hero
Csak akkor térünk vissza az irodába, ha ott jobbak a körülmények, mint otthon
Miközben az emberek élvezik, hogy sok esetben szabadon választhatják meg a munkavégzés helyét, a motivációt, támogatást és tudásátadást jelentő munkahelyi közösségtől való eltávolodást rosszul viselik: tavasszal a dolgozók négyötöde – részben vagy egészben – szeretett volna visszatérni az irodába. A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) üzleti reggelijén olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen szempontokat érdemes mérlegelni azokhoz az egyensúlyi megoldásokhoz, amelyek célravezetők az irodákba való visszatérés megszervezésében.

Már a pandémiát megelőzően is fontos toborzási eszköz volt az irodák külcsíne és belső kialakítása. A világjárvány következtében azonban új időszámítás vette kezdetét az irodai munkavégzésben: a távmunka kényszerű elterjedésével a helyszín sokat vesztett eredeti funkcióiból, miközben felerősödött a szocializációs és a csapatmunkában betöltött szerepe.

A Környezettudatos Építés Nemzetközi Egyesülete (World Green Building Council, WGBC) szerint az irodák kialakítása minden eddiginél meghatározóbbá vált a munkahelyi hatékonyságban: a jobb levegőminőség megduplázhatja a kognitív eredményeket, a zavaró zajok akár 66 százalékkal vethetik vissza a teljesítményt, a változatos, sokszínű terek viszont 28 százalékkal mérsékelhetik a fluktuációt. A külső megjelenés felértékelődését jól mutatja, hogy a WGBC adatai szerint az álláskeresők 41 százaléka az iroda kialakítása alapján dönt egy állásajánlatról. Ez annak fényében nem is meglepő, hogy a home office eléggé elkényeztetett minket: az irodáktól már legalább olyan, de inkább jobb körülményeket várunk el, mint amilyeneket saját otthonunk biztosít a munkavégzéshez.

Nem kérdés, hogy visszamennének-e…

„Májusban publikált felmérésünk alapján globálisan a munkavállalók 78 százaléka jelezte, hogy szeretne részben vagy teljesen visszatérni az irodába, míg Magyarországon 80 százalék volt ez az arány” – mondta Polgár Petra, a Randstad Hungary operációs vezetője a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (Hungarian Service and Outsourcing Association, HOA) októberi üzleti reggelijén. A 34 országot lefedő Randstad Workmonitor eredményei szerint inkább a férfiaknak hiányzik az iroda, a nők esetében jobban preferált az otthonról történő munkavégzés. A szakember hozzátette: ma a jelöltek körében szerzett mindennapi tapasztalatok azt mutatják, jóval kisebb a visszatérési vágy a munkavállalók körében, inkább a hibrid megoldásokat preferálják.

…de a régi irodába inkább nem 

„Azáltal, hogy minden korábbinál jobban felértékelődtek a munkakörülmények, teljesen világossá vált, hogy az emberek csak akkor térnek vissza szívesen az irodákba, ha azokban az igényeikhez alkalmazkodó közeg várja őket” – közölte Agócs Balázs, a Jones Lang LaSalle Kft. workplace stratégiákért felelős igazgatója. 

A munkavállalói élmény, a wellbeing elsőszámú prioritássá és alapelvvé vált, az iroda pedig elvesztette a munkavégzés alapvető helye funkciót: egy vágyott célállomássá alakult, ahova szeretnek bemenni, ahol szeretnek időt tölteni és együttműködni a dolgozók. 

Az igények markáns változására nagyon gyorsan kell reagálniuk és lépniük a munkaadóknak: Agócs Balázs szerint már nem elég az irodát átalakítani, kulturális változásokra, jobb kommunikációra, valamint célirányos edukációra is szükség van. Az új workplace stratégia megalkotásába a munkavállalókat is be kell vonni. Hozzátette azt is: mivel az igények gyorsan változnak, gyakoribbak lehetnek az irodaváltások, amire a bérbeadói oldalnak is fel kell készülnie.

Dobozos megoldások nincsenek 

„A vállalatok kicsit magukra hagyva, eltérő módokon próbálnak válaszokat adni és kitalálni, hogy mit kellene tenniük ebben a helyzetben, miközben sokszor a jogi keretek sem feltétlenül adnak kapaszkodót” – jelentette ki Slomska Mónika, a HOA elnöke. Bozsonyik Hédi, a Szecskay Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője egyetértett abban, hogy a hazai munkaügyi jogszabályok a felekre bízzák a rugalmas munkavégzés kereteinek kialakítását. „Épp ezért fontos, hogy legyen megállapodás az otthoni munkáról a munkaadó és a munkavállaló között, ennek hiányában ugyanis nem biztosítható a piacon egyre inkább elvárt rugalmas munkaidő” – szögezte le az ügyvéd. 

Mindenki másképp csinálja

Az eseményen résztvevő üzleti döntéshozók teljesen eltérő gyakorlatról számoltak be. Hernold Attila, az Albemarle budapesti üzleti szolgáltatóközpontjának (SSC) ügyvezetője arról beszélt, hogy az otthoni munkavégzést a pandémia alatti időszakra beemelték a kollektív szerződésbe és a policy-ba, az újranyitást követően pedig új munkaszerződést kötöttek a hibridmodellhez mindenkivel, aki bármilyen arányban is otthonról dolgozna Ezzel szemben a Thermo Fisher Scientific budapesti globális szolgáltatóközpontjában (GBS) már a megalakulásuktól a munkavállalókkal kötött otthoni munkavégzési megállapodással szabályozzák az otthoni munkavégzés keretrendszerét – mesélte Koczor Miklós, a GBS vezetője. 

A szakemberek egyetértettek abban, hogy vegyes megoldások kellenek, ahogyan abban is, hogy a változékonyság miatt is elengedhetetlen, hogy meglegyenek a hatékony munkavégzéshez szükséges keretek, illetve a transzparens kommunikáció a munkáltató és munkavállaló között. Ezeken belül azonban maximális rugalmasságra van szükség a vezetők részéről, ami szükség esetén a keretek célirányos módosítására is kiterjedhet.