hirdetés
hirdetés
hirdetés

ZPH Corporate Health Fórum 2018

A vállalati jólléthez az egyéni jólléten keresztül vezet az út

Ergonómia, munkahelyi boldogság, munkahelyi egészségfejlesztés, és ezek buktatói, munkahelyi stressz és ennek mérése, tudatos jelenlét és jóllét – ezekről és még számos más témáról is hallhattunk az idei Corporate Health Fórumon. Ez az összefoglaló egy rövid és szubjektív „élménybeszámoló” az első nap előadásaiból válogatva. Összességében a stressz és annak mérése, valamint az online alkalmazások előretörése emelhető ki visszatérő témaként, és szerencsére sok-sok gyakorlati tanács, megoldás is elhangzott az egészségfejlesztés témájában.

Feuertag Ottó előadása felhívta a figyelmet arra, hogy az ergonómia, a munkakörnyezet mennyire fontos és meghatározó az egészséges munkahely szempontjából. A nemzetközi WELL Building Standard (WELL) minősítés az épületek emberi szervezetre, egészségre, közérzetre gyakorolt hatását vizsgálja a levegőellátás, a víz, az egészséges táplálkozás lehetősége, a természetes fény, a testmozgás, a kényelem és a szellemi frissesség alapján. A világon 350 cég, Kelet-Közép-Európában 9 cég rendelkezik WELL minősítésű irodaépülettel.

Gábor Edina egészségfejlesztő szakpszichológustól megtudtuk, hogy mely tényezők tehetnek boldogtalanná a munkánk kapcsán: a munka tartalma, a munkaterhelés, a többműszakos munka, a hosszú munkaidő, az alváshiány, a kontroll hiánya, a nem megfelelő munkakörnyezet (egy olyan tér, amely nagyon távol áll a WELL minősítéstől...), a rossz szervezeti kultúra, a rossz vezetők, a nem definiált vagy rosszul meghatározott szervezeti szerepünk, a fejlődés hiánya és a munka-magánélet egyensúlytalansága.

Mi mindenen csúszhatnak el az egészségfejlesztő programok?

Marcel Horvath angol nyelvű előadásának fő tanulsága, hogy ha egy vállalat foglalkozik a dolgozói jóllétével, akkor tulajdonképpen az üzlettel foglalkozik, mert megtérülő befektetés a munkavállalók egészségével való törődés. Az egészségfejlesző programok ott csúszhatnak el, ha

- hiányzik a szaktudás, és mégis belülről akarják megoldani a cégek,

- nem tudják, kire is kell fókuszálni, ki a célcsoportja az egészségprogramnak (nem az a 15%, aki amúgy is egészségtudatos és így is él),

- nem mérnek, ha egyenmegoldásokban gondolkodnak (pedig minden vállalat más megoldásokkal lehet sikeres),

- túlbonyolítják, vagy éppen túl rövid idő alatt szeretnék látni az egészségprogramok hatását, miközben a viselkedés, az egészségtudatosság nem hetek alatt változtatható meg!

Stresszkezelés: egyéni szintű válaszok kellenek

Rákóczi Balázs szervezetfejlesztő szakpszichológus a stressz méréséről beszélt. A bőr elektromos vezetőképességének, a kéz hőmérsékletének, a légzés gyorsaságának, a szívritmusnak és az izomfeszültségnek a mérésével, azaz a fiziológiai szintű változások mérésével egyszerűen detektálható a stresszre adott válaszunk. Nem az a gond, hogy reagálunk a stresszre (az természetes), hanem az, ha nem tudunk visszatérni a stresszből, nem tudunk visszanyugodni, felépülni. A másik probléma, hogy jelenleg jellemzően stresszkezelésként „tömegmegoldások” vannak az egyéni szintű válaszok, megoldások helyett.

Így kerüljük el az SMS-nyakat és a nomofóbiát

Szondy Máté klinikai szakpszichológus a tudatos telefonhasználatról tartott egy remek előadást. A telefonunknak „hála” felborulhat az alvásmintázatunk, kevesebbet mozgunk, és SMS-nyakunk lehet. Az emberek figyelme, bizalma, empátiája csökken, kevesebbet mosolyognak, ha csak a képernyőt bámulják, valamint felszínesebbé, csapongóbbá válhatnak. Már vannak arra vonatkozó kutatások is, hogy hosszabb szövegeket nehezebben olvasunk és értelmezünk. Olyan új szakszavak jöttek létre, mint a nomofóbia, ami azt a szorongást jelenti, ha nincs nálunk a telefonunk. A Facebook-használók körében nagyobb arányú a depresszió és a stressz. Az információs túlterheltségünk miatt csökken a rövid és a hosszú távú memóriánk „teljesítőképessége”, és egyre nehezebben súlyozunk a fontos és nem fontos között. Szondy Máté tanácsokat is adott:

  1. Vizsgáljuk meg, „hogy vagyunk” a telefonunkkal, hogyan hat ránk!
  2. Legyenek telefonmentes időszakjaink, tereink!
  3. Kapcsoljuk ki az értesítéseket!
  4. Töröljünk nem feltétlenül szükséges alkalmazásokat!
  5. Beszélgetés közben ne nézegessük, ne legyen szem előtt!
  6. Használjunk szürkeárnyalatos beállítást, Facebook-demetrikátort!
  7. Legyen email-mentes napunk!
  8. Tudjunk pihenni, semmittenni, eszközök nélkül létezni!
  9. Legyünk tudatos eszközhasználók!

A körülmények helyett a hozzáállásunkon alakítsunk!

Faragó István az egyéni és szervezeti jóllét feltételeiről beszélt. Szerinte egy 12 hónapos fizikális-mentális-lelki fejelsztésre van szükség, és ebbe be kell vonni a munkavállalók mellett a középvezetőt és a menedzsmentet is. A testi átmozgatás eredményeit is mérni kell. A mentális coaching első lépése a probléma pontos definiálása, majd a nehéz helyzetekben, döntésekben való támogatás és a vezetői készségek fejlesztése. Lelki egészség témájában a stressz szintjét és a kockázati tényezőket kell felmérni és kezelni. Az előadás fő üzenetei: a hozzáállásunkat tudjuk megváltoztatni, a körülményeket nem, valamint a vállalati jólléthez az egyéni jólléten keresztül vezet az út!

dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; Legfittebb Munkahely Program külső szakértője
a szerző cikkei

(forrás: HRPWR)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra március 22-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

JobXperience – HR konferencia a még jobb hangulatú munkahelyekért. Időpont: Április 02. 09:00

A CMA nevezései között ismét keressük az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásait! Új versenyünkre, az Influra az elmúlt két év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk. Nevezési határidő: április 11.

hirdetés