hirdetés
hirdetés
hirdetés

X-faktor

Az üzleti tehetség árulkodó jelei

Mi a magyarázat arra, hogy számos hasonló kezdeményezés közül a legtöbben elvéreztek a fejlődés útján, míg a Facebook az egész világunkat meghatározó médiummá vált? Mit tudott a Facebook, a Subway vagy épp az IBM alapítója, amit csak kevesen? A bennünk rejlő tehetség, potenciál kérdése régóta foglalkoztatja az embereket, Elliott Jaques kanadai pszichológus elmélete pedig egy az érdekes válaszok közül.

 

Mindnyájan ismerünk olyan „tehetséges” embereket, akikből semmi nem lett, és olyan ismerősünk is akad, akinek karrierje bizonyára meglepetést okozott számunkra. A tehetség, a lehetőség, a potenciál előrejelzése nagyon nehéz. Meddig tudunk eljutni? Mi lehet belőlünk? Hol vannak a saját korlátaink? Elliott Jaques kanadai tudós elmélete szerint a bennünk rejlő potenciált az határozza meg, hogy milyen összetetten, és milyen időbeli távon vagyunk képesek gondolkozni. Jaques rétegekre bontotta a munka világát, és úgy gondolta, az határozza meg, hogy milyen rétegbe juthatunk el a munkánk során, hogy milyen gondolkozási típusba tartozunk. Elképzelése szerint az emberek törekszenek beteljesíteni a bennük rejlő potenciált, ugyanakkor a megvalósuláshoz a körülmények szerencsés együttállására is szükség van.

1. réteg: fizikai munka, szakmunka

Ezekben a munkákban konkrét feladatokat kell megoldani szabályozott körülmények között. Itt a fókuszban a minőség áll. A munka maga lehet összetett, nagy tapasztalatot, képzettséget, ügyességet igénylő. Egy kiváló asztalos, hegedűművész, villanyszerelő éppúgy ide tartozhat, mint egy szobalány vagy egy gyári munkás. Munkafeladatok időtávja: 1 nap – 3 hónap

2. réteg: első szintű vezetői munka felsőfokú végzettséggel

A munkafolyamat önmagában nincs pontosan meghatározva, információk összegyűjtése, elemzése és mérlegelése szükséges a megoldáshoz. Az információ feldolgozása során önálló, konkrét döntéseket kell hozni.Munkafeladatok időtávja: 3 hónap – 1 év

3. réteg: közép- és felső vezetők 2-300 fős szervezetben – főmérnökök, orvosok, jogászok

A munka során több szempontot, érdeket, célt kell szem előtt tartani, és a legmegfelelőbb megoldási módot kell kidolgozni, amelyek mind rövid, mind hosszútávon működőképesnek bizonyulnak.  Munkafeladatok időtávja: 1–2 év

4. réteg: ügyvezető igazgatók, szenior kutatók, elemzők, projektmenedzserek

Ezen a szinten számos párhuzamosan futó folyamatot kell összehangolni mind jelen-, mind pedig jövőbeli hatásukat figyelembe véve. Talán a karmester munkája hasonlít a legjobban erre a folyamatra: ő irányítja úgy az egyes szólamokat, hogy figyel az összhatásra, és arra, hogy a mű egésze mit kíván meg az adott pillanatban. Időtáv: 2–5 év.

5. réteg: vezérigazgatók

Az ezen a szinten működő dolgozók képesek összehangoltan működő, egységes célt követő rendszereket létrehozni. Kifejezetten hosszú távon gondolkoznak, 5–10 évre előre.

6. réteg és felette

Ezekben a rétegekben lényegében hasonló dolgok történnek, mint az első négyben, csak az egyes feladatokat komplex rendszerek váltják fel. Viszonylag kevesen képesek ilyen összetettségben gondolkozni, a hosszú távú célalkotáson túl a nemzetközi szintű gondolkodás is elvárás.

Zuckerberg több mint csodagyerek

Nézzük Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját ebből a szempontból! Mit tud ő jobban, mint a hozzá hasonló, nyilvánvalóan nagyon okos, kiváló memóriával rendelkező programozó csodagyerekek? Készített egy weboldalt, mint sokan mások, amelyik először csak a Harvardot akarta kiszolgálni, majd a többi elit egyetemet. Ezek után ez egy lett a sikeres, feltörekvő startupok közül, mondanom sem kell, hogy a legtöbb hasonló oldal kudarcot vallott. Miután kilépett az egyetemek világából, országos lett, végül az egész világon elterjedt. Az egyszerű, egy célt szolgáló eszközből egy olyan párhuzamos rendszereket futtató, legkülönfélébb célcsoportokat kiszolgáló platform lett, amelynek irányítása egészen másfajta döntési mechanizmusokat kíván meg, mint egy sikeres oldal működtetése.

Lefordítva Jaques rétegeire, így néz ki Zuckerberg története: indult egy konkrét feladattal (1. réteg), amely növekedni kezdett, és többemberes vállalkozás lett (2. réteg), gyorsan országos szintű lett (3. réteg), majd továbblépett nemzetközi szintre, míg végül az egész világ médiáját meghatározó konglomerátummá nőtte ki magát (4., 5., 6. réteg). Csak visszatekintve tűnhet természetesnek, hogy Zuckerberg ezeket az akadályokat mind sikerrel vette, elég csak olyan elhalt sikertörténetekre gondolnunk, amelyek valahol elvéreztek ebben a folyamatban. Talán nekünk, magyaroknak az iWiW a legkézenfekvőbb példa, hiszen két évvel korábban indult ugyanazon a területen, mint a Facebook, de az országos szintről nem tudott továbblépni. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az iWiW élén nem állt olyan ember, aki képes lett volna magasabb (talán az 5.) rétegbe átvezetni a céget.

Ugyan „érdekes” lenne a 2,5 milliárd dollár vagyonú Sean Parkernek, a Facebook első elnökének pályafutását kudarcosnak tekinteni, mégis jó példa ő a körülmények sikeres együttállásának hiányára. Parker húszévesen alapította a Napstert, amely azonban túlságosan is forradalminak bizonyult, és be kellett zárnia. Másik vállalkozása, a Plaxo a Facebook elődjének tekinthető. Parker hozta be az első befektetőt a Facebookba, és Zuckerberg szerint: „Parker kulcsfontosságú szerepet töltött be a Facebook igazi vállalattá alakításában.” Más szóval a kudarcok ellenére Parker igenis képes volt magas szintű, komplex gondolkodását kihasználni, csak nem úgy, mint Zuckerberg.

Két lépéssel mások előtt

A hosszú távú gondolkozásra szintén jó példa az IBM vezérigazgatójának, Louis Gerstnernek a működése, akinek vezetése alatt az IBM megvette 2002-ben a PricewaterhouseCoopers tanácsadó céget, kialakította első kiszervezett szolgáltatóközpontjait (többek között Budapesten), eladott számos hardverüzletágat, ugyanakkor egyben tartotta a látszólag széttartó területeket. A kilencvenes években meghozott lépések csak egy évtizeddel később kezdtek el komoly jövedelmet termelni.

Egy másik példa a Subway gyorsétteremlánc alapítójának, a tavaly elhunyt Fred DeLucának az anekdotája a kezdetekről. DeLuca tizenhét évesen egy ezerdolláros kölcsönből nyitotta meg első büféjét, majd amikor az kis híján csődbe ment, nyitott egy másik üzletet is. A furcsa lépést így magyarázta később: „Az új üzletbe amúgy is új berendezést kellett csináltatni, ezenkívül a második üzlet lehetővé tette a kísérletezést, és hogy összehasonlítsuk az eredményeket. Ráadásul két üzlet egy városban felér egy hirdetéssel: az emberek azt gondolhatták, annyira sikeresek vagyunk, hogy máris bővülünk.”

Az érvelés jellemző a 4. rétegbe tartozó emberekre, akik számos egymást erősítő, párhuzamos érvvel dolgoznak. Már az, hogy kísérletezni akart a két üzlettel, arra utal, hogy komplexebb terveket szövögetett – mindezt tizenhét évesen. Egy éven belül négy üzlete lett, ma 14 000 Subway-üzlet van világszerte. DeLuca az elmúlt évtizedekben kisvállalkozások beindításának támogatásával foglalkozó szervezeteket hozott létre. Ez szintén annak a jele, hogy még magasabb szinten igyekezett eredményeket elérni.

Hogyan tudjuk felismerni a tehetségeket?

Jaques szerint fel lehet mérni az emberben rejlő potenciált. Az egyik árulkodó jel, hogy milyen időtávban dolgozik és gondolkozik valaki. Akik rövid távon (1 naptól 3 hónapig) terveznek, azok az első rétegben érzik jól magukat. Ám függetlenül attól, hogy melyik rétegben tevékenykednek jelenleg, ha hosszú távú projekten dolgoznak (legyen az egy terv, vállalkozás, tanulás), az arra utal, hogy másik rétegben tudnának igazán kiteljesedni. Mindegyik rétegben egészen más gondolkodásra van szükség, és mindegyiket lehet jól és rosszul csinálni.

Jaques azt állította, hogy ő egy egyórás beszélgetés alapján bárkiről el tudja dönteni, milyen potenciál rejlik benne. Bár az általa alapított tanácsadó cég használ teszteket is a potenciál felmérésére, a beszélgetés az elsődleges eszköz. Ennek során elemzik a karrierutat, figyelnek a nyelvhasználatra, és keresik azokat a gondolkodásbeli mintákat, amelyek árulkodnak az illető gondolkodási stílusáról. Fontos megjegyezni, hogy Jaques szemlélete szembemegy a mai népszerű hiedelmekkel, mert az ő elképzelése szerint a bennünk rejlő potenciál meghatározott és eleve elrendelt. Elméletét egyfelől hatalmas mennyiségű tapasztalati adattal támasztotta alá, másfelől viszont elképzelései sohasem váltak általánosan elfogadottá, megmaradtak egy szűk kör nagyra becsült tudásának.

Horváth András, tréner, tanácsadó
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés