hirdetés
hirdetés
hirdetés

Érthető munkajog

Mit kezdhetünk a beragadt szabadságokkal?

Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére? 

A Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy kinek hány nap szabadság jár. Azt is kimondja, hogy

„A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.”

Ez azt jelenti, hogy a 2018-as évre járó szabadságot 2018-ban, a 2019-es szabadságot 2019-ben, a 2020-ra járót pedig 2020-ban kell kiadni és kivenni.

Nincs lehetőség arra, hogy a szabadságot hosszútávon, évekig összegyűjtve végül igazán hosszú időre „szünetelés üzemmódba” kapcsoljunk és hónapokig elvonuljunk a világ elől. Munkavállalóként azt sem tehetjük meg, hogy több évnyi szabadságot egyben kivéve hátrahagyva a mindennapi feladatokat 1 éves világkörüli útra induljunk.  

Mikor lehet átvinni a szabadságot a következő évre?

Bár a fő szabály az, hogy a szabadságot mindig az adott évben kell felhasználni, mégis van néhány kivétel.

  • Ha október elsején vagy azt követően kezdtél dolgozni a munkahelyeden, akkor az abban az évben járó szabadságot a következő év március 31-ig lehet kiadni. Ez a lehetőség azért is fontos, mert sok esetben a munkaviszony első három hónapja próbaidő, amikor nem kötelező szabadságra engedni az új munkatársat. Figyelem, nem kötelező, de nem is tilos. Erről itt olvashatsz többet.
  • Az is előfordulhat, hogy a szabadságot a munkavállalónál felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni. Ilyenkor azonban az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell azt adni.
  • Ha a szabadság még az adott évben megkezdődött, de az átnyúlik a következő évre, még nincs gond, ha az átnyúló rész nem több, mint 5 munkanap. Vagyis, ha 20 nap szabadságot vesz ki a dolgozó és ebből 3 nap a következő év első 3 munkanapjára esik, akkor még minden szabályos. Ha viszont a 20 nap szabadságból 10 nap nyúlik át a következő év első 10 munkanapjára, akkor már nem szabályosan került sor a szabadság kiadására.
  • Az életkor alapján járó, vagyis a 20 munkanap alapszabadság feletti részt a felek megállapodása alapján később is ki lehet adni. Ilyen esetben a határidő a következő év vége lesz. Erre vonatkozó megállapodást mindig az adott naptári évre lehet kötni.
  • Kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyede legkésőbb a következő év március 31-ig adható ki.

Szabadság helyett pénz is járhat?

Egyetlen olyan esetet tartalmaz a Munka Törvénykönyve, amikor a szabadság helyett pénz adható, vagyis a szabadságot pénzzel lehet megváltani. Sőt, ebben az egy esetben a fizetés kötelező.

„A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.”

Amit nem vettünk ki, elveszik?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha mégsem kapta meg valaki időben az összes szabadságát? Ilyenkor elveszik, amit nem vett ki?

A ki nem vett szabadság nem vész el. Ha azt a dolgozó időben nem kapta meg, akkor nem lehet egyszerűen annyival elintézni, hogy „így járt”. De arra sincs lehetőség, hogy ilyenkor a szabadság helyett pénzt adjon a munkáltató, hiszen az sem lenne jogszerű. Mi lehet ilyen esetben a megoldás?

Ilyenkor bizony nincs tökéletes megoldás. A szabadságot ki kell adni, még akkor is, ha arra a törvényi előírások betartásával már nem kerülhet sor. A szabadság kiadása a munkáltató felelőssége, így neki kell arra figyelnie, hogy az szabályosan és időben történjen.

dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
a szerző cikkei

(forrás: Érthető Jog)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

A HRKOMM Award 2019 nyertes pályázatainak bemutatása február 13-án.

HR workshop az FMCG és a kereskedelem-piac szereplői számára A workshop célja: HR-finomhangolás az élelmiszer kiskereskedelmi szektort és az élelmiszergyártó cégeket terhelő munkaerőhiány-állapotok közepette, a hatékonyság növelése, a versenyképesség megtartása érdekében.

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

hirdetés