hirdetés
hirdetés

Tiszta levegőt az irodákba!

Nem várt veszély az épületek újranyitásakor: erre is fontos odafigyelni!

A koronavírus-járvány miatti karantén időszakában számos olyan munkahely és középület állt üresen vagy félig üresen, amit tervezői folyamatos használatra szántak. Ez az épületek újranyitásakor veszélyt jelenthet a bennük dolgozó és élő emberek számára. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) webinárium-sorozata a kockázatok feltérképezésérének és csökkentésérének kérdéseit járja körül; a harmadik alkalom a levegőminőség kérdésére koncentrált.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) webináriumsorozatának harmadik alkalmán a „tiszta levegő” témakör kapcsán nézték meg, milyen aktuális és általános szakmai ajánlások, illetve WELL előírások, javaslatok vonatkoznak az egészséges belső levegőminőség biztosítása érdekében a fejlesztőkre, épületüzemeltetőkre, épülethasználókra. A meghívott szakértők segítségével igyekeztek az épületek belsőlevegő-minőségével kapcsolatban minél szélesebb körű ismeretanyagot átadni, amely nemcsak a koronavírus járvány kapcsán lehet fontos, hanem egy tudatos épülethasználó is jó, ha tisztában van ezzel.

A WELL Building Standard egyik alappillére a folyamatosan kitűnő belső levegő biztosítása az épületben. Pontosan mérni és monitoringolni szükséges a finom por, szerves és szervetlen vegyületek és más veszélyes anyagok levegőben előforduló mennyiségét, amelyeket határérték alatt kell tartani. Hasonlóan ajánlást fogalmaz meg a WELL Standard a friss levegő ellátásra és a belső páratartalomra vonatkozóan is.

Miért fontosak a légtechnikai rendszerek?

Király Tamás az AERECO Légtechnikai Kft. vezetője, épületgépész szakember elmondta: abból kiindulva, hogy napi 13–15 000 liter levegőt lélegzünk be, nem mindegy, milyen tisztaságú levegőről beszélünk, hiszen időnk 90%-át beltérben töltjük. Így kijelenthetjük, hogy az épületgépészeti rendszerek nem okozói a járványnak, de a helyes működtetési, üzemeltetési gyakorlatok lassíthatják, akadályozhatják a járványok terjedését is. Bár ezt a járványt még nem ismerjük annyira, ezért korábbi tapasztalatokra alapozunk. A SARS-CoV 2 vírus (~80-150 nanom) terjedése egyrészt cseppekkel történhet (cseppek/részecskék kerülnek ki tüsszentéskor, köhögéskor vagy beszélgetés közben), másrészt a felszínen érintkezéssel (kézzel, kézfelülettel stb.).

Az épületgépészeti rendszerek a belső tér levegőjét hivatottak megfelelő szinten tartani, de nem kizárt, hogy a belső tér a fertőzött. A fertőző személytől származó vírust hordozó részecskék száma szellőztetés nélkül feldúsulhat, vagy szellőztetéssel a szellőztető berendezés elemeinek (ventilátorok, csövek, hőcserélők stb.) felületén is feltapadhatnak. Egyelőre a SARS-CoV 2 vírus nem ismert pontosan, ezért elméleti megközelítésekre, analógiákra, tapasztalatokra lehet támaszkodni a védekezéshez. Egy ilyen tapasztalat, hogy egy kantoni étteremben például a légkondicionáló légáramában 10 ember betegedett meg. Az egyik elszívóegység alatt ülő ember beteg volt, és a másik két asztalnál ülő csaknem összes ember elkapta tőle, akik a befúvóegység alatt ültek. A belső levegő keringtetésével a légáram továbbviheti a vírusrészecskéket.

Javaslatok a légtechnikai és hűtőrendszerek üzemeltetésére a vírusos időszakban

Király Tamás a nemzetközi épületgépész-szövetségek ajánlásaival összhangban (REHVA, ASHREA) javasolja, hogy tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk, úgy, hogy az elszívott levegő ne jusson vissza a rendszerbe. Emellett a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, mert ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, ezzel elősegítjük a szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A légcserét folyamatosan, illetve minél hosszabb üzemidőben fenn kell tartani. Mindenképpen kerülni kell a recirkulációs – visszakeveréses – rendszerek használatát.

Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvő a hővisszanyerős berendezés alkalmazása, abban az esetben, ha a rendszer teljesen zárt, és csak hőátadás történik. Egészségügyi létesítményekben használt berendezéseknél ez a visszafertőzési lehetőség a berendezés konstrukciója miatt ki van zárva. A forgódobos hőcserélők alkalmazása nem javasolt, illetve csak körültekintő üzemeltetési beállítások mellett. A lemezes hőcserélőn a kifúvóoldalon páralecsapódás keletkezhet, amelyet cseppvízként a csatornába vezetnek. Mivel a nedvesség vírushordozó lehet, ezért ezeknek a hőcserélőknek a tisztítását, fertőtlenítését gyakrabban kell elvégezni.

Az épületekben lévő relatív páratartalom jelenlegi tudásunk szerint nincs hatással a Covid-19 vírus stabilitására, ugyanakkor a nemzetközi ajánlások a terjedés csökkentése érdekében a 40–60% közötti páratartalmat ajánlják tartani a belső terekben. Ez mindenképpen jó hatással van az immunrendszerünkre is.

A vírus átlagos méretéből adódóan a legnagyobb biztonságot a HEPA szűrők adják, ezek az ePM1 80% típusú szűrők, melyek a "tisztaterekben", orvosi műtőkben használatos finom szűrők, ám jelenleg kevés épületben vannak beépítve a légtechnikai rendszerekbe. Légtisztító berendezésekben is használatosak. A levegőszűrőket a kezelési utasításnak megfelelően cseréljük.

A vírus- és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén hatásos lehet (germicid lámpa), ez inaktiválja a mikroorganizmusokat. Az eszközök utólag is beépíthetők mind a légtechnikai rendszer csöveibe, mind a szűrőbetétekhez. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes légcseréjének megszűnése eredményez.

Belső levegőminőség: mégis mire érdemes odafigyelni?…

Medveczky András, a Siemens Zrt. Building Products területi vezetője a levegő minőségének láthatatlan összetevőit mérő és megjelenítő szenzorokat mutatta be, amelyek manapság még sajnos nagyon kevés irodatérben segítik az épülethasználókat. A CO2-szint például pontosan megmutatja, mennyire friss a beltéri levegő, esetleg elhasználták-e már a bent lévő emberek. Erre a WELL Standard a 800ppm maximális határértéket ajánlja figyelembe venni, ha ezt meghaladja a széndioxid szintje, érdemes szellőztetni, több friss levegőt bejuttatni a zárt térbe.

A Siemens által végzett iskolai beltéri levegőminőség-mérések alapján látható, hogy a tanulási teljesítményszint 2500ppm CO2-szintnél már 35%-kal, míg az információk feldolgozása 60%-al csökken, ugyanez igaz az irodákban is. András ezért felhívta a figyelmet a CO2-szintérzékelők kiépítésének, kijelzésének jelentőségére az irodaterekben is. A beltéri levegő páratartalmát is érdemes 40–60% között szabályozott értéken tartani, amely akár 70%-kal kevesebb megfázásos és influenzás megbetegedést eredményez.

A vírusfertőzések veszélye esetén a 40%-nál alacsonyabb páratartalom során magas a vírus transzmissziós ráta, a vírusok aktívak maradnak a lebegő aeroszolokban. Ahogy a levegő 60% páratartalomnál is nedvesebbé válik, a transzmissziós ráta növekedni kezd, majd csökken, amint a cseppek a földre hullanak.
A nagyvárosok légszennyezettségének legfőbb okozója a szálló por, amely sajnos az épületekben is megjelenik. A szállópor különböző méretű részecskékből áll, ezek veszélyei, hogy az orrban jellemzően megakadnak, a szájban és torokban megakadnak, vagy mélyen a tüdőbe kerülnek, amivel a tüdő-, szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye megnövekszik.

Emellett a belső levegő minőségét a különböző használati tárgyakból, burkolatokból, bútorokból és tisztítószerekből származó szerves vegyületek (VOC) koncentrációja is befolyásolja. Ezek összességében érzékelőkkel mérhetőek, kimutathatóak, jelenlétüket érdemes a keringetett levegővel csökkenteni. Tehát ha az érzékelők kihelyezésre kerülnek, az épület gépészeti rendszereinek szabályozása a központi épületfelügyeleti rendszeren keresztül megtörténik, akkor megnyugtatóan szabályozható a belső levegő minősége, amelyet kijelzőkön keresztül az épület használói is folyamatosan figyelemmel követhetnek, számukra visszajelzést ad.

Mire figyeljünk mindenképp a visszatéréskor?

Décsi Gábor a Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége (LEO) képviseletében az utóbbi 6 hét üzemeltetési tapasztalatait foglalta össze. Újrainduló gyárak, bérlői tévhitek és a WELL épületek üzemeltetési sajátosságai szerepeltek az előadásában. Budapesten jelenleg 10 épület vagy iroda WELL-minősítése van folyamatban, ezek közül 8 irodaházfejlesztés. Ezek gépészete, illetve annak üzemeltetése némileg eltér más épületekétől, hiszen itt az egészséges belső levegőminőség biztosítása kiemelt szűrést, takarítást kíván. A légkezelő gépek normál és szénszűrővel vannak ellátva és UV csírátlanító-gombaölő lámpával. Emellett negyedévente vízminőség-vizsgálat is történik. A takarítóeszközök és takarítóvegyszerek felhasználóbarát és környezetbarát családba tartoznak.

Emellett Gábor egy nagyvállalat járványügyi leállását követő újraindulását mutatta be, ahol az új szabályok bevezetését oktatással is megerősítették. A távolságtartás betartásának szabályairól, az egyirányú közlekedés bevezetéséről és egyéb, biztonságos újranyitáshoz kapcsolódó intézkedésről számolt be.

Levegősterilizáló gépészeti berendezés

A webinárium során rengeteg kérdés érkezett az UV-lámpás fertőtlenítési technológiával kapcsolatban. Az UV-C / germicid hatás alapja, hogy a 280 nm alatti UV-C / germicidsugárzás-tartomány nagyon hatásos olyan mikroorganizmusok elpusztítására, mint pl. a felületen vagy levegőben élő baktériumok, vírusok, gomba és penész. Ezek a leggyakoribb kórokozók, melyek rendszeresen megjelennek életünkben. Ezek mind elpusztíthatók a megfelelő dózisú UV-C fénnyel. Alkalmazása egészségügyben, élelmiszeriparban már régen elterjedt, irodaházi és egyéb szolgáltatói környezetben azonban még nem gyakori az alkalmazása.

A teljes webinárium anyaga ezen a linken nézhető vissza: Tiszta levegőt az épületeinkbe!

A HuGBC WELL Munkacsoportja ajánlást fogalmazott meg 8+1 területre, melyek közül a beltéri levegőminőség javítása a 2. helyen szerepel fontossági sorrendben. Az ajánlást ebben a korábbi cikkünkben közöltük.

A webináriumsorozat korábbi alkalmairól készült összefoglalókat itt és itt olvashatjátok.

Kovács Emese, WELL AP
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés