A digitalizációnak köszönhetjük, hogy az elmúlt évben emberségesek tudtunk maradni
Nemrég került megrendezésre az SAP Human Experience Summit című konferencia, ahol igazán sokszínű előadások közül válogathattunk, melyek középpontjában leginkább az elmúlt időszakból levont tanulságok álltak. Azoknak sem kell aggódniuk, akik lemaradtak a HR szakma regionális eseményéről, mert az előadások utólag is megnézhetőek a konferencia oldalára kattintva. Cikkünkben az eseményről szóló beszámolónkat olvashatjátok.
EZ EGY PROMÓCIÓS MEGJELENÉS

Reflektorfényben a HR 

A HR szerepe, feladatköre jelentősen átalakult a pandémiának köszönhetően, hiszen ez a vállalat azon egysége, amelyre mindenki támaszkodik és akihez mindenki fordul tanácsért, illetve válaszokért. A rugalmas munkavégzés bevezetése például számos kihívás elé állította a szervezeteket, hiszen országonként eltérő szabályozások vonatkoznak erre, így ez multinacionális környezetben nagy rugalmasságot igényelt. A HR-nek az egyik legfontosabb feladata jelenleg az új normálisban való iránymutatás, a rugalmas munkavégzési keretek kialakítása hosszabb távon, illetve a vezetők támogatása ebben a gyorsan változó környezetben. Az jósolható, hogy a jövőben a HR ezeknek a feladatköröknek köszönhetően egyre inkább megjelenik stratégiai színtéren is.

Szükség van kreatív megoldásokra a csapatösszetartáshoz

Az elmúlt időszakban volt még egy terület, amiben a HR-től is vártunk válaszokat: mivel a spontán kapcsolódási lehetőségek jelentősen lecsökkentek, a munkatársakkal való interakciókat pótolni kellett valamiképp. Az SAP-nál számos erre irányuló kezdeményezés indult, például az egyedülálló alkalmazottak számára létrehoztak egy applikációt „Never Lunch Alone” („Sose ebédelj egyedül” – a szerk.) címmel, így akivel kialakult a közös szimpátia, azzal lehetőség nyílt virtuálisan együtt ebédelni. Ezenkívül Magyarországon például virtuális előadásokat tartottak az egészséges táplálkozás vagy éppen a mentális egészség témájában, jógaklubot indítottak és ingyenesen elérhető online jógaórákat tartottak a munkatársaknak. Csehországban pedig például képküldő versenyeket rendeztek a kollégáknak, amelyben többek között gyermekkori, home office-al kapcsolatos vagy ételekről készült fotókat lehetett beküldeni, és szavazni lehetett a legjobbakra és a legviccesebbekre. Számos kialakult best practice „útra kelt” és az SAP keretein belül több ország  gyakorlatában is megjelentek ezek – mondta el Sabrina Dick, az SAP közép- és kelet-európai HR-igazgatója.

Sokat köszönhetünk a digitalizációnak

Ahogy az több felmérésből és tanulmányból is kiderült, a digitalizációnak hatalmas szerepe volt abban, hogy az elmúlt időszakban is zökkenőmentesen tudjanak működni a vállalatok. Sabrina Dick kiemelte, hogy a digitalizációnak köszönhető az is, hogy a home office alatt is akadálymentesen tudtak felvenni új munkatársakat, és biztosítani tudták a megfelelő onboarding folyamatot. „Legyen szó egy új munkatárs felvételéről, vagy egy munkatárs elbocsájtásáról, a technológia segített abban, hogy ezt a jelen körülmények között a lehető leghumánusabb módon oldhassuk meg.Emellett a technológiának köszönhető az is, hogy azt érezhettük az elmúlt időszak során is, van kihez kapcsolódnunk. Elemi szükségletünk, hogy társaságban legyünk, így gondoljunk csak bele, milyen élmény lett volna a pandémiát internet nélkül végigcsinálni” – hangsúlyozta az SAP regionális HR vezetője. 

Vezetőként felértékelődött a proaktivitás szerepe 

Az elmúlt időszak a munka-magánélet egyensúly kialakításában is kihívás elé állított minket, hiszen míg korábban a munkába járás keretet adott napjainknak és a munkahelyünket elhagyva könnyebb volt eltávolodnunk a munkánktól, addig home office-ban teljes mértékben magunkra vagyunk utalva a napi rutin kialakításában. Az SAP elvei szerint a munkavállalói jóllét fogalma az elmúlt időszakot követően tágabban értelmezendő, hiszen már nem csak azért felelős egy jó munkáltató, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyükön, hanem abban is segíteni kell a munkavállalóknak, hogy kiegyensúlyozottan éljék a mindennapjaikat és ezt a munkájuk is támogassa. 

„Vezetőként nagyobb felelősségünk van abban, hogy tudatosan megtervezzük, mikor kérdezzük meg a munkavállalóktól, hogy vannak, és mikor adunk számukra visszajelzést. Nagy szükség van arra is, hogy bizalmat szavazzunk a beosztottaknak és ne csússzunk bele a túlkontrollálás csapdájába. Emellett vezetőként tiszteletben kell tartanunk, hogy mindenkinek mások a körülményei, így nem lehet elvárni, hogy mindenki mindig elérhető legyen. Felértékelődött az empatikus, megértő hozzáállás szerepe” – mondta el Sabrina Dick. Hozzátette, hogy ő hisz abban, hogy vezetőként is transzparensen kommunikáljon. El szokta mondani az alkalmazottjainak, hogy munkaidőben tervezi be az edzéseit és a munkatársait is arra ösztönzi, hogy tartsanak szüneteket, sétáljanak, használják ki az esetleges szabad időszakokat napközben is. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy vezetőként felhívja a figyelmet a pihenés fontosságára, a szabadságok tudatos tervezésére ösztönözték a vezetők a kollégákat az SAP-nál.

