hirdetés
hirdetés

Nem csak a PR-szakma figyelmébe

Iránymutatás készült az etikus kiválasztáshoz

A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett előtérbe kerültek az online kiválasztási formák. A megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Az MPRSZ Etikai Bizottsága összegyűjtötte, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai.

Az ajánlás, mely mind a munkakeresők, mind pedig a munkaadók számára segítséget ad fogalmak tisztázásához, és az etikus kiválasztáshoz, letölthető az MPRSZ honlapjáról.

A COVID-19 világjárvány miatt megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Ennek fontosságát felismerve az MPRSZ Etikai Bizottsága ajánlást dolgozott ki az iparági szereplők és a munkavállalók számára. A pályázók alkalmasságát többféle formában vizsgálhatja a toborzási folyamat során a munkáltató. Az alkalmassági teszt, az orientációs nap, a próbanap és a próbaidő is részletesen szabályozott, bevált forma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kommunikációs szakmákban az alkalmassági teszteknek egységes, az egész iparágra kiterjedő, standard formája nincs, a tesztek időtartama, komplexitása és nehézségi foka cégenként és munkakörönként változó.

Arányosság, szükségesség, transzparencia

Az Etikai Bizottság ajánlásában felhívja a munkáltatók figyelmét három etikai elv (arányosság, szükségesség, transzparencia) követésére. Így azt javasolják, hogy az arányosság elvét betartva csak olyan mennyiségű és időtávú feladatot adjanak ki, amely feltétlenül szükséges az adott jelölt képességeinek felméréséhez. A hosszas, összetett, esetleg egymásra épülő feladatsorok helyett inkább több lépcsőben, több alkalmassági teszt-körben mérjék fel a jelölteket. A transzparencia elvének megfelelve már az állás meghirdetésekor érdemes tájékoztatni az alkalmassági teszt tényéről a jelölteket, továbbá jelezzék azt is, hogy ez milyen illetve hány körben történik. A szükségesség elvének megfelelve érdemes előzetesen mérlegelni egy-egy feladat értelmességét és úgy összeállítani a teszteket, hogy mindig az adott munkakörhöz kapcsolódó képességek méréséhez kapcsolódjanak.

Próbamunka helyett alkalmassági teszt

Az ajánlás összegzi, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Kiemelik: a köznyelvben „próbamunkának” nevezett megoldást számos munkáltató alkalmazza, azonban fontos megjegyezni, a törvény nem ad lehetőséget a munkaszerződés nélküli „próbamunkára” vagy „próbanapra”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a próbamunka megnevezés helyett érdemes az alkalmassági teszt kifejezést alkalmazni azokra a tesztfeladatokra, melyek a jelölt képességeit mérik fel.

Az ajánlás nemcsak a munkáltatóknak, de az álláskeresőknek is felsorol néhány szempontot, hogy oldja az alkalmassági tesztekkel kapcsolatos bizalmatlanságot. Felidézik: ha túlzottan valóságos tesztfeladatot kap, vagy a kivitelezés 1–2 óránál hosszabb időt vesz igénybe, akkor jelezheti, hogy ebben az esetben csak fizetett jogviszonyban – pl. egyszerűsített foglalkoztatás keretében – vállalja annak elkészítését.

Az ajánlás letölthető az MPRSZ honlapjáról.

Szerzők – az MPRSZ Etikai Bizottsága és jogásza: Vas Dóra (MatrixPR Kft. kríziskommunikációs szaktanácsadó) Szőke Katalin (kommunikációs szakértő, SIMPACT Nonprofit Kft.), Varga Zita Hella (Salt Communications Kft. PR vezető), Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna PhD (egyetemi docens, BGE), R. Nagy András (Próbakő Kommunikáció Kft. ügyvezető igazgató) és Dr. Buday – Sántha Andrea (BGE docens, ügyvéd).

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) a magyarországi PR-szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók. Az MPRSZ Etikai bizottsága az MPRSZ ötfős, választott testülete, mely a szövetség szabályszerű működését monitorozza az Etikai Kódex alapján, valamint a pr szakma jogi szabályozásának fejlesztését segíti állásfoglalások és ajánlások kidolgozásával. Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés