hirdetés
hirdetés

Kutatási eredmények

A női esélyegyenlőség ügye a COVID-időszakban fontosabb, mint valaha

Többfrontos támadással kell megküzdeniük a nőknek a járványidőszakban, és mindegyik arra mutat rá, hogy az esélyegyenlőség ügye fontosabb, mint valaha. Így foglalhatók össze a KPMG Global Female Leaders Outlook 2020 kutatás tanulságai. A magyar részeredményekből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a sztereotipizálásból fakadó sérelmek a nemzetközi átlagnál kevésbé foglalkoztatják a női vezetőinket, ugyanakkor jobban aggódnak a technológia túlburjánzása miatt, és többet áldoznának a munkatársak képzésére. Ugyanakkor a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből az derül ki, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt 2020-ban Magyarországon, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól.

A pandémia okozta szituáció egyfelől előtérbe helyezi a társadalmi ügyeket, és erősíti az esélyegyenlőség megteremtését. A nemek közötti egyenlőtlenségek ellensúlyozására, a nyitottság ösztönzésére, a küldetés és az értékek által vezérelt vállalati környezet kialakítására most különösen van igény és alkalom. A női vezetők jó kommunikációs és szociális készségei döntő fontosságúaknak bizonyultak a válság ideje alatt. A KPMG kutatásában megkérdezettek 59%-a gondolja úgy, hogy a krízis időszakában javult a munkatársaival való személyes kommunikációja.

Járvány hatásai: egyszerre jótékony hatás és töbletterhek a nőknek

A járvány időszaka másfelől kétségtelenül nagy nyomást helyezett a nőkre, mind a távmunkával járó változások, mind pedig a megváltozott életviteli helyzetek (pl. távoktatás, rokonokkal való kapcsolattartás, rekreáció) menedzselésének kényszere miatt. A távolról való munkavégzés hatása kettős: egyfelől a digitális kommunikációs és kollaborációs eszközök a munkavégzés földrajzi és időkorlátait jótékonyan rombolják, másfelől azonban a magánélet és a munka relációjában többletterheket is jelentenek – elsősorban a nők számára. A női vezetők fele a munka és magánélet egyensúlyát tette az első helyre, mint a munkatársi elégedettség legfontosabb kritériumát.

  • A KPMG Global Female Leaders Outlook 2020 kutatás válaszadóinak41%-a nem gondolja, hogy a COVID–19 lelassítja az esélyegyenlőség érdekében korábban elindított folyamatokat.
  • Azonban az is tény, hogy 92%-uk ért egyet abban, hogy még hosszú az út a nemek szerint kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig.

A KPMG 52 ország 675 női vezetőjének, akiknek 73%-a családanya, bevonásával végezte el 2020 végén Global Female Leaders Outlook kutatását. A kutatás felmérte az üzleti kilátásokat, kihívásokat, a fejlesztési irányokat, a munkatársi elégedettség elemeit, és kitért a fizetéssel, egyéni motivációval, megbecsüléssel, karrierkilátásokkal, munkahellyel és munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekre is a koronavírus-válsághoz kapcsolódó vélemények mellett.

Üzleti kilátások és elvárások

  • A megkérdezettek 58%-a bízik saját vállalatának fejlődésében az elkövetkező 3 évet tekintve, még ha csupán 29% hisz is a globális fejlődésben, és 46%-uk szerint kifejezetten negatív tendenciák fognak érvényesülni a világban.
  • 53% azoknak az aránya, akik szerint a kilábaláshoz a hosszútávú ügyfélkapcsolatok járulnak hozzá.
  • 80%-uk számolt be arról, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben digitalizálódtak a folyamataik.

A nemek között egyenlőtlenséget és az éghajlatváltozást emelték ki a felső vezetők, mint azt a két legfontosabb területet, ahol a vállalatuk érintett csoportjai felől nyomást éreznek a cselekvésre.

Fenntartható fejlődés

  • 42%-uk szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló fenntarthatósági lépések a stratégiai döntések szempontjából még hangsúlyosabbak a járvány utáni időszakban.
  • 58%-uk válaszában a járvány idején átmenetileg elért fenntarthatósági eredményeket – amilyen például a felesleges közlekedés kiiktatása, vagy a megerősített figyelem az egészségügyi és üzletfolytonossági kockázatokra – nem szabad feladni.
  • A környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance), azaz ESG-tényezők ma már elengedhetetlenek a vállalatok hosszú távon is fenntartható növekedéséhez. A válaszadók 48%-a véli úgy, hogy az ESG-tényezők közül – a járvány hatására – felerősödött és előtérbe került a társadalmi/emberi nézőpont.

Miben mások a magyar női vezetők?

A KPMG felméréseiben válaszoló magyar női vezetők véleményében megfigyelhető eltérések tanulságosak.

  • A leginkább szembetűnő különbség, hogy a magyar női vezetők a humán erőforrás képzésére szánt ráfordításokat sokkal fontosabbnak tartják, és messze a technológiai beruházások szükségessége elé helyezik. 45% helyett 71% áldozna inkább humánerőfejlesztésre, mint digitalizációra. Ugyanakkor ez nem válságtünet: a 2019-es felmérésben is hasonló mértékben volt megfigyelhető.
  • Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot.
  • A mi női vezetőink intuitívabbak a világátlaghoz képest. Kritikus helyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellentétbe kerülnek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek intuitív módon.
  • Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar felső vezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag.
  • Személyes erősségeikre irányuló kérdésekre adott válaszaik szerint rugalmasabbnak, empatikusabbnak és éleslátóbbnak tartják magukat.

További részletek a kutatásról itt olvashatók.

Egy évtized alatt közel 13 százalékkal nőtt az állásban lévő nők száma

A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből további érdekes eredmények kerülnek napvilágra. Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – írják sajtóközleményükben.

Részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek hatására jelentősen, nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban tavaly év végén 2 millió 103 ezren dolgoztak, 237 ezerrel többen, mint 2010-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54-ről 67 százalékra emelkedett. Hozzá kell tenni, hogy a férfiak hasonló rátája a jelzett időszakban 60-ról 77 százalékra nőtt, vagyis a két nem foglalkoztatási arányszáma közötti rés az elmúlt tíz évben 6-ról 10 százalékpontra tágult.

Pozitív fejlemény, hogy a kisgyermekes anyák elhelyezkedését segítő intézkedések nyomán 2010 és 2020 között a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatási ráta 30-ról 40 százalékra emelkedett.

2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal maradt el a férfiak 440 ezer forintos átlagától. A 16 százalékos elmaradás megegyezik az Európai Unió átlagával. „Az elmaradás részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. A nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hozzátéve: – Bizonyos területeken azonban sajnos továbbra is negatív diszkrimináció érvényesül, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.

Kevesebb nő keres állást

Az álláskeresők között a nők szintén kisebb számban vannak jelen. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkát keresők között 45 százalékos az arányuk. Országos szinten általános a nemek ilyen eltolódása a férfiak javára, kivételt a főváros, Pest megye és egyes nagyvárosok jelentenek: itt a nemek megoszlása nagyjából kiegyenlített. Mindez összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvárosi környezetben a nők nagyobb hányada tudja megoldani gyermeke elhelyezését a munkaideje alatt.

A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve nincs jelentős eltérés a két nem között: jelenleg négy héten belül a nők 49, míg a férfiak 54 százaléka tud elhelyezkedni valamilyen munkakörben. „Az egy héten belüli elhelyezkedést tekintve a nők vezetnek 18 százalékos aránnyal a férfiak 14 százalékával szemben. Ennek oka a nők céltudatosabb magatartása, a férfiak körében ugyanis jóval magasabb azok aránya, akik az első munkanap előtt meggondolják magukat, és mégsem jelennek meg az új munkahelyükön” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

A különbségek további csökkenése várható

A munkakörök jellegéből adódóan fizikai pozíciókra a nők eleve kisebb arányban jelentkeznek, ezzel függ össze elhelyezkedésük aránya is: a Trenkwalderen keresztül kékgalléros állásokba elhelyezett jelentkezők 43 százaléka volt nő, míg szellemi pozíciók esetében a nők aránya eléri az 53 százalékot.

A részmunkaidős állások, illetve a szellemi munkakörökben a rugalmas munkaidő és a home office általánossá válása a következő időszakban nők további körét aktivizálhatja a munkaerőpiacon. Egyre több munkahely figyel arra tudatosan, hogy segítse a családalapítást követően munkába visszatérő nők karrierjét, illetve tovább szorítsa vissza a fizetéseknél és a vezető beosztások betöltésénél jelen lévő diszkriminációt. Mindez azt eredményezi, hogy a munkaerőpiac egészében várhatóan tovább csökkennek majd a két nem között fennálló különbségek – jelezte előre Nógrádi József.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés