hirdetés
hirdetés

Hol vannak a határok?

Elmondhatom a véleményem a munkahelyen?

Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most, decemberben különösen aktuális. Minden év december 10. napja az emberi jogok világnapja. Az egyik fontos emberi jogunk a szabad véleményalkotás és annak kinyilvánítása. A kérdés már csak az, hogy korlátlan-e ez a szabadság? Mindig, mindenhol és bármit kimondhatunk? Mennyire szabad a véleménynyilvánítás a munkahelyen? 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. december 10-én jött a világra. Bár maga az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem egy törvény, mégis igen jelentős szerepe van a világban. Megalapozta, hogy a születését követően több nemzetközi egyezmény és törvény is foglalkozzon az alapvető emberi jogaink védelmével. Magyarországon az egyik legjelentősebb emberi jogi jogszabály az Emberi Jogok Európai Egyezménye.

Az egyezmény kimondja, hogy „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.”

A kérdés, hogy vannak-e és hol húzódnak a korlátok?

Ami számodra jog, az másnak kötelezettség, és fordítva is

Az, hogy valamihez jogunk van, mások számára egyben kötelezettséget jelent. Ha mást nem, azt biztosan, hogy tiszteletben tartsák a jogunkat és ne akadályozzanak annak gyakorlásában. De ugyanez igaz ránk is, hiszen nekünk is tiszteletben kell tartani mások jogait.

A jogosultság és a kötelezettség kéz a kézben jár. Önmagukban nem létezhetnek a világban. Az a jó, ha egyensúlyban vannak.

Pont ezért korlátlan véleménynyilvánítási szabadságról nem beszélhetünk. A véleménynyilvánítás szabadságát mások alapvető jogai korlátozhatják. Az európai emberi jogi egyezmény így húzza meg a határokat:

Olyan korlátok alkalmazhatók, melyek szükségesek „egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”

Mennyire szabad a véleménynyilvánítás a munkahelyen?

A fenti alapjognak, vagyis a szabad véleménynyilvánításnak a munkahelyen is léteznie kell. De ahogyan fent láthattuk, ott is lehetnek és vannak korlátai. A kérdés, hogy hol húzód(hat)nak a határok? Mit szabad és mit nem?

A Munka Törvénykönyve szabja meg a „szabad beszéd” korlátait, amikor kimondja, hogy „A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.”

Vagyis a véleménynyilvánítás nem sértheti a munkáltató jó hírnevét és a jogos gazdasági és szervezeti érdekét.

Bár a munka fontos szerepet tölt be életünkben, a munkaviszony mégsem érintheti a munkavállaló magánéletének minden területét. Magyarul a munka mellett léteznie kell a magánéletnek, magánvéleménynek is.

A munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkáltató által csak abban az esetben korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. Emellett a korlátozás csak a cél elérésével arányosan történhet.

Mit mond az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánításról?

Az Alkotmánybíróság egy 2017-es határozatában kifejtette, hogy „Valamennyi munkaügyi kapcsolat a felek kölcsönös bizalmán alapszik. A gyümölcsöző munkaviszony záloga ugyanis a kölcsönös bizalom.”

Nem beszélhetünk szabad véleménynyilvánítási jogról többek közt:

  • Az olyan nyilvános közlések esetén, amelyek célja csupán a munkáltató jó hírnevének, piaci és kereskedelmi megítélésének megsértése, rombolása.
  • A munkáltató képviselőjének magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó vagy sértő kifejezések használata esetén.
  • Azon véleményeknél, amelyeket kifejezetten üzletrontó céllal közölnek, avagy céljuk más, egyéb jogsérelem okozása.
  • Ha célja a munkáltató által képviselt értékrend nyílt bírálata, megkérdőjelezése vagy aláásása.

A munkahelyen kívül bármi elhangozhat?

Ahogyan fentebb már kitértem rá, a munkavállaló köteles tartózkodni a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető véleménynyilvánítástól.

Ezek a szabályok nem csak a munkahelyen irányadók. A munkavállaló munkaidőn kívül tanúsított magatartásának megítélésekor is figyelembe kell venni őket – mutatott rá az Alkotmánybíróság.

Vagyis az a vélemény, ami a munkahelyen sértené a munkáltató jó hírnevét vagy jogos érdekeit, a munkahely kapuján kilépve sem válik olyanná, ami a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva korlátlanul és következmények nélkül szabadon kinyilvánítható.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható, ha a vélemény nem függ össze a munkaviszonnyal. Abban az esetben, ha a véleménynyilvánításnak nincs köze a munkáltatóhoz, ez az alapjog a munkáltató által nem korlátozható.

dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
a szerző cikkei

(forrás: HRBlog.hu, Érthető Jog)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

hirdetés