Gyerekcipőben jár még, vagy már elindult a lejtőn a vállalatod?

A különféle szervezeti életciklusok ismerete jelentősen megkönnyíti a vezetők és a szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberek dolgát. Ha tisztába kerülünk azzal, hogy a vállalatunk melyik szakaszban tart, hatékonyabban és tudatosabban léphetünk fel az életciklusból fakadó kockázatok legyőzése érdekében. Adizes (1972) Vállalati életciklus modellje alapján, ezeken a szakaszokon megy keresztül a szervezet a születésétől a haláláig:

1. Udvarlás

A vállalat ebben a szakaszban még nem született meg, csak az alapító fejében létezik. Habár az alapító elkötelezett ötlete megvalósításában, előfordulhat, hogy az elképzelések csak a fantázia szintjén maradnak meg. A szervezet csupán „egyéjszakás kaland” marad.

2. Csecsemőkor

Ha az ötletet átültetik a gyakorlatba, akkor a szervezet belép a gazdasági szempontból legkockázatosabb életszakaszba. Jellemzően több pénz áramlik ki, mint be, ami likviditási gondokhoz vezethet. A nagy hajtás és a kemény munka a jellemző. „Csecsemőhalál” következhet be, ha az alapító nem elég kitartó, vagy nem képesek kezelni az átmeneti pénzügyi zavart.

3. „Gyerünk-gyerünk” kor

Ahogy a neve is mutatja, ez a magabiztos előrehaladás szakasza. Nagy a túlterheltség, de az elért sikerek jelentősen motiválják a dolgozókat. Elkezdődik a hatalom decentralizálása, szabályok és tervek kialakítására törekednek. A legnagyobb veszélyek közé tartozik, ha nincs valós hatáskör-átruházás, tehát az alapító nem engedi ki a kezei közül a hatalmat.

4. Serdülőkor

Ez a szervezet legviharosabb időszaka. Gyakoriak a konfliktusok, a cégidentitás kiforratlan. A szabályok már részben kialakultak, de azokhoz következetelenül tartják magukat a szervezet tagjai. A vállalat végét jelentheti, ha a célok helyett a konfliktusok kerülnek a fókuszba.

5. Felnőttkor

A felnőttkorral belépünk a legjobb teljesítményt nyújtó szakaszba. Virágzás és sikerek jellemzik a vállalatot. A rendszerek kialakultak és szervezet hatékony működését szolgálják. Ugyanakkor, ha a szervezet elveszíti rugalmasságát és túlszabályozottá válik, elindul az elöregedés lejtőjén.

6. Megállapodott szervezet

A vállalat ugyan még életerős, de sokkal rugalmatlanabb működés jellemzi, mint korábban. A kreativitást és a jövő-orientációt felváltja a fásultság, és a múlt felé irányulás. A lojalitás válik értékke, míg a vállalkozói szellemet nem értékelik. Ezzel a hanyatlási folyamat kezdetét veszi.

7. Arisztokrácia

A szervezetet a rutin keríti hatalmába. Az újításokat a formalizmus kebelezi be. Ezáltal a cég rohamosan veszít piaci részesedéséből és elapad a profit.

8. Korai bürokrácia

A cég még működik, de elhatalmasodik benne a bürokrácia. Sok a konfliktus és a belviszály. Az energia már a túléléshez kell, így az ügyfelekre nem marad. A kreativitás legkisebb csíráját is kiirtják, így az újítók és a vállalkozó szellemű dolgozók távoznak.

9. Bürokrácia & 10. Halál

A vállalat nem tudja tovább eltartani magát. Nincsenek eredmények, nincs együttműködés , a rendszerek és a szabályzatok mentén élnek. Ebben a rendívül kockázatos szakaszban bármely hirtelen változás végezhet a szervezettel. A halál akkor következik be, amikor már senki sem elkötelezett, és külső mentőövekbe sem kapaszkodhatnak.

A modell ismerete már önmagában segítheti a vezetőket a vállalatuk tudatos irányításában. Az alapító nemcsak az „életet” adja a cégnek, hanem a „halált” is okozhatja, ha nem képes hatáskört átruházni, utódokat nevelni, megújítani a cégműködést, illetve az eredeti alapértékeket újragondolni.