hirdetés
hirdetés

Ergonómia otthon is?

Ez történik, ha egy éven át az ágyadból dolgozol

Sokak számára a home office valójában „bed office”-szá vált az utóbbi időben. A felöltözés és a munkába járás tevékenységeit sokunknál felváltotta, hogy vizet paskolunk az arcunkba, majd pedig felnyitjuk a laptopot, miközben kényelmesen visszacsúszunk a takaró alá. Ha ismerős ez az alaphelyzet, akkor mindenképp ajánljuk a cikket elolvasásra!

Megdöbbentő azon emberek aránya, akik ki se kelnek az ágyukból a munka kedvéért: egy 2020. novemberi kutatásban a kérdőívet kitöltő ezer amerikai munkavállaló 72%-a nyilatkozta, hogy a pandémia alatt az ágyukból távmunkáztak. Ez 50%-os növekedést jelent a válság kezdete óta. Tízből egy megkérdezett azt nyilatkozta, hogy a munkahetük legnagyobb részében vagy teljes egészében – heti 24–40 vagy ennél is több munkaórában – az ágyukból dolgoztak. Különösen igaz ez a fiatal munkavállalókra. A 18–34 év közötti brit munkavállalók legalább kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak az ágyból, mint a náluk idősebb munkavállalók (egyben ők azok is, akiknek legkisebb valószínűséggel van az otthoni munkára alkalmas székük és asztaluk).

De a szokás nem csak annak köszönhetően terjedt el, mert ezek a munkavállalók nem rendelkeznek rendes székkel és íróasztallal: sokuk egyszerűen csak a kényelem és egyszerűség kedvéért választja ezt a megoldást. Az Instagramon a #WorkFromBed hashtaget beírva ezer meg ezer fotót találhatunk, amelyek többségén mosolygó, pizsamás emberek szürcsölik a kávéjukat az ágyon fekve, miközben a munkájukat végzik (olykor reggelizőtálcák társaságában).

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Antheia Designs (@antheia_designs) által megosztott bejegyzés

A valóság azonban az, hogy az ágyunk irodává változtatása számos egészségügyi problémához, így testi és mentális problémákhoz is vezethet. Ezek hatása nem feltétlenül azonnal jelentkezik: az is lehet, hogy csak később bukkan fel az életünk során, akkor azonban tartóssá válik.

Ergonómiai rémálom

Fontos felismerni, hogy a home office egy olyan privilégium, ami emberek százmillióinak nem adatik meg. Még ha dolgozhat is valaki távmunkában, ezek közül az emberek közül is nagyon sokaknak egyszerűen nincs elég helyük egy teljes munkaállomás kialakításához, ami azt jelenti, hogy az ágyból végett munka marad az egyetlen választásuk. Mások számára viszont ez a legegyszerűbb megoldás, és a legkisebb ellenállás útját jelenti, olyan időkben, amikor a motiváció sosem látott mélységekbe süllyedt.

De bármilyen okból dolgozzunk is az ágyból, a szakértők tanácsa mindig ugyanaz: a testünknek nem tesz jót a folyamatos ágyban fekvés, és éppen ezért nagyon fontos, hogy munka közben váltogassuk a pózunkat, és ahol csak lehetséges, tegyük lehetővé az ergonomikus munkavégzést. Ne feledjük: a puha felületen ülés vagy fekvés rossz tartásra ösztönöz.

A fiatalok különösen nagy eséllyel esnek áldozatul ennek a rossz szokásnak, mivel sok esetben nem érzékelik egyből az abban rejlő veszélyeket – mutat rá Susan Hallbeck, a Mayo Clinic egészségügyirendszer-tervezési igazgatója. De idővel őket is utoléri a fájdalom. És attól függően, hogy az elmúlt egy évben mennyire hatalmasodott el rajtunk ez a rossz szokás, lehetséges, hogy a baj már meg is történt.

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jean Claude (@jeanclaudedraws) által megosztott bejegyzés

Az ágyból dolgozás kiváltotta betegségek az egyszerű fejfájástól a hátunk folyamatos merevségéig, az ízületi gyulladásig és a nyaki fájdalomig terjednek. „Minden jobb, mint folytatni a rossz szokást. Hacsak tehetjük, hagyjuk abba” – mondja Hallbeck. Ha viszont muszáj továbbra is az ágyból dolgoznunk, akkor próbáljunk meg ahányszor csak lehet, felülni az ágyban, mintha csak egy székben ülnénk, és semleges tartást felvenni, vagyis a testünk egyik részét se terheljük meg jobban, mint a többit.

Hajtsunk össze egy párnát, és helyezzük a derekunk alá. Tegyünk párnákat a térdünk alá, és igyekezzünk elválasztani a monitort a billentyűzettől. Ha lehet, akkor a monitort rakjuk szemmagasságba, vagy annál magasabbra. Bármit is teszünk, semmiképp ne gépeljünk a hasunkon fekve, mert ez rendkívüli mértékben megerőlteti a nyakunkat és a könyökünket.

Ha nincs lehetőségünk asztalnál dolgozni, akkor igyekezzünk kreatív megoldásokat találni, például átmeneti megoldásként rakjunk magunk elé egy vasalót asztal helyett. De ha csak lehetséges, érdemes kiadni a pénzt az ergonomikus megoldásokra. „Ha hosszú időn át tartó home office-ra rendezkedünk be – és a legtöbb szakértő szerint erre kell számítanunk – akkor ténylegesen kifizetődik egy jó munkaállomásba befektetni, még akkor is, ha csak egy nagyon kis méretű munkaállomásról van szó” – mondja Hallbeck.

Nem csak a testünk roppan bele

Ha már egy éve dolgozik valaki az ágyból, ez jó eséllyel nem csak testileg teszi tönkre, hanem a produktivitására és az alvási szokásaira is kihatással van. „Alvási specialistaként rendszerint azt ajánljuk, hogy az ágyat három tevékenységre tartsuk fenn: ez az alvás, a szex és a betegség alatti ágynyugalom (angolul ez „három s”: sleeping, sex, sickness)” – mondja Rachel Salas, a marylandi Johns Hopkins Egyetem neurológiai kutató docense és alvásszakértője.

„Minél többet tévézünk, és videojátékozunk az ágyban, illetve minél több egyéb tevékenységet végzünk az ágyban anélkül, hogy aludnánk, az agyunk annál inkább megtanulja, hogy ezeket a tevékenységeket lehet az ágyban is végezni, majd pedig idővel kondicionálja is erre magát” – teszi hozzá.

Ezt hívják az alvásszakértők „alvási higiénének”: ez lényegében az ágyban végzett tevékenységeinkkel kapcsolatos best practice-eket jelenti. A jó alvási higiénéhez tartozik, hogy este felvegyük a pizsamánkat, mert ez azt az üzenetet küldi a testünknek, hogy ideje a kikapcsolásra felkészülni. Ezzel szemben az ágyban e-mailezés vagy a doomscrolling („mindmeghalunk-hírek végtelenbe nyúló olvasása az okostelefonon”) a rossz alvási higiénéhez tartozó tevékenységek.

Vagyis amikor az ágyban fekve vagy ülve kezdünk a laptopunkon dolgozni, munkaügyben telefonálni, slackelni és mindenféle fénylő képernyőket gyűjtünk magunk köré, amelyek a munkavégzésünkhöz szükségesek, olyankor az agyunk és a testünk előbb-utóbb nem fogja a pihenést az ágyhoz mint helyszínhez társítani. Ez az egyik élenjáró oka annak, hogy miért vezetett a pandémia sokaknál koronaszomniához, mondja Salas, utalván arra a jelenségre, hogy globális szinten megugrott az álmatlanság és az alvászavarok aránya a Covid-19 következtében.

Hosszabb távon ez cirkadiánritmus-zavarhoz is vezethet: ez azt jelenti, amikor a testünk természetes belső órája, amely megmondja nekünk, hogy mikor van ideje aludni menni, összezavarodik. Ez pedig az alváshoz nem kapcsolódó esetleges problémáink súlyosbodásához is vezethet – figyelmeztet Salas, mint például a nyugtalan láb szindróma esetében. Mindez pedig a munkánkban csökkent produktivitáshoz és a kreativitás csökkenéséhez vezethet el a szakértők szerint.

Mindenkit érintő probléma?

A legártalmasabb azonban az, hogy mindezek az említett problémák egyeseknél megjelennek azok közül, akik az ágyukban fekve dolgoznak, míg másoknál nem. Így aztán lesznek, akik megesküsznek majd rá, hogy nekik ez ugyan nem probléma, mert simán tudnak az ágyból dolgozni és ugyanott aludni is – mondja Salas.

A káros hatások megjelenésében sok tényező játszik szerepet, így a genetikánk, a környezeti tényezők, a rossz szokás kiterjedtsége, és az, hogy milyen hosszan űzzük, valamint az életkorunk is fontos tényező lehet abban, hogy ténylegesen ártalmas lesz-e számunkra hosszabb távon az ágyból dolgozni. „Nem csak a dózison múlik” – mondja Hallbeck.

És jóllehet nem biztos, hogy van lehetőségünk a munkavégzésünk helyszínét megváltoztatni, de akkor is, ha egyszerűen csak nem akarunk változtatni azon, hogy kényelmesen, az ágyból dolgozzunk, fontos észben tartani, hogy a testünk és az agyunk lehet, hogy ebben a pillanatban még nem érzékeli a káros mellékhatásokat, de ez nem azt jelenti, hogy később sem fogja. Különösen így van ez a fiatal munkavállalóknál.

Csak egy újabb aggódnivaló lenne ez az amúgy is "mindenenaggódós" Covid-29-korszakban? Érdemes belegondolni: ha valamire megtanított minket ez az időszak, az éppen az, hogy ami az egészségünket illeti, jobb félni, mint megijedni.

(forrás: BBC)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés