hirdetés
hirdetés

Könyvajánló

50 jó és 15 rossz magyar üzleti döntés

Honnan tudjuk, hogy egy döntés jó-e vagy sem abban a pillanatban, amikor meghozzuk azt? Szinte sehonnan. A legtöbb esetben az idő ad választ erre a kérdésre. Márton-Koczó Ildikó könyvében a közelmúlt és a régmúlt magyar üzleti döntéseinek körülményeit és hatását vizsgálja.

Márton-Koczó Ildikó az Alinea Kiadó felkérésére írta meg az elsősorban vállalatvezetőknek szóló könyvét, melynek kimondott célja, hogy támogassa olvasóit a döntéshozatalban. A mű a legjobb és a legrosszabb magyar üzleti döntéseket vizsgálja Mátyás király korától napjainkig. Az olvasmányos stílusban megírt kötetben szerepelnek a MOL, az OTP, a Richter, a Masterplast, a Zwack, vagy például a Vista, és a Nexon jó döntései, míg a rosszak között megtaláljuk a Postabank, a MAL, a Photohall, a Csiki-Bege vagy épp a Synergon egy-egy döntését. Magyar specialitás, hogy a cégek többsége a rendszerváltás idején történt alapításnak, privatizációnak köszönheti sikerét vagy épp kudarcát, és az amerikai kötetben szereplő vállalatokhoz képest jelentősen gyakoribb a tulajdonosi összefonódás az ország méretéből is adódóan.

Olyan történeteket is olvashatunk, amelyek akár több évszázada meghozott döntésekről szólnak, mert élő üzenetet hordoznak, és megszívlelendő tanulsággal szolgálnak a most élő menedzsereknek is. A jó döntések sorát így színesíti Mátyás király Fekete Serege vagy a Stühmer csokigyár sztorija, a rossz döntésekét pedig például Irinyi János gyufája. Irinyi ugyanis szabadalmaztatta gyufaötletét, majd gyorsan eladta a szabadalmi jogot hatvan forintért egy vállalkozónak, aki hatalmas vagyont csinált ebből. Azt, hogy egy döntés jó-e vagy rossz, a történelem egyértelműen igazolja, s bizony a több évszázados döntésekből is bőven lehet mit tanulniuk a mai vezetőknek.

Akiknek sikerült…

Futó Péter, a Futureal Holding Zrt. tulajdonosa több jó döntésével is kiérdemelte, hogy bekerüljön a könyvbe. Például időben felismerte, hogy édességgyártó üzemének, a Fundy Kft.-nek hosszabb távon esélye sincs a Nestlé vagy a Kraft Foods tőkeerejével szemben, és ezért döntött úgy, hogy még fénykorában eladja vállalkozását leányvállalataival együtt. Másik bölcs döntése az volt, hogy olyan szektorba fektette a pénzét, amelyik igen dinamikus növekedési potenciállal rendelkezett. Így hozta létre a Futureal Holding Zrt.-t, amely ma már az egyik legnagyobb magyar ingatlanfejlesztő cégcsoport. Futót a szerző szerint az segítette a jó döntések meghozatalában, hogy proaktívan figyelte az üzleti és gazdasági híreket, a piaci trendeket, majd puzzle-darabonként összerakta azokat.

A Richter vezetősége ott volt észnél, amikor a rendszerváltáskor nem hátrált ki az orosz piacról, ellentétben sok másik vállalattal. Több évtizedes tapasztalatot, piacismeretet dobott volna el, ha akkor kilép az orosz piacról. Egyedülálló értékesítési hálózatot alakított ki, márkanevet épített, gyártóbázisa volt és kiváló szakemberei. Azok a külföldi piacok, ahol pörög a gazdaság, mindig csábítóbbak lesznek azoknál, ahol éppen krízis van, vonja le a tanulságot a szerző. Az a vállalat azonban, amely a bajban is kitart, lépéselőnyben lesz azokkal a cégekkel szemben, amelyek a konszolidáció után akarnak piacra jutni.

 

Somody Imréről, a Plussz pezsgőtabletta feltalálójáról megtudhatjuk a könyvből, hogy milyen nyughatatlan elme és mennyire fűti a közjó szolgálata, és hogy milyen jól döntött, amikor nem hagyta magát elbátortalanítani a 80-as években akkori munkaadója, a Chinoin által. Addig ment előre, míg nem sikerült befektetőket találnia a Plussz tabletta gyártásához és forgalomba hozatalához.

És akiknek nem

A MAL Zrt. tulajdonosai a vörösiszap-katasztrófa válságkommunikációja során hoztak láncban olyan rossz döntéseket, amikkel kiérdemelték, hogy állatorvosi lóként kerüljenek be a kötetbe. A vállalat részéről túlságosan későn, nem megfelelően, hogy mást ne mondjak, amatőr módon szólaltak meg, ráadásul nem tartották be az alapvető válságkommunkációs szabályokat: még minimális mértékben sem ismerték el a felelősségüket, kizárólag hárítottak, így az első percben eljátszották a közvélemény bizalmát. Nem voltak empatikusak, nem informálták a közvéleményt folyamatosan és nem úgy tűnt, mintha részt akarnának venni a kármentésben. Látszólag felülről figyelték a történéseket, a két cégvezető a tragédia másnapján Kolontáron kijelentette, hogy nem érzik magukat felelősnek a történtekért. A tragédiának összesen tíz halottja, 150 súlyos sérültje, és felbecsülhetetlen kárai voltak, de a MAL vezetésének csak a történtek után egy héttel jutott eszébe bocsánatot kérni az érintettektől a nyilvánosság előtt. Ezt megelőzően még egy sajtóközleményt is kiadtak, amelyben leírták, hogy a vörösiszap az EU hulladékszabványa szerint nem minősül veszélyes hulladéknak.

A könyvből általánosságban azt lehet leszűrni, hogy bizony még mindig csak tanuljuk a piacgazdaságot, függünk a multinacionális vállalatoktól, és sok döntést a politika is átitat. Noha a döntéshozatal egy hihetetlenül összetett folyamat, sokszor mégis egyetlen pillanat műve, állítja Márton-Koczó Ildikó. A pillanatnyi helyzet, a múltbéli tapasztalataink, a különböző érdekek, a döntéshozatalban résztvevők érdekei és érzelmei – mind befolyásolják. A legtöbb vezető igazán jó döntéshozatala hasonlít ahhoz a művészhez, akinek ugyan pár festményét megveszi kora közönsége, de valójában csak az utókor fedezi fel alkotásait.

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: 10.25. Kapunyitás: 19 óra

Workshop az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletéről, közismertebb nevén a GDPR-ról november 10-én.

Facebook és Instagram hirdetések kezelése a gyakorlatban november 16-án.

Minden gallérhoz másképp kell szólnunk HR-eseként? Kiderül a november 21-i workshopunkon, ahová kék gallérosokra specializálódott HR-eseket várunk.

Hr-esként Ön hol nézi meg először egy jelölt profilját? És kiről mit árul el az adatlapja? És azt vajon tudja, hogy a jelöltek hol és hogyan keresnek a legaktívabban munkát? Workshopunkon mindenre választ kap. November 21. 09:00

A Kreatív hagyományos éves konferenciáján ismét a pr-szakma előtt álló legaktuálisabb kihívásokat járjuk körbe. Időpont: november 23.

A Kreatív év végi médiakonferenciája mindig arra keresi a választ, mi vár a piacra a következő évben. Időpont: december 6.

hirdetés