenés lenne az ideális 

A járvány okozta gazdagsági válság több elemében is hatással van a munkavállalók nyári szabadságának eltöltésére. Míg korábbi felméréseinkben sokszor azt láttuk, hogy a munkavállalók egy része nem tudja kivenni a szabadságait a nyáron (sokszor a helyettesítés hiánya miatt), idén fordult a helyzet, és a munkáltató kötelezett rá sok dolgozót, hogy kivegyék szabadnapjaikat. Bár a korábbi években is a munkavállalók egy része otthonában töltötte el a szabadságát, idén jóval többen tesznek így, és azok kerültek kisebbségbe, akik nyaralást terveznek. A feltöltődés, pihenés szempontjából egyébként az egybefüggő, legalább kéthetes pihenés lenne az ideális, mielőtt az ember újra munkába áll. Ennek ellenére a korábbi években a felméréseink azt mutatták, hogy a magyar munkavállalókra a szakaszos, inkább többször pár napos szabadság kivétele volt a jellemző. Mivel idén átlagosan 17 napot kellett az év első felében kivennie a munkavállalók egy részének, így a kialakult helyzet ebben is jelentős változást hozott a szabadságolások terén” – összegzi a helyzetet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés