hirdetés

Eszköztár a konfliktusok kezeléséhez

Hagyd abba a konfliktuskerülést! De hogyan?

Bár a konfliktus valamilyen formája a személyes és szakmai életünk szerves része, sok ember számára soha nem kényelmes a konfrontálódás másokkal. Mindannyiunknak megvan a magunk története, amely hatással van arra, hogy hogyan bánunk (vagy nem bánunk) a konfliktusokkal. Ezek a történetek azonban újraírhatók. Te az vagy, aki belemegy a konfliktushelyzetbe és úgy, hogy igyekszik megoldani azt? Vagy inkább az, aki csendben marad és nem szól semmit? Puskár Ildikó szervezetpszichológus, tréner, coach írása.

Az utóbbi csoportba tartozónak, tehát konfliktuskerülőnek lenni azt jelenti: félni az esetleges nézeteltérésektől és visszavonulni problémák esetén.

Szeretsz pozitív, baráti kapcsolatot fenntartani a kollégáiddal?

Szeretsz úgy gondolni magadra, mint egy kedves, szívélyes emberre, aki sosem kezdeményez konfliktust? Van egy rossz hírem: ezzel a gondolkodásmóddal ugyanolyan felelős lehetsz a csapatod működési problémáiért, az érzelmi biztonság hiányáért, mint az agresszív, támadó játékot játszó kollégáid.

Semmilyen kapcsolatra nincs jó hatással, ha távol tartod magad a nyílt, egészséges konfliktushelyzetektől.

A konfliktuskerülés nem csak a munkahelyeken, hanem a párkapcsolatokban, családban, barátságokban is gyakori és többnyire elhallgatásról, téma váltásról, a kényelmetlen helyzetek kihagyásáról ismerhetjük fel.

Néhány további szituáció, ami konfliktuskerülés jele:

  • a probléma figyelmen kívül hagyása, vagy tagadása
  • a másik fél csalódástól való védése
  • a beszélgetés szándékos elkerülése
  • néma neheztelés megoldatlan kérdések miatt 

Miért félünk a konfliktusoktól? 

Néhány lehetséges ok:

  • Lehet, hogy nem vagyunk tisztában a saját érzelmeinkkel vagy nem értjük azokat és ez elbizonytalanít bennünket.
  • Lehetséges, hogy nem tudjuk, hogy jogos-e az elvárásunk, az észrevételünk a másikkal kapcsolatban.
  • Az is lehet, hogy nem érezzük magunkat elég magabiztosnak vagy ügyesnek az asszertív kommunikáció terén.
  • Előfordulhat, hogy félünk kapcsolataink gyengülésétől, elvesztésétől. A saját véleményünk kimondását fenyegetőnek gondoljuk azzal az eshetőséggel, hogy emiatt megszakad a kapcsolatunk a másik féllel.
  • Elképzelhető, hogy túlságosan aggódunk azért, hogy milyen a többiekben rólunk kialakult kép. Nem akarjuk ezt rontani, így inkább nem vállalunk fel nézeteltéréseket.
  • Az is lehet, hogy értékrendünkben előkelő helyen szerepel az, hogy mindenkivel jól kijöjjünk környezetünkben, ehhez képest kevésbé fontos az, hogy szót emeljünk valami miatt.  

Miért nem segít a konfliktuskerülés?

Aki igyekszik a legkisebb nézeteltérést is kerülni, az elzárja a valódi érzéseit, és magában gyűjti a frusztrációit, ami a végén negatívan hathat egészségére is.

Bár az elkerülés adott pillanatban úgy tűnik, mint a legjobb módja a konfliktus kezelésének, vagy akár a stressz megelőzésének, hosszú távon ez végül károsan hat mind a kapcsolatra, mind a hatékonyságra, mind a fejlődésre.

Miért ne a konfliktusok elkerülését válasszuk?

1.     Problémák csak fokozódnak! (általában nem múlnak el csendben)

legtöbb problémát könnyebb megoldani a korai szakaszában. Ezt mindannyian tudjuk. Mégis, milyen gyakran döntünk úgy, hogy kikerüljük és elkerüljük, ahelyett, hogy szembenéznénk velük! És a problémák idővel elmérgesednek, a kapcsolatok feszültebbé válnak. Egy idő után a felgyülemlett haragunk nagyobb gondot fog jelenteni, mint maga a probléma.

2. A negatív érzelmek utat keresnek maguknak.

Ha nem foglalkozunk a problémával, nem adunk hangot kellemetlen érzésünknek, attól ez még nem fog eltűnni nyomtalanul, dolgozni fog bennünk tovább. Az, hogy hol bukkan fel, egyénenként eltérő lehet. Néhányunknál csúnya kiabálásba torkollhat egy ártatlan helyzet, míg másoknál passzív-agresszív manipulációkká vagy testi tünetekké formálódik. Az érzelmek kezelése a munkahelyen sok ember számára kihívásokkal teli terület.

3. Hatással van kapcsolat bizalmi szintjére.

Ha egy kapcsolatban kerüljük a konfliktusokat, az idővel sokféleképpen visszahathat arra. Amikor megoldatlan különbségek lappanganak a felszín alatt, nagyobb valószínűséggel maradunk le egymás jelzéseiről, néha szándékosan hiányoljuk őket. A problémák szőnyeg alá söprése negatívan hat a bizalom szintjére is.

4. Hamis kép alakul ki a kapcsolatról, a csapatról.

A környezet csodálhatja, irigyelheti a látszólag konfliktusmentes kapcsolatot vagy csoportot, és lehet, hogy ők maguk is így élik meg egy ideig. Azonban elkerülni a konfliktust nem ugyanaz, mint a “soha nem bántani egymást”, bármennyire is összemosódik e kettőnek a jelentése.

Hogyan lépjünk túl az elkerülésen?

Ha nem értesz egyet valakivel, nem feltétlenül jelenti azt, hogy “harcban álltok”. Tudatosítsd, hogy ez nem arról szól, hogy hibáztatod a másik személyt és nem bizonyítéka jóságnak vagy épp rosszindulatnak sem az adott helyzetben. A konfliktuskezelés arról szól, hogy kiállsz magadért és kommunikálsz, ha dühösnek vagy frusztráltnak érzed is magad. És arról is szól, hogy azáltal, hogy most foglalkozol a problémák megoldásával, biztosítod, hogy a jövőben ne fordulhasson elő újra.

Tervezd meg a beszélgetést!

Ha átgondolod a beszélgetést, mielőtt konfrontálódnál valakivel, felkészültebbnek érezheted magad a megfelelő pillanatban. Igyekezz pontokba szedni mondanivalódat, ez segít abban is, hogy tudjon figyelni rád a másik és komolyan vegyen. A beszélgetés előtt tudatosítsd magadban, mit szeretnél elérni. Ha az biztonságot ad, írd le magadnak szó szerint, mit fogsz mondani. Különösen az első gyakorlások esetén ez magabiztosságot ad!

Használj stresszcsökkentő technikákat!

Próbálj a jelen pillanatra koncentrálni! Minden érzékszerveddel fókuszálj az adott szituációra: nézd meg alaposan a környezeted, figyeld a helyzethez kapcsolódó hangokat, ízeket, illatokat. Ez segít abban, hogy nyugodt maradj és tudatosan legyél képes irányítani a saját viselkedésed a feszült pillanatokban is. Ha például vizuális alkat vagy, enyhítheti a stresszt, ha becsukod a szemed és nyugtató képeket képzelsz el. Hasonlóképpen, ha jobban megnyugtatnak illatok, akkor használj megfelelő illóolajokat.

Foglalkozz a problémákkal akkor, amikor felmerülnek! 

Ahelyett, hogy rágódsz a problémákon és megengeded, hogy a konfliktusok egyre fenyegetőbbé váljanak gondolataidban, foglalkozz inkább a megoldással. Kezdd azzal, hogy a kérdést a tényeken és nem érzelmeken keresztül közelíted meg. Kerüld a vádaskodást vagy a védekező magatartást, amikor a másik féllel beszélgetsz. Beszélj a saját látásmódodról, a saját érzelmeidről és keresd a megoldást. 

Konfliktusok konstruktív kezdeményezésének lépései 

A konfliktusok konstruktív kezdeményezésének lépései, technikái egyaránt segítenek abban, hogy mind a megoldandó probléma kezeléséről, mind a kapcsolat fenntartásáról tudjunk gondoskodni.

1. Fogalmazd meg, te hogyan látod a helyzetet!

Megfogalmazásod legyen konkrét, leíró és fogalmazz egyes szám első személyben. Kerüld az általános vagy homályos utalásokat, mint például “minden alkalommal, amikor …” mert ez lehetőséget teremt az általános vagy tagadó válaszra, pl. “szerintem ekkor pl. nem így történt”, ahelyett, hogy a valós helyzetre reagálna a másik személy.

Példa:

“Tegnap, amikor a meetingen voltunk, amikor elkezdtem beszélni, félbeszakítottál és a saját témádról kezdtél beszélni.”

Ne arról beszélj, mit gondolsz a másik viselkedéséről, mit feltételezel a motivációjáról. Maradj a tények leírásánál. 

Például kerüld a hasonló mondatokat: 

“ha tisztelnél, nem vágnál a szavamba…”

Ha ítélkezünk, vagy a feltételezéseinkről beszélünk, azzal könnyen egy értelmetlen vita, harc közepén találjuk magunkat.

2. Oszd meg a másikkal, hogy az adott viselkedése milyen hatással volt rád. 

Írd le, milyen érzést váltott ki, mi lett a helyzetben a következménye.
Példa:

“Amikor félbeszakítottál, dühös lettem, hogy nem tudom elmondani rendesen a véleményem”

vagy

„Mivel félbeszakítottál, nem tudtunk a téma végére érni.”

A másik személy azt tudja mondani erre, hogy nem állt szándékában, hogy így érezd magad, de nem vitathatja azt, hogy ezt érzed, hisz csak neked van rálátásod az érzéseidre. Tény, hogy ez nem mindig kényelmes a másik fél számára, hisz tudatosítja, hogy a viselkedése milyen hatással volt rád.

3. Derítsd ki a másik fél látásmódját!  

Adj lehetőséget arra, hogy megismerd, ő hogyan gondolkodott a helyzetben, mi motiválta, hogy érezte magát. Próbálj meg belehelyezkedni a partner helyzetébe. Ezen a ponton sokan csóválják a fejüket, hogy a másik bánt meg engem és mégis én próbáljam megérteni? Viszont a konfliktusbeszélgetésekben ez egy kulcs-pillanat lehet, amikor rálátunk a másik viselkedésének valóságára, hátterére és összeáll a kép. És megváltozhat a mi nézőpontunk is. Persze nincs ez mindig így...

4. Fogalmazd meg a következtetéseid, keressetek közösen jó megoldásokat!

A fenti folyamat lehetőséget ad arra, hogy a felek elmondják a szituációt a saját szemszögükből, tisztázzák az esetleges félreértéseket, beismerjék, ha hibáztak.

Mit tehetsz még a konfliktuskerülés helyett?

1. Húzd meg a határaidat! 

Legyen világos, hogy mi az, amit még elfogadsz és mi az, ami már nem fér bele egy kapcsolatba és ezt kommunikáld is mások felé. Ez megkönnyíti a számodra, hogy érvényre juttasd kívánságaidat.

Hasznos mondat:

“Kényelmetlenül érzem magam, amikor …., ezért inkább azt szeretném….”

2.     Mondd el véleményed a lehető leghamarabb!

halogatás egy feszült helyzetben csak késlelteti az elkerülhetetlent. Ha van egy ötleted, vagy nem értesz egyet valaki más gondolatával, azonnal fejezd ezt ki olyan tisztelettel és pozitívan, amennyire csak lehet.

Hasznos mondat:

“Azt hiszem, ilyen fontos témára kevés lesz a meetingre kijelölt időkeret.”

3. Mondd el a véleményed olyan világosan, ahogy csak tudod!

A félreértéstől és félreértettségtől való félelem megakadályozhatja a viták, véleménycserék kialakulását. Légy pozitív és diplomatikus abban, ahogy kifejezed magad.

Hasznos mondat:

“Fontos számomra, hogy mindketten pontosan ugyanazt értsük ezzel a helyzettel kapcsolatban. Kérlek, jelezd, ha nem fogalmazok egyértelműen!”

4.Igyekezz összeszedett és higgadt maradni! 

düh, a frusztráció és más érzelmi reakciók beárnyékolhatják a racionális érveket. Amikor kezdesz ideges, indulatos lenni, segít átvenni az érzelmek feletti irányítást egy mély lélegzetvétel vagy valamilyen fókuszált gondolkodást igénylő tevékenység. Sok esetben a tiszta kommunikáció szempontjából hasznos, ha hangot adsz az érzelmeidnek.

Tedd ezt én-üzenet formájában. Tartsd szem előtt, hogy ha az érzelmeid alapján és nem azokat kézben tartva reagálsz másokra, azzal, lényegében nekik adod az irányítást. Átadod nekik az érzéseid irányítását, hagyod, hogy úgy hassanak rád, ahogy ők szeretnék.

Hasznos mondat:

“Sajnálom, ha indulatosan fogalmaztam, nagyon feldúlt vagyok.”

Mit tarts szem előtt miközben a fentiek szerint jársz el és esetleg az elején akadályokba ütközöl? 

Tudd, hogy a vita, az egyet nem értés nyílttá tétele és a vele való foglalkozás mélyebb megértést biztosít, és erősíti a kapcsolatot barátainkkal, partnereinkkel és munkatársainkkal. A konfliktuskerülést abbahagyni és magabiztosan képviselni magunkat valakivel szemben nem megy egyik napról a másikra.De kis lépésekben tudunk sikereket elérni a félelmeinkkel való szembenézés terén és napról napra egyre könnyebbé válik majd kiállni magunkért.

Puskár Ildikó, pszichológus, coach
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés