hirdetés
hirdetés

Nemzetközi HR Nap

Minek az éve lesz 2020 a HR számára?

A kedvesség éve lett volna 2020 a HR Trend Institute szerint. Mindannyiunknak kérdés, hogy minek az éve lesz ehelyett – azon túl persze, hogy a COVID19-é. Mi értékelődik fel a HR-területen, mi az, ami változik, mit kell majd másképp csinálnunk? – hangzott el a kérdés az Országos Humánmenedzsment Egyesületnek a Nemzetközi HR Nap alkalmából szervezett online konferenciáján.

A vezetői bizalom lesz az a számos tényező közül,ami most határozottan felértékelődik – mondta Szűts Ildikó, az OHE elnöke.

A kedvesség helyett (mellett?)

A 2008–2009-es válság tapasztalatából két dolgot érdemes kiemelni, ami most támpontot adhat: az egyik az elbocsátások kérdése, amik jelentősek voltak a válság kezdetén akkor is, most is, és az akkori tapasztalatok szerint ezzel rengeteg tehetséget vesztettek a cégek. Másrészt leállt a termékfejlesztés innováció, pedig nem tudhatjuk, a válság után mire lesz szükség.

Mindkét válságnál megfigyelhető volt a bizonytalanság felerősödése, a kulcsemberek és a csapat összetartó erejének felértékelődése, valamint a pozitív motiváció szükségessége.

Nagyon fontos lett a szervezeti kultúra szerepe: a munkavállalók ezután egészen biztosan emlékezni fognak arra, hogy miként kezelte őket a szervezet a válsághelyzetben – erről a témáról mi is bővebben írtunk ebben a korábbi cikkünkben.

Megerősödött a törődő vezető trendje, aki nagyon magas szintű empátiával rendelkezik, és ennek az empátiának a megléte nagyban segíteni fogja a szervezeteket a túlélésben.

Sürgető feladatok

  • Nagy hangsúlyt kell fektetni a munkavállalók pénzügyi egészségének megőrzésére, illetve helyreállítására, ugyanis egy, az Egyesült Államokban végzett MetLife-felmérés szerint ez a legjelentősebb COVID-stresszor a dolgozók körében. Mivel a társadalmi elhatárolódás lett az új norma, így a vállalat új szerepe, hogy elősegítse a hovatartozás érzését a dolgozókban. Itt válik kulcsfontosságúvá, hogy a dolgozók bízni tudjanak a vezetésben, a vállalatban: érezniük kell, hogy van hová, kihez fordulniuk a bajban.
  • Fontos, hogy most az eddigieknél is komolyabban vegyük a munkahelyijóllét-programokat, ugyanis már nem az a legsürgetőbb feladat, hogyan tudjuk a munkavállaló önmegvalósítását segíteni, ezek helyett a Maslow-piramis alján lévő két kérdés értékelődött fel. Azok fognak legkönnyebben megküzdeni a válsággal, akik komplex módszertannal rendelkeznek, amelyben szerepel az is, hogy milyen módon tudják megőrizni munkavállalóik egészségét, és milyen módon törődnek a pénzügyi biztonságukkal. A többieknél pedig azonnali feladat ennek kidolgozása. A másik kardinális kérdés a home office-é: hogyan lehet ezt hosszú távon beépíteni a szervezeti kultúrába?
  • Újra kell hangolni az utódlástervezést: ez azt is jelenti, hogy mindazokban a pozíciókban, ahol kulcsfeladat van, ott legyen utód, aki egy betegség, hirtelen kiesés esetén be tud állni, és tovább tudja vinni a céget a nehéz helyzetben.
  • Fontos kérdés, hogyan tudunk működőképes alternatívát találni az elbocsátásokra. A múltbeli válságok azt mutatják, hogy ahol sikerült megőrizni a tehetségeket, ott volt a legsikeresebb a talpra állás a válság után.
  • Új juttatási elemek kerülnek előtérbe, amikkel eddig kevéssé foglalkoztunk, mint a csoportos fizetett szabadság vagy a kölcsönbiztosítás, mivel sok munkavállaló fő problémája most, hogy tudja-e tovább fizetni a lakáshitelét például – ennek a biztosításával tehát egészen biztosan hozzájárul a cég a munkavállalói pénzügyi egészségéhez.

A HR-nek most minden eszközt be kell vetnie, ami segíthet az állandósult bizonytalanság miatti stressz leküzdésében. A HR-nek a következő időszakban nem lesz könnyű szerepe; de ahhoz, hogy meghatározó legyen egy szervezet életében, most nagyon sokat tud hozzátenni.

Olyan közösségeket építeni, akik ellenálló szervezetet tudnak kialakítani

A reziliencia megléte egyéni és szervezeti szinten is lépéselőnyt jelent most – mondta Cser Alexandra tréner, tanácsadó, a Skilltogo partnere. Fontos, hogy ez nem a szerencsések vagy az erősek kiváltsága, hanem mindenki képes erre, közösségi szinten is.

Ami most történik meg velünk, az (többek közt) a biztonságtudat kollektív, globális elvesztése. Valójában sose voltunk biztonságban, hiszen bármikor történhetett (volna) velünk valami, de eddig könnyű volt elhitetni magunkkal, hogy a rossz dolgok mindig mással történnek meg, elfordítani a fejünket, és nem reziliens módon élni tovább. Mondhattuk például, hogy: „Milyen reziliensek a japánok, hogy a folyamatos földrengések hatását ki tudják védeni a földrengésbiztos épületek építésével!”, és eközben nem kellett belegondolnunk, mi mit tennénk hasonló esetben. Ez a helyzet viszont most valamilyen módon mindannyiunkat érint, és csak a közül választhatunk, hogy reziliens módon felvesszük a kesztyűt, vagy lemaradunk.

A reziliens magatartás egy nagyon gyors, nagyon bátor ránézést jelent a valóságra. Nem azt jelenti, hogy nem esünk pánikba, csak hogy nem maradunk benne tartósan, hanem hamar a tettek mezejére épünk: helyzetet elemzünk, alternatívákban gondolkodunk, gyorsan döntünk, és cselekszünk. És olykor hibázunk. Jó példái a reziliens magatartásnak az egy hét alatt felálló magyar Gyümölcspláza, vagy az a chicagói pizzéria, akik a kihasználatlan pizzakemencéikben műanyag szájmaszkokat kezdtek gyártani és eladni a környékbeli kórházaknak. Megoldás mindig van, de csak úgy találhatjuk meg, ha nem tekintjük magunkat áldozatnak; ha a bátorság – kíváncsiság – remény pozitív hármasára koncentrálunk, mert ezek a pozitív érzelmek tudnak kihúzni minket a bajból.

A bátorság itt azt jelenti, hogy cselekedni tudunk a félelem jelenlétében is. A kíváncsiság egyfelől azt jelenti, hogy a reziliens ember nagyon sokat beszélget, és ennek a nagy része nem rumináció, ventilálás, hanem arra kíváncsi, mások hogyan látják a helyzetet, mire figyelnek oda, milyen információkat gyűjtöttek össze; emellett a kíváncsisága arra is irányul, ő maga hogyan fogja a helyzetet megoldani. Harmadrészt a remény is jelen van benne, hogy képes megoldani a helyzetet.

A fenti három érzelem jelenlétével létrejövő pozitív érzelmi túlsúlyt kellene megteremteni szervezeti szinten is. Ennek részeként nagyon fontos, hogy a munkatársak egy cselekvő menedzsmentet lássanak, ahol a döntések gyorsan megszületnek, és transzparens kommunikáció zajlik róluk, ahogy az eredményekről is.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a HRPWR.HU ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 4.0 online szakmai konferencia szeptember 24-én.

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés