hirdetés

Távmunka: jelen és jövő

Hogyan lehet távmunkában megfelelni a munkavédelmi előírásoknak?

2020. november 12. óta új rendelet szabályozza a veszélyhelyzet alatti távmunkavégzést, melynek elsődleges célja, hogy a távmunkavégzés olyan feltételek mentén történjen, amelyben a munkáltató és munkavállaló kölcsönösen megállapodnak. A rendelet értelmében a munkáltatók és a munkavállalók 2021. február 22-ig a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról: a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat. De mi lesz a veszélyhelyzet után?

A járványhelyzet kezdete óta számos vállalat állt át részlegesen vagy teljesen a home office munkavégzésre. A tapasztalatok jók: az otthoni munkavégzés bevált a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.

A távmunka szabályozása az elmúlt egy év tapasztalatai alapján időszerűvé vált. Dr. Forgács Tamással a Magyar Távmunka Szövetség elnöke a HR Feednek beszélt a szabályozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. A fő cél mindenképpen az, hogy az otthoni munkavégzés hosszú távon is rugalmasabbá váljon.

A leggyakrabban felmerült kérdéssel kezdődik a beszélgetés: "Az egyik a munkaidőmérés és -nyilvántartás problémája. A munkaidő az EU-s jogszabály szerint az, amit munkával töltünk, a magyar jogszabály szerint pedig a munkaidő eleje és vége között eltelt idő. Távmunkában ez nehezen értelmezhető, főleg a pandémia esetén, a digitális oktatás során, amikor sokaknak foglalkozniuk kellett a gyerekükkel, így biztos, hogy nem dolgoztak folyamatosan, de cserébe valószínűleg este leültek dolgozni. A munkaidő így egy kicsit szórtabb – mondja dr. Forgács Tamás.

Home office-barát munkaszerződés?

Nem könnyű a dolga annak, aki home office-barát munkaszerződést szeretne kötni: „Munkajogilag sem a kötetlen munkaidő fogalma, se a munkaidőkeret nem alkalmazható a távmunkára, mert a kötetlen munkaidő esetén nem elvárható a 8 óra, a munkaidőkeret viszont kötött, tehát ott meg kell mondani legalább egy héttel előre, hogy mettől meddig dolgozunk, ami a távmunkánál nem reális.”
 
Szintén érdekes szakmai kérdés a munkaügyi nyilvántartás: „Biztos vagyok benne, hogy mindenki a hétfőtől péntekig 8-tól 4-iget írta be a munkaügyi elszámolásba, ami nem felel meg a valóságnak. Vannak olyan megoldások, melyek alkalmasak a munkaidő pontos mérésére, de itt bejön a GDPR problémája, hogy amennyiben ilyet teszünk, kijönnek bizonyos adatok, amelyek személyes adatoknak minősülnek. Az is személyes adat, hogy én a céges kollégámnak írok egy levelet. Jogilag megoldható, de nem túl egyszerűen, hogy ez legális legyen. A GDPR rendelet leírja, hogy az adott országok a saját jogszabályukba vezessék bele azt, hogy milyen mélységben lehet ezt ellenőrizni, ezért itt is lehetne egy könnyítés.”
 
Szabályos-e, ha a kanapén ülve dolgozom?
 
A munkavédelmet utolsóként kiemelve: „Itt az a probléma, hogy ha munkaszerződésünk van, akkor meg kell felelnünk a munkavédelmi előírásoknak. Ez fizikailag azt jelenti, hogy az adott munkahelyet be kell vizsgálni, kockázat alapon értékelni és dokumentálni, és olyan nem lehet, hogy a dolgozó kiül a kanapéra, mert akkor már nem szabályosan dolgozik. Neki ott kell ülnie azon a széken, amit a munkavédelmi szakember a helyszínen felmért, ami egy irreális dolog, mert nem várhatjuk el, hogy mindenhova kimenjen egy munkavédelmis és megszabja, hogy hogy állhat egy szék, amit aztán onnan eltolni nem lehet. A munkavédelmi feltételekben is lehetne több rugalmasság, mondjuk a közös felelősségvállalásban vagy egy szabályrendszer ismertté tételében.”
 
