hirdetés

Mediáció

Ez az első 2 elengedhetetlen lépés a megoldás felé, ha konfliktusba keveredtél

A konfliktuskezeléssel foglalkozó mediátor eszköztárában számos olyan módszer található, amivel segíti a vitában álló feleket, hogy olyan, számukra elfogadható megoldást találjanak, amiben mindketten nyertesnek érzik magukat. Ezek közül több a közvetlen tárgyalás során is jól alkalmazható – írja a Qubit.

A mediáció egyik fontos szakasza a megszakítás nélküli idő, aminek az a funkciója, hogy a felek elmondhassák a saját történetüket, ahogy ők látják, és kifejezzék szükségleteiket (Moore, 2014). Ebben a fázisban minden fél lehetőséget kap érzéseinek, aggodalmainak kifejezésére, miközben a mediátor biztosítja a felek számára a beszédidőt – megszakítás nélkül. Ilyenkor a másik felet arra kérjük, hogy próbálja meghallgatni a másikat, de legalábbis ne szóljon közbe. Ez a legtöbb esetben nem könnyű, hiszen nehéz nem megszólalni, amikor a történet a saját olvasatunkban merőben másképp néz ki. Amikor az első megszólaló befejezte, a másik félnek is biztosítjuk a megszakítás nélküli időt.

Amikor a vitában álló felek közvetlenül, külső segítség nélkül tárgyalják meg nézeteltéréseiket, ezek az elemek szintén kulcsfontosságúak. A konstruktív konfliktuskezelés egyik fő összetevője, hogy meg tudjuk hallgatni, meg tudjuk hallani partnerünket. A vita hevében azonban nagyon nehéz lassítani és nem rögtön reagálni, védekezni, támadni, de legalább kifejezni a saját véleményünket a kérdésről. Az együttműködő problémamegoldás első lépései közé tartozik, hogy mindkét fél perspektívája megjelenjen, és hogy a felek kifejezhessék szükségletüket. A konfliktuskezelési folyamat első lépései tehát ezek:

  • meghallgatni a másikat
  • és kifejezni a saját igényünket.

Valakinek jobban megy az egyik, valakinek a másik, de mindkettő tanulható.

A labda átpasszolása

Sokszor már az is közelebb visz minket a megoldáshoz, ha elmondhatjuk a sztorit, úgy, ahogyan mi látjuk. Ha partnerünk érzi, hogy érdeklődve figyelünk verziójára, megélésére, érzelmeire (Semsey-Tésenyi-Pilinszki, 2012), könnyebben válik együttműködővé, és nagyobb eséllyel lesz pozitív kimenetele a vitának. Ezzel mintegy átpasszoljuk a labdát – ez a kép érdekes a kommunikációs folyamatban, főként a konfliktuskezelésnél. Mi történik, amikor nem nálunk van a labda? Ha a metaforát továbbgondoljuk, az első kérdés az, hogy egy csapatban vagyunk-e? Mi a célunk? Legyőzni a másikat, érvényesíteni akaratunkat, vagy közösen létrehozni valamit, amivel mindketten elégedettek vagyunk? Egy vitahelyzetben mindenképp tudatosítsuk ezt magunkban, és fókuszáljunk erre. A kérdésekkel, amikkel kifejezzük kíváncsiságunkat a másik fél iránt, tovább erősítjük ezt a pozitív folyamatot. A meghallgatás célja a másik érzéseinek és szükségleteinek felismerése. Feltehetően lesznek olyan pontok, amikkel nem értünk együtt, de a másik érzéseinek létjogosultságát elismerhetjük.

Pilinszki Attila, S. Tésenyi Tímea
a szerző cikkei

(forrás: Qubit)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés