hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

A flow-élmény és a kizökkent idő – Csíkszentmihályi Mihály

Az Amerikába kivándorolt, székely származású Csíkszentmihályi Mihály neve sokak számára összekapcsolódik a flow fogalmával, amelyet ő fedezett fel a pszichológia tudománya számára, és amely rengeteg egyéb területet is megtermékenyített, mint például a szervezetfejlesztést vagy a motivációkutatást. Csíkszentmihályi kitüntetett szerepet tulajdonít a kreativitásnak a flow-élmény elérésében. Ted-előadásában elmagyarázza, hogy mi is pontosan ez az illékony és elragadtatott állapot, amelyet flow-nak, azaz áramlásnak keresztelt el.  

Csíkszentmihályi találkozása a pszichológiával egy szerencsés véletlennek volt köszönhető. Épp egy svájci síparadicsomban unatkozott, mert elolvadt a hó, és pénze sem igen volt, ezért, hogy elüsse az időt, az újságból kinézett egy ingyenes előadást Zürich központjában a repülő csészealjakról. Az előadó, akiről addig sose hallott, nem volt más, mint Carl Jung, és nem kicsi zöld emberekről, hanem a háború során traumatizált európai pszichéről beszélt, ami „repülő csészealjakat” – az ősi hindu vallás mandaláit vetíti ki az égre, hogy újrateremtse a rend illúzióját a háború okozta káosz után. Az előadás olyan hatással volt rá, hogy át is szelte az óceánt, hogy pszichológiát tanuljon, és keresse a boldogság  forrását.

Azt sokan tudják, hogy amennyiben az alapszükségletek ki vannak elégítve, a boldogság szintje nem növekszik a pénz növekedésével arányosan. Csíkszentmihályi arra kereste a választ, hogy a mindennapi életünk során, a normális megtapasztalásainkban hol érezzük magunkat igazán boldognak.

Kiindulásként kreatív embereket – művészeket, tudósokat – kérdezett arról, mit éreznek alkotás közben, hogy megértse, hogyan képesek olyan tevékenységekre áldozni az életüket, amiért cserébe nem feltétlenül számíthatnak hírnévre, vagyonra. Amikor az ember teljes lényével és koncentráltsággal merül bele egy tevékenységbe, olyankor nem képes olyasmikre figyelni, hogy épp mit érez a teste vagy milyen problémái vannak otthon. Nem érez szomjúságot, éhséget, fáradtságot. A tudatából eltűnik a teste, az identitása, tehát átmenetileg megszűnik létezni, és úgy érzi, hogy a keze magától mozog, vagy egy zeneszerző esetében a zene csak úgy kiáramlik belőle. Mivel oly sokan írták le mindezt spontán áramlásnak, Csíkszentmihályi a „flow” nevet adta ennek az állapotnak, élménynek. Ilyenkor az ember nem gondolkodik, csak egybeolvad a tevékenységével.

Csíkszentmihályi a Jó üzlet című könyvéhez olyan vezérigazgatókkal készített interjúkat, akiket társaik sikeresnek, etikusnak, társadalmilag elkötelezetteknek láttak. Az ő felfogásukban a siker az, amivel segítenek másokon, és miközben dolgoznak rajta, boldogságot élnek át. A Body Shop alapítója, Anita Roddick is az interjúalanyok között volt: ő munkáját a szenvedéllyel kapcsolta össze és a flow-val, amit közben átél. Masaru Ibukának, a Sony alapítójának az volt a kiinduló ötlete, hogy olyan munkahelyet teremtsen, ahol a mérnökök átérezhetik a technológiai innováció örömét, és tudatában lehetnek társadalmi küldetésüknek, boldogságot meríthetnek a munkájukból.

Ahhoz, hogy valaki a flow állapotában legyen, kultúrától, iskolázottságtól függetlenül hét feltételnek kell teljesülnie. Az egyik az összpontosítás, ami ha elég intenzívvé válik, eksztatikus érzéshez vezet, olyan éléslátáshoz, amikor az ember egyik pillanatról a másikra pontosan tudja, hogy mit tegyen, és azonnali visszajelzést kap. Az ember tudja, hogy amit tennie kell, lehetséges, még ha nehéz is. Ilyenkor megszűnik az időérzékelése, elfeledkezik önmagáról, és valami hatalmasabb részének érzi magát. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor azt a tevékenységet, amit csinál, önmagáért érdemes végeznie.

Csíkszentmihályi egy ábrán képletesen is megmutatta, hogy a flow-élmény mikor és hol következik be, és milyen egyéb tudatállapotokból lehet könnyen odakerülni. Kutatásuk során az emberek mindennapi életét a kihívások és a készségek szintjének keresztmetszetében regisztrálták, önbemondás alapján: a kísérleti alanyoknak naponta tízszer le kellett jegyezniük, hogy épp mit csinálnak, mit éreznek, hol vannak, mit gondolnak. Eközben a kutatók két dolgot figyeltek meg: hogy mekkora kihívásnak vannak kitéve, illetve hogy milyen szintű készséggel rendelkeznek a tevékenységgel kapcsolatban. E két dimenzió kombinációjának függvényében mindenkihez hozzá tudtak rendelni egy átlagos értéket, egy origót, amihez képest érezhettek aggodalmat, unalmat, szorongást, felajzottságot, flow-t, kontrollt és ellazultságot. Ha valakinek ismerjük ezt az átlagértékét, akkor viszonylag pontosan be lehet lőni, hogy mikor kerül flow állapotba, abba a mezőbe, amikor mind a kihívások, mind a készségek szintje magasabb az átlagnál, és mindenkinél ez az a terület, ahol valóban szereti azt csinálni, amit csinál. Ilyen flow élményt nyújthat a zongorázás, egy baráttal való együttlét vagy akár a munka, míg a többi mező egyre kevésbé pozitív. A felajzottság jó, mert ott magasabb kihívásnak vagyunk kitéve, a készségek még nem annyira magasak, mint kéne, de innen elég könnyen át lehet lépni a flow-ba, ha kicsit fejlesztünk a készségeken. Tehát a felajzottság az a terület, amelyből az emberek leginkább fejlődni tudnak, mert kénytelenek kilépni a komfortzónájukból. A kontroll is jó hely, mert ott kényelmesen érzi magát az ember, viszont nem túl izgalmas. Nem is rejteget kihívásokat. Ha a kontrollból akarunk a flow-ba kerülni, akkor növelni kell a kihívásokat. Tehát ez a két ideális és egymást kiegészítő terület, ahonnan könnyen átléphetünk a flow-ba.

 

 

A kihívás abban rejlik, hogy miképpen tudjuk mindennapi életünknek minél több pillanatát a flow-csatornába terelni.

<div style="max-width:854px"><div style="position:relative;height:0;padding-bottom:56.25%"><iframe src="https://embed.ted.com/talks/lang/hu/mihaly_csikszentmihalyi_on_flow" width="854" height="480" style="position:absolute;left:0;top:0;width:100%;height:100%" frameborder="0" scrolling="no" allowfullscreen></iframe></div></div>

 

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Digital Branding Reggeli a Google-lel március 6-án!

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Amit egy hr-esnek a GDPR-ról tudnia kell. Konzultációval egybekötött workshop a Deloitte szakértőivel március 8-án.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, idéntől külföldi kreatívigazgatók is a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 03.09.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése. Március 21., 09:00

hirdetés