Utolsó eszköz vagy első választás?
 
A vezetők sok esetben utolsó eszközként nyúlnak a távmunka lehetőségéhez, holott egyre több felmérés mutatja, hogy hatékonyan működtethető a munkavégzés távolról is.

Ennek okai a vállalati kultúrában keresendők: A legtöbb vezető a tapasztalt, idősebb korosztály tagja, akiknek a vezetési technikája nagyjából az, hogyha látom, akkor dolgozik, ha nem látom, akkor nem dolgozik. A távmunka során nagyon értékes munkát lehet végezni. Több nagyvállalat menedzserei, projektmenedzserei, back office munkatársai, biztosítók, akikkel kapcsolatban voltam, dolgoztak otthonról. Megfelelő mérőszámok alapján ugyanolyan hatékonysággal vagy még jobban lehet teljesíteni a távmunkában. Erre vannak objektív mérések és mi ezt támogatjuk.”

„Volt régebben egy felmérés, még a pandémia előtt, aminek az volt az eredménye, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének egyik gátja a bizalomhiány” – mondja Tamás, de hozzáteszi, hogy a vezetői ellenállásra ugyanakkor létezik megoldás. „Tehát a vezetőknek, nagyjából 120 fő feletti cégnél nagyon fontos a bizalom. Egy ekkora cégnél már valóban nem lehet bizalmi alapon távmunkázni, kell nekik egy objektív kontroll. Egy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára elfogadható olyan objektív kontroll, ami alapján mind a két fél pontosan tudja, hogy mikor dolgozik, mit dolgozik, hogyan halad előre, és sem a munkavállaló nem érzi azt, hogy otthon nagyon sokat kell dolgoznia, hogy elhiggyék, hogy ő dolgozik, sem a munkáltató nem hiszi azt, hogy ő meg lóg és napozik a kertben nyáron. Én azt gondolom, hogy ezen eszközök hiánya vezet oda, hogy irodában szeretnek dolgozni.

Én azt látom, hogy azok a cégek, akik az irodában is tudnak mérni eredményességet, azok nyugodtan engedik a dolgozóikat távmunkába, hisz objektíven, számok alapján tudják figyelni a teljesítményt és ez alapján mindkét fél számára objektív az a dolog, hogy dolgoztam, nem dolgoztam, megfelelő teljesítményt hoztam.”

Mit hoz a jövő?

A járványhelyzet alatt kipróbáltuk: a távmunka működik, és ha nem is költözünk mindannyian örökre haza az irodákból, egyre többen igénylik az otthoni munkavégzést. A szövetség elnöke is bizakodó, szerinte hosszabb távon is nőhet a home office-ból dolgozók aránya:

"Nagyon régóta mondjuk, hogy jó a távmunka, és most volt itt 2 hónap, amikor egyszerűen minden a betű szerint történt: az olajár csökkent, a légszennyezés javult, a dolgozók elégedettek voltak. Nagyon sok felmérés látott napvilágot, melyek szerint még a vezetők is úgy gondolták, hogy ezt fenn kell tartani" fogalmaz a szakember.
 

A gyakorlatban a bizalmi aggályok és a nehézségek mellé szép számmal sorakoztak fel a távoli munkavégzés előnyei is: „Ez egy akkora juttatás a munkavállalónak, hogy ezzel szemben teljesen hátrányban lesz az, aki berendeli a magasan képzett embereit az irodába. A munkáltató számára előny az olcsóbb irodabérlet is. A legtöbb cég gyakorlatilag felezte az irodabérletet, külföldön és Magyarországon is állami cégek is elindultak ebbe az irányba. Sokkal kisebb terület elég, még így is, hogy a 1,5 méter távolságot be kell tartani. Nem beszélve arról, hogy szélesebb HR piac van. Már nem csak Pestről és agglomerációkból tudnak budapesti cégek embert szerezni, hanem vidékről is, mert működik a távmunka. Úgy gondolom, hogy mindenképp van jövője ennek.”

Dr. Pintér W. Andrea ügyvéd, munkajogi szakjogász, a Dr. Pintér W. Andrea Ügyvédi Iroda vezetője, a Pannon-Work Cégcsoport állandó megbízásában eljáró jogi képviselője szakértői hozzászólása:

A beszélgetésben kiemelt, 2020. november 12-től hatályos 487/2020 (XI.11.) számú kormányrendelet által bevezetett, és a cikkben említett, a távmunkára vonatkozó rugalmasabb szabályok elmosták azt az éles határt, amelyek korábban az atipikus munkaviszonyként létező távmunka és a home office között fennállt.

Bár a kormányrendelet átmeneti időre szól, jelenleg úgy tűnik még hónapokig alkalmaznunk kell majd, így érdemes a szabályokat ismerni és megfelelően alkalmazni.

A kormányrendelet megengedi, hogy a munka törvénykönyvének szabályaitól felek szabadon eltérhetnek, és – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét betartva – szabadon meghatározhatják a távmunka feltételeit és fogalmi ismérveit – eltérve a jogszabálytól, ez jóval tágabb teret enged minden eddiginél a távmunka lehetőségének.

Így például attól függetlenül végezhet a munkavállaló munkát a munkáltató utasítása alapján otthon, vagy egyéb tartózkodási helyen, hogy annak eredményét továbbítja-e számítógépen, vagy hogy az otthoni munkavégzése mennyire rendszeres (részleges, eseti jellegű távmunkavégzés is lehetséges).

A jogbiztonság azonban megköveteli, hogy ezeket a megállapodásokat feltétlenül írásban kössék meg a felek, ami gyakorlatban munkaszerződés-módosítást, illetőleg egyedi megállapodást jelent, melynek legfőbb elemei: a távmunka keretében történő foglalkoztatás tényének a rögzítése, a munkáltató által biztosított munkaeszközök köre, költségtérítés mértéke és a munkarend meghatározása. A megállapodás egyes egyéb részleteit (ellenőrzési jog gyakorlása, munkavédelmi szabályok, titoktartás, adatvédelem) a munkáltató szabályzatban vagy utasításban is közzé teheti.

Az új szabályok két körben különösen lényegesek: a munkavédelem és költségtérítés.

A munkavédelem tekintetében a kormányrendelet értelmében nem kell alkalmazni a veszélyhelyzet tartama alatt a támunkára vonatkozó speciális munkavédelmi szabályokat. Nem kötelező az előzetes kockázatértékelés, elegendő a munkáltató részéről egy előzetes tájékoztatás a biztonságos otthon munkavégzés szabályairól, például az asztalra, székre, megfelelő világításra, vagy a balesetmentes munkakörnyezetre vonatkozó ajánlásokról szabályokról.

A költségtérítés tekintetében a kormányrendelet lehetőséget ad a távmunkában töltött napok arányában az év elején érvényes minimálbér 10%-a erejéig adómentes költségtérítést nyújtani a munkavállaló részére. Ennek azonban fontos előfeltétele, hogy a munkavállalóval megállapodás szülessen, és a munkaidő-nyilvántartásból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a munkavállaló mely napokon végzett távmunkát.

Mindezekre figyelemmel fontos a meglévő szabályzatok megfelelő kiegészítése, módosítása, illetve az egyedi megállapodások megkötése – akár elektronikus úton – a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig tartó határozott időre.

A veszélyhelyzet utáni helyzet jelenleg bizonytalan, de a távmunka szabályainak a munka törvénykönyvében rögzített végleges, a jelenlegihez hasonló módosítása szükségesnek látszik.

(x)

(forrás: HR Feed)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!