Hajók, tengerek és empátia
A kedvesség ereje még soha nem számított ennyire
„Igaz, hogy mindannyian ugyanabban a viharban evezünk, de nem ugyanabban a hajóban” – fogalmaz meg egy fontos tanulságot Kristin Peck, a Zoetis Inc. nevű gyógyszeripari vállalat Chief Executive Officere.
- „A dolgozókra ne pusztán erőforrásként tekintsünk, hanem emberekként, és az elfogadás is könnyebb lesz”
- 6 módszer, ahogyan a vezetőként empátiát mutathatsz a munkahelyen
- “Depressziósnak és haszontalannak éreztem magam” – Munkavállalói sorsok vírus alatt és után
- Most különösen fontos az érzelmi intelligencia – te hogy állsz vele?
- 8 aggasztó jel, ami arra mutat, hogy egy manipulátor hálójába kerültél
Barátként és kollégaként egyaránt fontos, hogy őszintén érdeklődjünk a másik hogyléte iránt – hívja fel a figyelmet Peck nagy érdeklődést kiváltott LinkedIn-bejegyzésében. Nagyon fontos, hogy megértsük, hogy is néz ki az ő „hajójuk”, mert csak így segíthetjük őket hatékonyan abban, hogy átvészeljék a vihart.
A Spotify CEO-ja, Daniel Ek elhíresült cikkében azt írja, mindössze nyolc szóban megragadható az érzelmi intelligencia lényege, ez a nyolc szó pedig a következő: „Légy kedves; mindenki a saját útját teszi meg.” Ebben az egyszerűnek tűnő gondolatban valójában hatalmas erő rejlik – mutat rá Peck, majd ki is fejti, mire gondol.
Sose látod, mi van a háttérben
Noha ez a Zoomon a legritkább esetben látszik, de a kamera előtt összeszedettnek tűnő munkatársak életében ott lehet egy munkanélküli házastárs, egy beteg szülő vagy gyerek, a mentális problémákkal való küzdelem, a szeretteink miatti emésztő aggodalom vagy számtalan más probléma. Mindannyian a saját külön hajónkban evezünk a viharos tengeren, vagyis a saját egyéni utunkat járjuk be, épp ezért kedvesnek kell lennünk egymással. Ha valaki sürgeti az online meeting befejezését, lehet, hogy komoly oka van erre, így aztán jobb, ha hagyjuk, hogy kilépjen a beszélgetésből. Ha nem hív azonnal vissza, bocsássuk meg neki: nem kizárt, hogy jó oka van rá.
A saját küzdelmeinket, hiányosságainkat, az előttünk tornyosuló kihívásokat mindig világosabban látjuk, mint azt, hogy mások mivel birkóznak. Az emberek közösségi médián keresztül mutatott arca rendszerint sokkal összeszedettebbnek mutatja őket, az életüket pedig nagyszerűbbnek, mint a valóság. A lényeg az Peck szerint, hogy soha ne feltételezzük élből, hogy az a hajó, amiben a másik ember evez, pont olyan, mint a miénk; vagy hogy belülről is épp úgy fest, mint amilyennek kívülről nézve látjuk. A valóság rendszerint sokkal összetettebb.
Kedvesnek lenni
Peck ezután leírja, hogy noha az ő hajója kívülről masszívnak tűnik, a valóság emögött az, hogy a gyereke krónikus beteg, nap mint nap nagy nehézségekkel küzd, és miközben ennek a ténye nagy fájdalmat okoz neki, arra is emlékezteti őt, hogy mindenki életében sokkal több tényező van, mint amit kívülről láthatunk.
Soha nem volt még fontosabb egy lépést hátralépnünk, és a saját valójukban meglátni azokat az embereket, akik körülvesznek minket a munkánkban és a magánéletünkben. Valóban empatizálni velük, kapcsolódni hozzájuk, figyelembe venni, hogy hol állnak éppen, és azon a ponton találkozni velük, ahol most vannak. Kedvesnek lenni velük. És noha mindannyian a saját utunkat tesszük meg, ettől még egymásnak nagyon is ott lehetünk – zárja gondolatait Peck.