hirdetés
hirdetés

Tévhitek megdöntése

Ez lehet a leghatékonyabb stratégia a gazdaság talpra állításához

Megjelent Tomas Pueyo legfrissebb írása a Medium.com-on, melyben többek között kifejti, hogy az eddigi pandémiás helyzetek tapasztalatai alapján a mérséklés vagy az elfojtás stratégiája hatékonyabb a gazdaság életben tartásához. Első két cikkjét több mint 50 millióan olvasták el és több mint 30 nyelvre lefordították. Ezek nálunk is elérhetők Koronavírus: ezért kell MOST cselekedni és Ez fog történni a következő 18 hónapban, ha azonnal lépünk – és ha nem címek alatt.

Mi a helyzet az USA-ban?

Jelenleg az USA-ban van a legtöbb regisztrált koronavírusos eset. Három hete még kevesebb, mint 1000 esetről tudtunk az USA-ban, és vita folyt arról is, hogy járvány lenne az országban. Ez tehát jó példája annak, hogyan is néz ki az exponenciális növekedés. Az USA 33 államában több koronavírusos beteget regisztráltak eddig, mint egyedül Hupej tartományában, amikor azt lezárták. Természetesen ezek csak a hivatalos esetek, hiszen annyira túlterhelt az egészségügyi rendszer, hogy nincs lehetőség megfelelő mennyiségű teszt elvégzésére.

Politikai és gazdasági szempontból ésszerűnek tűnik, hogy az Egyesült Államok elnyomja a koronavírust. Az államoknak és a kormánynak is megvan ebben a maga szerepe, amihez igazodniuk kell.

A járvány kezeléséhez két lehetséges megközelítés létezik:

  1. Mérséklés: megteszünk néhány lépést, de nem túl agresszívan. A cél a görbe laposítása, a nyájimmunitás elérése és aztán az üzleti élethez való visszatérés. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy elkerülhető a gazdasági sokk, mivel annak nem kell hetekre vagy hónapokra teljesen leállnia. Ám a járvány idején az emberek egyébként is kerülni fogják a munkavégzést, a fogyasztást, mivel félnek attól, hogy megbetegednek. Ez a félelem megterheli a gazdaságot, egészen addig, míg a járvány kontrollálatlan.
  2. Elfojtás (a pöröly és a tánc): ennek a megközelítésnek az a lényege, hogy a gazdaságot leállítjuk néhány hétre vagy hónapra. Ez közel nullára is csökkentheti a megbetegedések számát, miközben időt ad a tesztelésre és a kontaktkutatásra. Amint a helyzet biztonságosabbá válik, elkezdhetünk a tánc felé lépni, azaz csökkenthetők a korlátozási intézkedések.

Mindkét megközelítésnek vannak költségei és következményei. Például a vírustól való félelem és a munkahely elveszítéséből adódó nyomás befolyásolja a fogyasztók viselkedését, így kevesebbet fognak a jövőben költeni. A vállalatok kiszorulhatnak az üzleti szférából, mert ha nincs elég bevételük, nem tudnak hitelt sem felvenni. Ezzel együtt a pénzügyi rendszer is veszélybe kerülhet. 

Tehát milyen gazdasági hatással lehet számolni?

Alapvetően 3 forgatókönyv állhat elő:

  1. Visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Ezt nevezik V-alaknak.
  2. Visszatérhetünk az eddigi növekedéshez, ám néhány évbe telhet, mire a gazdaság jelenlegi szintjét elérjük. Ez olyan, mint egy U alak.
  3. A visszaesés nagy, a gazdaság is tartósan megsínyli, nem tudunk visszatérni ugyanahhoz a növekedéshez. Ezt L alaknak nevezzük.

Az, hogy az országok melyik forgatókönyvön mennek végig, függ attól, hogy hogyan reagálnak. Valószínű azonban, hogy vissza fogunk térni a normális állapothoz, ahogy az eddigi pandémiás helyzetek után is visszaállt a gazdasági helyzet.

Szóval melyik a jobb: a mérséklés vagy az elfojtás? 

A kutatók a korábbi pandémiás helyzetek vizsgálatával (pl. az 1918-as spanyol nátha) azt állapították meg, hogy ahol mérséklő stratégiát alkalmaztak, rosszabb lett a gazdaság helyzete, mint ahol az elfojtást, azaz szigorúbb szociális távolságtartási intézkedéseket. Tehát minél több ember meghalt – minél inkább szabadjára engedték a vírust -, annál gyengébb lett azután a gazdaság. 

Természetesen az 1918-as influenzajárvány és a mostani 2020-as koronavírus között számos különbség van: jelenleg a vírus az időseket érinti a legsúlyosabban, alacsonyabb a halálozási rátája, erősebb az egészségügyi rendszer, az emberek egy része dolgozhat otthonról, ám sokkal könnyebben terjed a vírus, mivel többet kapcsolódunk. Nem tudhatjuk tehát, hogy mi igaz a jelenlegi helyzetre, de úgy tűnik, gazdasági szempontból is a szociális távolságtartás éri meg a leginkább. 

Egy élet ára

A törvényhozók legfőbb kihívása, amikor összehasonlítják a mérséklés vagy az elfojtás stratégiáit, hogy az élet és a pénz kérdés között kompromisszumra jussanak. Az elfojtás egyik nagy előnye, hogy életeket menthet, ami később pénzbe forgatható. 

Fel kell tennünk tehát magunknak a kérdést: mennyit vagyunk hajlandók fizetni, hogy meghosszabbítsuk az életünket? 

Mindent összevetve, az elfojtó stratégia olcsóbbnak bizonyul, mint a mérséklő. Ám ezek mögött a számok mögött megbújik egy nagyobb igazság:

Nem azért élünk, hogy pénzt keressünk. Azért keresünk pénzt, hogy éljünk. 

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

(forrás: Medium)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés