hirdetés
hirdetés
hirdetés

Facebookprofil-titkok

10 like, és megmondom, ki vagy!

Tudatosan vagy tudattalanul, de mindenki ítélkezik, ha meglát egy profilképet a Facebookon. Nem árt, ha mindeközben tisztában vagyunk a saját előítéleteinkkel is, illetve azokkal a tudományos eredményekkel, amelyek cáfolják vagy épp alátámasztják ezeket.  

Jó néhány empirikus kutatás próbálta már megválaszolni a címben feltett kérdést, azaz, hogy: Mit árul el egy Facebook-profil a tulajdonosa személyiségéről? E vizsgálatok legnagyobb része a személy saját teszteredményeit vetette össze a profilt átnézők bírálatával. Egybehangzó eredmények szerint a Facebookon önmagunkról közvetített kép közelebb áll a valódi, mint az ideális selfünkhöz, néhány jellegzetes kivétellel. A legtöbb kutatás a Big Five személyiségjegyeit használta kiindulópontként, a következőkben ezeket az eredményeket foglaljuk össze.

Facebook a BIG5 mentén

Tehát vegyük sorra a BIG5 személyiségjegyeket és az azokhoz kapcsolódó Facebook-szokásokat:

1. Extraverzió – sok poszt és like

Az extravertáltak posztolnak a leggyakrabban, többnyire társas eseményekről és a hétköznapjaikról, és ők azok, akik a legtöbbet like-olják mások tartalmait, valamint a legtöbb fotót is ők töltik fel. Számukra a platform egyfajta szocializációs közeg, elsősorban a másokkal való kommunikációra használják.

2. Érzelmi stabilitás – elismerésvadászat

A neurotikus személyek inkább mások figyelmének felkeltésére használják az oldalt, céljuk mások elismerésének, pozitív visszajelzésének kivívása, amivel szorongásukat és magányérzésüket próbálják csökkenteni. Kutatók azt is megfigyelték, hogy idővel az ő online viselkedésük változik meg legnagyobb mértékben, ők veszik át leginkább mások szokásait, és sajátítják el az észlelt normákat. Ők is gyakran választják a fotók posztolását, mivel ez a forma alkalmas leginkább az önkifejezésre.

3. Barátságosság – információkeresés

Akik a nyitottság dimenzión érnek el magasabb pontszámot, a Facebookot elsősorban információkeresésre használják, és leginkább intellektuális témákról posztolnak (nem mellesleg jellemzően ezek a témák kapják a legkevesebb like-ot). Továbbá ők azok, akik a legrészletesebben kitöltik a profiljuk személyes információt tartalmazó részeit.

4. Lelkiismeretesség – kevés facebookozás

A lelkiismeretes személyek töltik a legkevesebb időt a Facebookon, amikor mégis, akkor hatékony és átgondolt módon használják, például gondosan kategorizálják a fotóikat. Másoknál gyakrabban adnak hírt gyerekeikről, és kevesebbet káromkodnak.

5. Kultúra/intellektus – sok taggelés

Mivel az úgynevezett barátságos, nyitott, fantáziadús személyek kifejezetten kedvesek másokkal, nem meglepő, hogy őket taggelik be leginkább a barátaik, ismerőseik. Szóhasználatukban is eltérnek másoktól, ők írnak le legtöbbször pozitív érzelmekre utaló kifejezéseket.

Önbizalom- és nárcizmusmutatók a Facebookon

A Big Five-on kívül egyéb személyiségjellemzőket is vizsgáltak a kutatók, mint például az önbecsülés vagy a nárcizmus. Ezen eredmények szerint az alacsonyabb önbecsülésű emberek sokat posztolnak romantikus partnerükről, az oldalt elsősorban önkifejezésre használják, és általában ők rendelkeznek a legtöbb Facebook-baráttal. Gyaníthatóan ezzel próbálnak népszerűbbnek tűnni. Jellemző még rájuk, hogy étkezéssel és testedzéssel kapcsolatos tartalmakat is gyakran osztanak meg. Ők azok, akik a legjobban tudják, hogyan kaphatnak elismerést, nem meglepő, hogy az ő posztjaik kapják a legtöbb like-ot és kommentet. Fotóik elsősorban önmagukról szólnak – például szelfik formájában –, posztjaik mélyebb önfeltárást és több önfényezést tükröznek, mint másokéi.

Hozzájuk hasonlóan a nárcisztikus személyek is gyakran használják a platformot én-marketingre, de a kutatások arra is rámutatnak, hogy ez a stratégia nem túl sikeres, ugyanis a külső megítélők kiválóan azonosítják a nárcisztikus jeleket. E két személyiségjeggyel, vagyis az alacsony önbizalommal és a nárcizmussal korrelál leginkább az, hogy egy személy online identitása mekkora eltérést mutat a valódi személyiségéhez képest.

Munkahelyi beválási jóslat egy profil alapján?

Azonban az ilyen típusú vizsgálatokkal szemben felmerülhet az az ellenvetés, hogy a személyek saját megítélése is torzíthat, tehát, amivel összevetik az eredményeket, így azok nem fogadhatók el automatikusan. Épp ezért a következő kutatás a konkrét viselkedést, egészen pontosan a munkahelyi beválást használta validálásra. A kutatásban arra kértek hr-területen dolgozókat, hogy mások adatlapját (fotók, linkek, posztok…) átnézve 5-10 perc alatt állapítsák meg, mennyire látják jó alkalmazottnak, vagyis mennyire látják megbízhatónak, érzelmileg stabilnak, okosnak, illetve olyan valakinek az illetőt, akivel jó együtt dolgozni, egyszóval a Big Five dimenzióiban hol helyezik el a jelöltet. Hat hónappal később a kutatók utánajártak, hogy a vizsgálati személyek mennyire váltak be a munkahelyükön, és erős korrelációt találtak a jóslatok és a valóság között. Egy második kutatásban a jóslatokat kiegészítették intelligencia- és személyiségtesztekkel is, amelyek bejósló ereje meg sem közelítette a Facebook-profil alapján kialakított megérzéseket. A kutatók szerint a megítélők számára a legfontosabb figyelmeztető jelek az erős érzelmi hullámzás és a túlzott érzelmesség voltak.

Előítéleteink az ítélkezésben

De nemcsak a személy saját megítélése torzíthat, hanem nyilván a külső megítélés sem objektív. Nagy szerepet játszik a percepcióban a megítélő személyisége, jellemzői vagy előítéletei. Aki például negatív attitűddel bír a szelfikkel kapcsolatban, az ilyen típusú képeket posztolókat sokkal nárcisztikusabbnak látja, mint azok, akik semlegesebb véleményen vannak e műfaj kapcsán. És általános szinten is igaz, hogy a számunkra fontos vagy éppen előtérben lévő dimenziók érzékelésére fogékonyabbak vagyunk, egy-két számunkra fontos jelnek túl nagy jelentőséget szentelünk. Az információ modalitása is befolyásolhatja annak kiértékelését, a fotók például jellemzően nagyobb szerepet játszanak az ítéletekben, mint a szöveges tartalmak. Fontos azt is tudnunk, hogy bizonyos jellemzőket könnyebb detektálni, mint másokat. A bírálók például kifejezetten sikeresek az extraverzió megítélésében, míg a barátságosságot sokkal megbízhatatlanabbul tippelik meg a profil alapján.

Legjobb emberismerő: a robot

Az ilyen típusú kutatások egyik legizgalmasabb továbbgondolása az, amikor személyek helyett számítógépekre bízzák az ítélkezést. Egy friss kutatás azt találta, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott algoritmus pontosabb ítéleteket hoz, mint az adott személy házastársa vagy barátai. A gép a like-ok alapján hozta meg az eredményeket, és ehhez 10 like is elég volt kiindulópontnak, hogy a program pontosabb képet adjon az illetőről, mint egy munkatárs. 70 like pedig ahhoz volt elég, hogy egy barátnál jobban kiismerje az adott személyt. 300 like-ot alapul véve tisztább képet alakított ki a robot egy emberről, mint az illető saját házastársa. Abból kiindulva, hogy a kutatás időpontjában egy felhasználónak átlagosan 227 like-ja volt (amely szám folyamatosan emelkedik), a gépek jelenleg is jobban ki tudnak minket ismerni, mint a hozzánk legközelebb állók.

Ezek a fejlemények nem csak adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vetnek fel. Az adatok ilyen típusú felhasználása megváltoztathatja a felhasználók viselkedését is. Egyre többen használnak például párhuzamosan több közösségimédia-platformot jól elkülönített funkciókra: magánjellegű kommunikációra leginkább a Vibert vagy a Snapchatet, önkifejezésre az Instagramot vagy a Tumblrt, a Facebook pedig a publikus – és megszűrt – énkép bemutatására, kommunikációra és információszerzésre marad. Így ezen profilok hozzáadott információértéke jelentősen lecsökken, és új utakat kell keresni arra, hogy kiegészítő információhoz jussunk a valódi személyiségről.

Korábbi Üzlet és Pszichológia fókusztémája a személyiség és annak mérése. Ha szívesen olvasna e témában, rendelje meg honlapunkon. 

Ha hr-esként érdekel, mi mindenben segíthet a Facebook egy toborzás során, gyere el a "Facebook toborzás lépésről lépésre" c. workshopunkra.

dr. Ujhelyi Adrienn, szociálpszichológus, egyetemi adjunktus ELTE PPK
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Ülj a géphez! – Facebook tréning HR-eseknek. Toborzási kampányok a Facebookon, lépésről lépésre, június 20-án.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

hirdetés