hirdetés
hirdetés

Home- vagy nohome-office?

Vízválasztó lehetett a múlt hét a dolgozók lojalitásában!

Az új típusú koronavírus – COVID-19 – kapcsán a munkáltatók is komoly kihívás előtt állnak. Nagy a tétje annak, ahogy a helyzetet kezelik/kezelték a múlt héten: nem csak egészségügyi és anyagi kockázatot vállalnak, de a dolgozók lojalitását is elmélyíthetik – vagy épp lenullázhatják egy rossz lépéssel.

A koronavírus mindannyiunk idegrendszerét próbára teszi. Aggódunk szeretteinkért, egzisztenciánkért. A vezetőktől pedig felelősséget és határozottságot várunk. Számos szempontot kell mérlegelniük, melyek a cég működését befolyásolják, úgymint például az ellátásbiztonság, gazdasági fenntarthatóság, a munkavállalók egészsége. A tulajdonosi érdek vészhelyzetben – elvileg – hátrébb kerül a sorban.

Ezzel szemben mégis tapasztaltunk olyat a múlt héten (mely e krízis első kiemelt időszaka volt atekintben, hogy gyorsan, és napról napra változó információk ismeretében kellett súlyos döntéseket meghozni), hogy számos olyan szervezet sem rendelte el a home office-t, mely kizárólag irodai környezetben működik, és ahol az otthoni munkavégzés technikailag könnyen megoldható lett volna az összes munkavállaló számára (pl. SSC-k). Azért emeljük ki ezt, mert számos cég számára ez a legegyszerűbben megvalósítható megoldás, és főként a fővárosban munkavállalók tízezreit érinti. A home office szélesebb körben is pozitív hatással bír, tehermentesíti és biztonságosabbá teszi a tömegközlekedést azok számára, akik számára ez reálisan elkerülhetetlen (pl. kiskereskedelmi dolgozók, takarító személyzet, ápolók, gyári munkások).

Nem volt nehéz hiteles információkhoz jutni

Vajon miért nem léptek a cégvezetők? Ebben az esetben még csak nem is terjedtek el komoly álhírek, vagy megosztó információk. Aki tájékozódni akart, könnyen rátalálhatott az egy irányba mutató, hiteles szakértői cikkekre, melyek mind a minél szélesebb körű home-office megoldások mellett érveltek. Mi van azokkal a vezetőkkel, akik ugyan megléphették volna ugyanezt, mégsem tették? Akik vagy nem vették komolyan a problémát, vagy félmegoldásokat eszközöltek? Akik nem könnyítették meg azon munkavállalók dolgát, akik a felelősségvállalás jegyében a teljes otthoni karantént választották volna?

A „vélt” termelékenység előrébb való volt e döntéshozók számára? Idézőjeles a „vélt”, mivel az irodában szorongva a munka hatékonysága nem feltétlenül lesz jobb, mint otthon, biztonságban – akár még néhány gyereket is menedzselve közben.

Abban a helyzetben, amikor immár az oktatási intézmények is zárva vannak, hogy tekint majd egy munkavállaló a munkaadójára, aki bejárni kényszeríti őt?! Mennyire tartja körültekintőnek, felelősségteljesnek, empatikusnak? És természetesen most csak azokról a munkaadókról beszélünk, ahol a teljeskörű home-office nem jelenti a cég összeomlását! KKV-k és multik tömegesen váltottak mindsetet egyik pillanatról a másikra, és oldották meg az otthonmaradást, telefonátirányítást, online elérési technológiát, webes találkozókat. A jó példák tükrében még nagyobb a kontraszt.

Megéri?

Így vagy úgy, a munkavállalók ezt felelőtlenségként dekódolhatják, és ezzel hosszú távon a szervezethez való lojalitásuk kérdőjeleződik meg. Persze, legyinthetünk erre, mondván, úgyis recesszió következik, melyben korántsem lesz olyan királyi szerepe a munkavállalói lojalitásnak, mint eddig. Pedig emberi és (céges)kulturális kérdések ezek, melyek hosszú távon mégis csak benyújtják a számlát. Arról nem is beszélve, hogy recesszióban még nagyobb szükség lesz a tehetségekre. Akiktől a vezetők elvárják majd, hogy rugalmasan gondolkozzanak, könnyen alkalmazkodjanak a változásokhoz, hozzanak kreatív megoldásokat – olyan céges környezetben, melyben krízis esetén nem volt jelen a vezetőség részéről se a rugalmasság, se az alkalmazkodás, se a kreativitás, nem lesz ez könnyű.

Akiknek sikerült…

Rengeteg jó példát is látunk a vállalati felelősségvállalás kapcsán bőven túlmutatva az otthoni munkavégzés témakörén, a teljesség igénye nélkül: a digitális szolgáltatások bővítése, digitális eszközök díjmentes elérhetővé tétele, az otthoni munkavégzés ösztönzése, vagy inkább kötelezővé tétele, a munkaidő rugalmas megváltoztatása, például a tömegközlekedési csúcsidő elkerülése végett, védőeszközök biztosítása, taxiutalványok nyújtása, a fizetés és a foglalkoztatás fenntartása, és ennek ösztönzése a kiszervezett tevékenységek kapcsán. Mindez határozott, kompetens és megnyugtató kommunikációval.

A szervezetek jó hírneve, munkáltatói márkája óhatatlanul is erősödik egy profin levezényelt krízishelyzet után. Már ma is szájról szájra terjednek a jó példák, nevesítve a cégeket– persze az ügyes PR sosem árt – és ezzel így még inkább, élesen szemben állnak a nem kiemelkedő vagy rossz gyakorlatok.

A legtöbb döntésnek ára van. Ma a koronavírus kapcsán gyakran olyan árak ezek, amelyek végösszege egyelőre nem ismert, mivel nem tudni, milyen gyorsan zajlik le a vírus, az adott közösségben milyen egészségügyi /gazdasági pusztítást okoz, és mennyi időt vesz majd igénybe a gazdaság újraindulása. A vállalatvezetők megítélésünk szerint akkor járnak el helyesen, ha morálisan a lehető legjobb döntést hozzák. Ki tudja, ha még üzletileg is ez bizonyul majd helyesnek, végül a részvényesek is jól járnak, és a munkaadói márkaépítés is kevesebb plusz erőforrást igényel majd.

Radnai Tamás és Tóth Gabriella, RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft.
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés