hirdetés
hirdetés

Versenyképesebbek a fenntarthatóbb vállalatok

Ha környezettudatosabb a cég, cserébe még a kevesebb fizetést is elfogadjuk?!

A kevésbé környezetszennyező iparágakban működő cégek könnyebben vesznek fel és tartanak meg fiatalokat, ráadásul a fiatalabb munkavállalók kevesebb pénzért is hajlandóak dolgozni, ha a munkáltatójuk jobban odafigyel a környezetvédelemre – többek között ez derül ki Philipp Krüger, a Genfi Egyetem kutatójának és szerzőtársainak tanulmányából – írja a G7.

Az elmúlt évek nagy divatja volt a pénzügyi piacokon az ESG, tehát környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat szem előtt tartó befektetéseknek, és ezzel összhangban áll annak a felmérésnek az eredménye is, amely szerint a Fortune 500 listáján szereplő cégek vezetőinek csak 7 százaléka vélte úgy, hogy a cégeknek csak és kizárólag a nyereségre kell fókuszálniuk a társadalmi szempontok figyelmen kívül hagyása mellett.

A közgazdaságtani gondolkodásban évtizedeken keresztül domináns volt a minden körülmények között a piacok felsőbbrendűségét hirdető amerikai közgazdászhoz, Milton Friedmanhez köthető, magyar fordításban nem túl jól hangzó mondás, hogy “az üzlet elsődleges feladata az üzlet” (angolul: The business of business is business), ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a cégvezetés kizárólagos feladata a tulajdonosi érték maximalizálása, konkrétan a profittermelés. 

Az elmúlt időszakban azonban egyre több kutatás kérdőjelezi meg ezt az alapelvet: a Nobel-díjas Jean Tirole és Roland Benabou kutatásai alapján például a fenntartható üzleti működésre irányuló beruházások hosszabb távon a vállalat értékét is növelik. De hasonló eredményekről beszélt nemrég a G7 Podcastban Naffa Helena, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa is a saját kutatása alapján. Mindez azt jelenti, hogy a képlet hosszú távú szempontokat figyelembe véve legalábbis biztosan nem annyira egyszerű, mint amilyennek azt Friedman leírta a hetvenes években.

Krüger és szerzőtársainak tanulmánya szerint a fenntarthatóságra való törekvés a bérköltségek csökkentésén keresztül is növelheti a vállalat értékét. A közgazdászok a feltevéseiket Svédországból származó adatokon tesztelték, egész pontosan cégek béradatait vetették össze egy saját maguk által kifejlesztett iparági fenntarthatósági mutatóval. Ezt a mutatót egy olyan felmérés alapján hozták létre, amelyben a résztvevőket arra kérték, hogy a gazdasági tevékenységeket osztályozzák a fenntarthatóság szintje szerint. 

95 gazdasági szektort különböztettek meg, ami a béradatokban szereplő foglalkoztatottak 98 százalékának munkahelyét fedte le. A felmérés alapján a leginkább fenntartható tevékenységek közé az egészségügy, az oktatás, az újrahasznosítás, a legkevésbé fenntarthatók közé pedig a vegyi anyagok és fosszilis energiahordókra nagy mértékben támaszkodó termelés és a légi közlekedés tartozott.

Az összefüggés a kutatók szerint egyértelmű: a fenntarthatóbb cégeknek kisebbek voltak a bérköltségei, különösen a kiemelkedően fenntarthatónak tartott cégeknél volt erős ez a hatás. A leginkább fenntartható cégekkel dolgozók átlagosan 10 százalékkal kerestek kevesebbet, még a munkavállalók képességeinek és demográfiai jellemzőinek figyelembevétele mellett is.

Az elemzés alapján az is látszik, hogy a képzettebb munkavállalók esetében nagyobb a bérszakadék. Ezt a kutatók szerint úgy is lehet értelmezni, hogy adott bérszint mellett a fenntarthatóbb cégek könnyebben találják meg, és tartják meg a képzettebb munkavállalókat.

A saját iparági fenntarthatósági mutatójuk mellett a kutatók azt is megnézték, hogy az egyébként módszertanilag sokat kritizált* vállalati szintű ESG-mutatókkal milyen összefüggést mutatnak a fizetések. Ez alapján szintén az derült ki, hogy a magasabb ESG-mutatójú cégek, és különösen a magas “E”, tehát környezeti mutatóval rendelkező cégek bérköltségei alacsonyabbak.

Krügerék szerint az eredményeik azért is relevánsak, mert a mostanában munkaerőpiacra lépő fiatal generációk preferenciáit jobban ismerve a cégek is többet tehetnek azért, hogy a jövőben versenyképesek maradjanak, aminek a tanulmány alapján az ára a fenntarthatóbb működés lehet.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés