hirdetés
hirdetés

Felmérés

Így vélekedik 623 HR-szakember a koronavírus miatti válságról

Hogyan állnak a HR-esek a jelenlegi válsághelyzethez? Milyen kihívásokkal kerülnek szembe, és milyen átalakulásokkal kell számolnunk pár hónap múlva a munka világában és a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az ÉlményHR.hu  felmérése.

Az alábbiakban összefoglalva közöljük a kutatás főbb eredményeit, a részletekért ide érdemes kattintani. Az adatok felvétele 2020. március 30. és április 2. között történt.

A mostani válság nem hasonlít a 2008-ban kezdődött korábbi válsághoz, amely elsősorban gazdasági jellegű volt. Most azonban nemcsak a vállalatok pénzügyi helyzete, hanem a munkatársak biztonsága, testi és lelki egészsége is kockán forog. A válságkezelésben ezért ma nemcsak a CEO-k és pénzügyi igazgatók, hanem a HR-esek is fontos szerepet kapnak.

Nézzük meg, hogyan fest a jelenlegi válsághelyzet HR-es szemmel!

Hol tartanak most a cégek? A megkérdezettek több mint felénél (56%) a vállalat jelenleg is teljes kapacitással működik, a maradék 44%-ban ezzel szemben valamilyen mértékű korlátozást vezettek be a működésben. Vagyis majdnem minden második HR-esnek kell most olyan feladatokkal szembesülnie, amilyenekkel vélhetően még soha nem nézett szembe. Ilyenek például a működés teljes leállítása (5%), a korlátozott működésre való átállás (38%) vagy éppen a cég teljes megszűnése (1%). A legsérülékenyebbeknek a kis létszámú cégek bizonyulnak. Elbocsátások eddig csak kevés helyen történtek, ám sokan számítanak erre a jövőben. A legkevésbé az energia- és közműveknél, a gyógyszer- és egészségiparban, valamint az agrár- és élelmiszeriparban aggódnak a jövőbeli elbocsátások miatt.

Fizetések és juttatások csökkenése: A válaszadók 56%-a mindeddig nem nyúlt a fizetésekhez, és nem is tartja valószínűnek, hogy ezt  meglépnék a jövőben. 12%-nál ezzel szemben már jelenleg is csökkentették a fizetéseket. 25% gondolja azt, hogy vállalatuknál a későbbiekben várható valamilyen mértékű fizetéscsökkenés, amit elsősorban részmunkaidő bevezetésével terveznek (16%). Vannak cégek, ahol nem a fizetéseket csökkentik, hanem az egyéb juttatásokat és kifizetéseket vonják meg, havi egy hét fizetésnélküli szabadságra küldik a dolgozókat, 3 hónap fizetés nélküli szabadságra küldenek mindenkit, vagy munkaidőkeretet vezettek be. Ugyanakkor ollyan cég is akad, ahol a rendkívüli helyzetre tekintettel különböző motivációs bónuszokat vezettek be.

Mi a helyzet a toborzással? A jelenlegi helyzet a megkérdezettek 17%-ánál nem hozott változást a toborzásban. 41%-nál viszont már teljesen leállították a munkaerő-keresést. 29% aktívan toboroz tovább, azonban csökkentették a nyitott pozíciók számát. Néhány cégnél úgy is leállították a kereséseket, hogy a gazdasági helyzet ezt önmagában nem indokolta volna. Ezt az alábbiak valamelyikével indokolták: a jelen helyzetben nincs lehetőség a személyes felvételi beszélgetésre; ellehetetlenült a beléptetéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálat; problémát jelent, hogy a betanítás nem oldható meg online.

Forrás: Élmény HR

Több HR-es és toborzó is jelezte, hogy a ialakult helzetben pro bono segítséget nyújtanak az álláskeresőknek.

Ki mivel töltötte az ideje legnagyobb részét az utóbbi időben? A HR-esek 61%-ának kellett foglalkoznia a válsághelyzet munkajogi értelmezésével, és több mint 50%-uk számára ez valamilyen mértékű kihívást jelentett. Ez nem azt jelenti, hogy a HR-esek nem értenek a munkajoghoz, hanem azt, hogy a mostani körülmények váratlanok és igencsak rendhagyóak.

Átállás home office-ra: Ahol lehetséges volt, ott a vállalatok mind átálltak a home office-ra. A válaszadók 35%-ánál már korábban is elérhető volt az otthoni munkavégzés minden munkavállaló számára. 41%-nál most bővítették ki a home office-osok körét, 24% pedig teljesen a nulláról indult. Az átállásban sem a munkajogi háttér megteremtése (pl. home office szabályzat elkészítése), sem a technikai háttér és eszközök biztosítása nem jelentett különösebb problémát a kitöltők számára. A cégvezetők is többségében könnyen meghozták a bevezetésről szóló döntést, noha az esetek 24%-ában ez a HR-es aktív közbenjárására (noszogatására) történt meg.

Mi lesz hosszú távon a home office sorsa? Ez még nem egyértelmű. Lesz, ahol a korábbinál nagyobb mértékben lesz elérhető, de van, ahol inkább visszarendeződésre számítanak.

Hogyan változik a HR-büdzsé? Bár a válaszadók 36%-ánál még nem módosították a HR-büdzsét, 19%-nál már csökkent, 20%-nál pedig teljes költségstopot vezettek be. A jövőt illetően 27% gondolja úgy, hogy a HR büdzsé nem fog változni. 29% gondolja azt, hogy csökkenni fog, és 12% számít teljes költségstopra.

Forrás: Élmény HR

HR-prioritások változása: A jövőbeli HR-feladatok tekintetében 2 területen lehet látványos változásra számítani. A jövő egyik legfontosabb témája a belső kommunikáció, 55% szerint lesz az eddigieknél fontosabb ez a terület. A másik fontos terület a HR digitalizációja lesz: a HR-esek 43%-a nyilatkozott úgy, hogy a válságot követően cégük számára ez fontosabb lesz, mint eddig. A megkérdezettek véleménye szerint a válság előtti időszak slágertémája, a toborzás némileg veszíteni fog a jelentőségéből. A megkérdezettek 50%-a gondolja azt, hogy a jövőben az emberek a korábbihoz képest nehezebben fognak kilépni a jelenlegi munkahelyükről.

A fenti eredményekből kirajzolódik, hogy a HR a válságkezelés aktív szereplője, és hogy a jelenlegi változások nyomán gyökeres átremndeződésekre lehet számítani a munkaerőpiacon és a HR-prioritásokat tekintve is.

(forrás: Élmény HR)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés