Szemléletváltás
Hurrá, hétfő van! A jóllétkultúra öt pillére a sikeresebb és boldogabb munkahelyhez
A munkahelyi jóllét és boldogság fogalma ma már szerencsére nem idegen a munka világától. Számtalan cikkel, előadással, munkahelyi programmal és konferenciával találkozhatunk ebben a témakörben. A jóllét fontosságának felismeréséhez a pozitív pszichológia irányzatának megszületése adta a legnagyobb löketet, amely mára már nemcsak népszerűvé vált szemléletével, de számtalan gyakorlati eszközzel járul hozzá ahhoz, hogy a munka ne csak kötelezettség, de élvezetes is legyen. Melyik munkáltató ne szeretné, hogy a dolgozók várják a hétfőt? Ahhoz azonban, hogy ez egyre természetesebb jelenséggé váljon, valódi szemléletváltásra van szükség a vezetők és a munkavállalók részéről egyaránt.
PERMA – az alapmodell
A pozitív pszichológia atyjának tartott Martin Seligman nevéhez fűződik az úgynevezett PERMA modell, ami a jóllét öt aktív elemét határozza meg: a pozitív érzelmek (Positive Emotions), az elköteleződés, bevonódás, elmélyülés (Engagement), a pozitív kapcsolatok (Positive Relationships), a jelentés, értelem (Meaning) és a teljesítmény, siker (Achievement). Ez a modell kiváló és könnyen érthető elméleti keretet és módszertani lehetőségeket nyújt a munkahelyi jóllétérzet fokozásához. Sok kutatási eredmény támasztja ma már alá, hogy a jóllét nemcsak azért fontos, hogy a munkavállaló jól érezze magát, hanem mert valódi, mérhető következményekkel jár. Nézzük a PERMA modell elemeit egyesével, és az ezekhez kapcsolódó tennivalókat:
1. Pozitív érzelmek – Legyél pozitív, de tegyél és mondj is pozitívakat!
A pozitív érzelmek olyan erőforrások, amelyek teremtik az egészséget, a jóllétet, a különbséget jelentik vegetálás és kivirágzás között. Minél gyakrabban vannak pozitív érzelmi átéléseink, annál nyitottabbak leszünk az új gondolatok, cselekvések és kapcsolatok iránt, az új élmények és a változás iránt. A pozitív érzelmek energizálnak, feltöltenek, lendületet adnak, és számtalan kedvező hatással rendelkeznek a munkával összefüggésben is. Habár tudjuk, hogy az érzelmek pillanatnyi állapotok, múlandóak, de ha a gyakoriságuk nő, illetve arányuk meghaladja a negatív érzelmek arányát, akkor hihetetlen potenciálokat jelentenek a munkában. Jó hír, hogy a pozitivitás tudatosan növelhető.
Hogyan? Például igyekezzük:
- többször köszönetet mondani
- rendszeres, tartalmas és személyre szabott visszajelzést adni
- random kedves cselekedeteket végrehajtani (pl. hívd meg a másikat egy sütire)
- beszélgetni kicsit többet arról, ami a másikat érdekli
- levél és telefon helyett többször személyesen megkeresni a másikat
- kifejezni a hálánkat vagy jó érzéseinket
- elmondani, mennyire jó együtt dolgozni
- elismerni a másik sikereit, eredményeit, és megünnepelni azokat közösen
2. Elköteleződés, bevonódás, flow – Sodródj az áramlattal, teremts is áramlatot!
Az elkötelezettség, flow annak megtapasztalása a munkában, amikor az egyén teljes mértékben kihasználja képességeit, erősségeit és potenciáljait a feladatai elvégzése során. Az erősségek használata a kulcs a flow-állapothoz, azaz az áramlat-élmény megéléséhez, aminek következményeként a produktivitás akár ötszörös is lehet. A flow-t jelentő munkaélmény jeleit észre tudjuk venni bármely kolléga esetében: nincs halogatás, erőfeszítés nélküli a figyelem és a koncentráció, gyorsabb a tanulás, magabiztosság, folyamatos a lelkesedés, energikusság.
Hogyan? Például igyekezzük:
- a visszajelzés során nem a gyengeségekre fókuszálni, inkább megkérdezni, mi lelkesíti, mit csinál szívesen, és megkérni, hogy ezeket csinálja többet
- nem csak dicsérni, de elismerni az erőfeszítéseket (a tudást, az időráfordítást, a lelkesedést, ami konkrétan a munkába ment)
- megtudakolni, mikor éli meg valaki a munkáját értelmesnek, milyen célok kapcsolódnak ide, és a jövőbeni célok meghatározásánál ezt figyelembe venni, egyénre szabottan kialakítani
3. Pozitív kapcsolatok – Légy kedves, és ellensúlyozd a negatívakat!
Megszámlálhatatlan kutatás támasztja ma már alá, hogy az egyik legfontosabb megtartó erő a munkahelyen a támogató, pozitív kapcsolatok megléte, az embert fókuszba helyező, gondoskodó szervezeti kultúra. A pozitív kapcsolatok kialakulásának feltétele nem csak az emberekben rejlik, sokat tesz hozzá a szervezet működésmódja és az általa teremtett társas környezet. Támogató és nem versengést gerjesztő, hanem elismerő, bevonó munkahelyi közegben a jó kapcsolatok spontán alakulnak. A mai munkaerőpiaci viszonyok között nem mellékes adat, hogy átlagban a dolgozók 40 százaléka állítja, hogy a kollégák miatt szereti a munkáját, és marad az állásában. A munkahelyi kapcsolatokkal való elégedettség nagyban függ attól is, hogy a munkatársaknak mennyire van lehetőségük másokat támogatni, segíteni.
Hogyan? A jó kapcsolatok kialakításának és fenntartásának eszközei lehetnek:
- egyenlő bánásmód, a sokszínűség elismerése és erőforrásként való kezelése
- a közösség érdekében tett extra cselekedetek elismerése, támogatása
- minél gazdagabb lehetőség a közös és közösségi élményekre
- kapcsolódásokat lehetővé tevő, elősegítő terek a munkahelyen
- azon véleményvezérek stratégiai feladatokhoz juttatása, akik pozitívabbak és jó hatással vannak a többiekre
4. Jelentés, értelem – Tudasd másokkal, milyen értéket teremtenek!
A jelentésteli munka motivál, elkötelez, energizál és lelkesít. A mai kor egyik érdekes stresszora a munkahelyeken az unalom. Ennek oka vagy a feladatok hiánya, vagy az értelmetlennek megélt munkatevékenység. Annak, hogy értelmesnek, jelentéstelinek éljük meg a mindennapi munkahelyi kötelezettségeinket, fontos része az önmagunkon túlmutató célok kitűzése is (az ún. „greater good” célok, amelyek egy része a CSR-ban megjelenhet). A kutatások szerint ezek a célok azok, amelyek hosszú távon és tartósan valóban elégedetté tesznek, jelentést adnak az életünknek. Az értelmes munka megélésnek megteremtéséhez alapvetően jövőperspektívát érdemes kínálni, tudatos CSR-politikát alkalmazni (külső és belső), az egyéni hozzájárulásokat specifikus eredményekhez kötni, és az elismerést folyamatosan kimutatni.
Hogyan? Például próbáljuk:
- elmondani, hogy az erőfeszítések valójában milyen hatással vannak mások életére, így még a hétköznapi rutinmunka is értelmesebbé válik
- lehetővé tenni, hogy a kollégák maguk is megfogalmazzák és megéljék, mit teremtenek a munkájukkal
- megfogalmaztatni azt a 3-6 pillért, amely a saját munkájának küldetését, filozófiáját jelenti (nem könnyű feladat, de kiváló önreflexiós tevékenyég, mely a munkáltató számára is hasznos)
- megtudni, kinek mi a motivátora, és azt megfelelő módon hozzuk működésbe
- gyakorlatot teremteni arra, hogy lehetőség legyen reflektálni a saját munkára, eredményekre
5. Teljesítmény, siker – Tedd az egyéni álmokat az üzleti célok részévé!
A teljesítmény több mint pusztán valaminek az elvégzése. A sikerélmény növeli az én-hatékonyság érzetét, a magabiztosságot, további teljesítményre inspirál. A munkában elért eredmények kritikus jelentőségűek ahhoz, hogy fejlődjünk és virágozzunk, főleg, ha ezekre vonatkozóan elismerést, visszajelzést is kapunk.
Hogyan? A személyes sikerérzet és sikerélmény megéléséhez hozzájárul:
- a személyes erősségek bevonása a jövőbeni, szervezeti célokba
- tudatos odafigyelés az egyéni törekvésekre, ezek kapcsolatának megkeresése a szervezet víziójával és értékeivel
- világos célok felállítása, és a célok teljesítésének nyomon követése
- a személyes sikerek észlelése, elismerése, kihangosítása, ami további motivációs alapot ad a jövőbeni teljesítésekhez
- mindig pontosan tudatni, kitől mit várunk el
- a feltételek biztosítása, az akadályok eltávolítása az egyéni előrelépéshez
- nagyobb tér a munkavégzési autonómiához és a feladatok delegálásához
- a büszkeség kifejezésének és megosztásának kultúrája
A teljes cikk megtalálható az Üzlet és Pszichológia 2020. április–májusi számában. Az újság megrendelhető itt.