Visszatérünk-e az irodába?

Az irodaépületek az 1800-as években jöttek létre abból a célból, hogy az egyre nagyobbá váló  szervezetek dolgozói tudjanak együttműködni és kommunikálni egymással – az akkor rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve ugyanis ez volt a legjobb megoldás. „Ha már akkoriban is elérhető lett volna azonban az internet, nem valószínű, hogy  az irodaházak a ma jellemző felépítésükkel és funkcióikkal egyáltalán léteznének” – hangsúlyozta dr. Steven Hunt, a munka és technológia kapcsolatát elemző vezető SAP szakértő, szervezetpszichológus. Mint elmondta, a kutatások azt mutatják, hogy a jövőben is nagy lehet a különbség abban, hogyan is fogjuk használni ezeket az épületeket. Körülbelül a munkakörök 40%-a esik abba a kategóriába, ahol elképzelhető a távmunka. Ebből az arányból 20% valószínűsíthetően minden nap be fog menni az irodába, mert nagyon közel lakik ahhoz vagy nincsenek megfelelő munkahelyi körülményei otthon. Körülbelül 60% heti 2-3 napot fog bejárni, 20% pedig teljes mértékben otthonról fog dolgozni és csak akkor megy be az irodába, ha van oka találkozni a többiekkel.

Ez a folyamat már elkezdődött, hiszen az irodaépületeket elkezdték átalakítani annak érdekében, hogy sokkal inkább szociális igényeket elégítsen ki és az együttműködés helyszíneként lehessen őket alkalmazni. A távmunkának számos előnye van – mondta el dr. Steven Hunt -, profitálhatnak belőle azok, akiknek az ingázás folyamatos stresszt jelentett, illetve az anyukák, szülők is, így valószínűsíthető, hogy hosszabb távon fennmarad ez a munkavégzési forma. 

Nem másfele haladunk, csupán nagyobbakat lépünk

Dr. Steven Hunt arról beszélt előadásában, hogy hogyan tehető pszichológiailag hatékonyabbá egy munkahely a technológia segítségével. Az SAP szakértője azt vallja, hogy az elmúlt időszak munkavégzési módját nem keverhetjük össze a távmunka fogalmával, mert sokkal inkább fizikai izolációban KELLETT dolgoznunk. Ám alapvetően 2020 nem változtatta meg azt az irányt, amerre haladt a világ egyébként is, csupán felgyorsította azt. Az internet és a különböző munkavégzést támogató platformok lehetővé teszik számunkra, hogy a kommunikáció folyamatos legyen, és hogy ne kelljen ahhoz egy szobában ülnünk, hogy eljuttassunk egymáshoz egy információt.

Az utóbbi időszak megmutatta, hogy az ember tulajdonképpen egészen jól alkalmazkodik a változásokhoz, plusz már számos eszköz a rendelkezésünkre áll, ami évtizedekkel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy költségeket csökkentsünk, hogy a munkánkban eredményesebbek legyünk és nem utolsósorban, nagy flexibilitást is biztosít.

Mítosz, hogy az idősebbek nehezebben sajátítanák el a technológia kompetenciákat 

Nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor generációs különbségekről beszélünk és az embereket kategóriákba rendezzük. Ami ugyanis meghatároz minket, az nem az, hogy mikor születtünk, hanem sokkal inkább a szokásaink. Érdekesség például, hogy a távmunkát nem elsősorban a fiatalabb generációk értékelik, hiszen számukra jelenleg nagyobb érték a kapcsolódás és az aktív közösségi élet. Míg azok, akiknek családjuk van, sokkal inkább igénylik a rugalmasságot.

Fontos leszögezni, hogy nincs különbség a technológia elsajátításához szükséges képességben a fiatalabbak és az idősebbek között. Ez csupán egy mítosz – mondta el dr. Steven Hunt. Vannak természetes különbségek, hiszen aki fiatal, eleve olyan környezetben nőtt fel, ahol körülvette a technológia és így könnyebben tájékozódnak ebben a világban. Ám az idősebbek is ugyanolyan gyorsan el tudják sajátítani ezeket a képességeket, mint a fiatalabbak, csupán az arra való igényük szokott csökkenni idővel, hogy megtegyék ezt. Éppen ezért fontos, hogy tapasztaltabb kollégák számára megmutassuk, hogyan ad értéket a technológia az életükhöz és miért is fontos, hogy új dolgokat tanuljanak.

Nem tesz jót az egészségünknek a monoton munka

Steven azt is elmondta előadásában, hogy a monoton, folyamatosan ismétlődő feladatok nem tesznek jót mentális egészségünknek. Sokkal egészségesebb, ha tudunk új dolgokat tanulni és kibontakoztathatjuk kreativitásunkat. Van egy dolog, amit szerinte a technológia nem fog tudni leváltani: méghozzá az emberi hozzáállás, a kreativitás és az empátia. Éppen ezért használjuk a technológiát arra, hogy támogassák a folyamatainkat, hogy átvegyék tőlünk a repetitív, kevésbé változatos feladatokat, így arra maradjon kapacitásunk, amihez valóban nélkülözhetetlenek vagyunk, s ami számunkra is örömet okoz. Ilyen például a kreativitás – a technológia segít megoldani kérdéseket, ám nem tudja eldönteni, miket kérdezzünk. Az empatikus, gondoskodó hozzáállás szintén olyan emberi tulajdonságok, melyeket nehéz a technológiával helyettesíteni.