hirdetés

Éjszakai munkavégzés

Ezekre az egészségügyi kockázatokra kell odafigyelned, ha éjszakai műszakban dolgozol

Az emberi szervezet úgy van kitalálva, hogy legfőképpen nappal tevékenykedik, ekkor aktív, majd éjjel alszik, regenerálódik. Ám ennek ellentmond, hogy sokaknak olyan a munkaköre, ami megköveteli az éjszakai munkavégzést. A rendszeresen éjjeli és váltott műszakban dolgozóknak viszont számos egészségügyi kockázattal kell számolniuk.

Gondoljunk a sofőrökre, recepciósokra, pékekre, az éjjeli őrökre, az egészségügyben, a rendvédelemben, a tűzoltóságnál és a kereskedelemben, szórakoztató iparban dolgozókra, illetve a gyárakban, üzemekben több műszakos munkát végzőkre.

A rendszeres éjszakai munka egészségügyi hatásai

A tartósan éjszakai vagy váltott műszakban dolgozók az alvás-ébrenlét ritmusának felborulása miatt többek között bizonyos anyagcsere- és endokrinológiai változásokat tapasztalhatnak, pl.:

  • fáradtság
  • koncentrációhiány
  • romló mentális és fizikai teljesítmény
  • fokozott stressz
  • magasabb vérnyomás és pulzusszám
  • gyengébb immunrendszer
  • lelki kimerültség
  • pszichés panaszok: szorongás, depresszió
  • nőknél a menstruációs ciklus zavarai.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindezek hosszú távon a krónikus betegség kialakulásának esélyét növelhetik, ilyen lehet például: a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, a daganatos elváltozások stb. Ekképpen a rendszeres éjszakai műszak lassan és csendben teheti tönkre a munkavállalók egészségét, ám fontos tudni, hogy egy bizonyos betegség kialakulásért általában nem csak egy tényező felelős, vagyis a legtöbb esetben nem okolható mindenért csak az éjszakai munkavégzés. Mindenesetre egyes statisztikák szerint minden 5. éjszakai műszakban munkát vállalónak egy idő után munkahelyet kell váltania a tapasztalt negatív hatások miatt.

Az éjszakai munka nem való mindenkinek

Pontosan a fentiek miatt nem tanácsos a tartós éjszakai munkavégzés az olyan krónikus betegségben szenvedőknek, amelyeket fokozhat az alvás-ébrenlét ritmus felborulása, pl. a gyógyszeresen vagy inzulinnal kezelt cukorbetegek, valamint a súlyos szív- és érrendszeri betegséggel küzdők.

Éjszaka dolgozó rendőröket vizsgáltak

Egy 2020-as kutatás az egymást követő éjszakai műszakok számának az alvás időtartamára és minőségére gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatásban 73 éjszakai műszakban dolgozó 25-62 év közötti rendőr vett részt – átlagéletkoruk 38 év volt. A legtöbb résztvevő egészségi állapotát kiválónak (31%) vagy nagyon jónak (47%) értékelte, 78%-uk pedig közepesen vagy nagyon aktív volt fizikailag a szabadidejében is.

Mindannyian három munkarendben dolgoztak: két, négy és hét egymást követő éjszakai műszakban, amelyet ugyanannyi regeneráló nap követett, azaz nappali munkanapok vagy szabadnapok (2 + 2, 4 + 4 és 7 + 7). 22%-uk kevesebb mint 3 éves éjszakai műszakban, 38%-uk 3-10 éves éjszakai műszakban, 40%-uk pedig több mint 10 éves éjszakai műszakban szerzett tapasztalatot.

Az alvási naplók és az aktigráfia alapján értékelt alvást az éjszakai műszakok és a regeneráló napok után ismételt mérések elemzésével hasonlították össze. A 2 + 2 munkarend szerinti regeneráló napok 13%-a nappali munkanap volt, míg a 4 + 4, illetve 7 + 7 munkarendben szereplő regeneráló napok 35%-a, illetve 34%-a nappali munkanap volt. Az átlagos ébredési idő 06:48 volt a regeneráló napokon munkával, és 07:25 volt a regeneráló napokon munka nélkül. 

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők rövidebb alvási időt, idő előtti ébredést, kevesebb elalvási nehézséget és több nem frissítő alvást tapasztaltak az éjszakai műszakok után, összehasonlítva a regeneráló napokon tapasztaltakkal. Az alvás időtartama és minősége nem változott az egymást követő éjszakai műszakok számának növekedésével. Az alvás az utolsó éjszakai műszak után rövidebb és rosszabb minőségű volt a 2 + 2, illetve a 4 + 4 munkarendben, összehasonlítva a második, illetve a negyedik éjszakai műszakkal a 7 + 7 munkarend esetében.

Mindezekből azt a következtetést vonták le, hogy az éjszakai műszakban végzett munka után csökkent az alvás időtartama és több egymást követő éjszakai műszakkal sem nőtt meg. Ez pedig felhalmozódott alvásadóssághoz vezet. A kutatás arra is rámutatott, hogy az éjszakai műszakok sorozatában, az utolsó éjszakai műszak után volt a legrövidebb az alvás időtartama és a legrosszabb az alvás minősége. Tehát az éjszakai műszakos munkavégzés jócskán befolyásolja az alvás időtartamát és minőségét.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kiemelt fontosságú

Minden munkavállaló esetében nélkülözhetetlen a körültekintő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, ám az éjszakai/váltakozó műszakban dolgozóknál különösen lényegbevágó az alaposság. A rendszertelen alvás miatt kialakuló koncentrációs problémák, a testi-lelki kimerültség ugyanis nemcsak az egyént, hanem a munkaadót is érintik, hiszen ezen faktorok többek között akár balesetveszélyt és munkavédelmi kockázatot is jelenthetnek.

A cikk a Budai Egészségközpont szomnológus szakorvosainak közreműködésével készült.

(forrás: HR Doktor)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés