hirdetés
hirdetés
hirdetés

Enyhíthető a munkaerőhiány

Miért foglalkoztassunk megváltozott munkaképességű embereket?

A Prohuman szerint sok vállalatnál tartanak attól, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Sokszor elsősorban azért, mert tanácstalanok, hogy milyen munkakörökben vagy milyen módon tudnák őket integrálni a szervezetbe. Pedig számos olyan terület létezik, ahol a megváltozott munkaképességű kollégák bevonása enyhíthetne a munkaerőhiányon. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.

A megváltozott munkaképességű dolgozók sokféle ágazatban elhelyezkedhetnek. Esetükben természetesen figyelembe kell venni a képzettség és a munkatapasztalat mellett az egyéni képességeket, speciális igényeket is. Előfordulhat, hogy ez egy-egy munkakör feladatainak újragondolásával is jár, de számos pozitív példát látunk, ahol kiváló és mindkét fél számára optimális megoldás született.A mai munkaerőhiánytól sújtott munkaerőpiacon racionális megoldás lehet számos vállalat esetében, ha az eddiginél aktívabban nyit olyan foglalkoztatási csoportok felé, mint például a diákok, a nyugdíjasok, valamint a megváltozott munkaképességű emberek” – mondta el Juhász Csongor, az éves szinten közel 12 ezer közvetített munkavállalótfoglalkoztató Prohuman ügyvezető igazgatója. 

A szakember szerint fontos eloszlatni a tévhiteket, mert a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem jótékonykodás, hanem racionális gazdasági döntés, miközben természetesen számos pozitív társadalmi hatással is bír. A munkavállalás a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű emberek életminőségére is kedvező hatással van. A tapasztalatok szerint a munkaerőpiacra gyakran hosszú kihagyás után visszatérő embereknek nemcsak az életkörülményei javulnak, hanem önértékelésük, egészségi állapotuk és – azzal, hogy befogadó közegbe kerülnek – szociális életük is. „Fontos lenne ezen a területen fejlődni. Az előbbre lépés egyik feltétele pedig az lehet, ha a cégvezetők több információval rendelkeznének, ismernék a jó példákat, lehetőségeket, előnyöket. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a fajta tájékozottság nyitottabbá is tenné a vállalatokat ezen a téren, és több megváltozott munkaképességű dolgozó állhatna munkába országszerte” – összegezte a szakember. Hozzátette: évről évre nő a megváltozott munkaképességű kiközvetített dolgozók száma a fővárosban és vidéken egyaránt, például könnyű fizikai munkás, varrodai dolgozó, futár, masszőr, pénzügyi asszisztens és on-site projektvezetői munkakörben is dolgoznak kollégák.  A hazai HR szolgáltató piac vezetőjeként a Prohuman szívesen osztja meg tapasztalatait a kérdésben.  

6 fontos gazdasági tudnivaló munkaadók számára megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén:

  1. Állami támogatás igényelhető a bérre. Amennyiben egy vállalatnál a megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma eléri a 30 főt vagy arányuk az összes munkavállalóhoz viszonyítva meghaladja a 25%-ot, illetve megfelel az egyéb feltételeknek, a vállalat kérheti akkreditációját, amely után az állam támogatást fizet a munkavállalók foglalkoztatásának támogatására.Az állami támogatásfordítható a munkabérre, a speciális igényű foglalkoztatás esetén felmerülő esetleges többletköltségekre, képzésekre vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakítására. Ezen költségeket 75-100%-ig terjedő arányban téríti meg az állam. Az idei 42 milliárd forint után jövőre 43,5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben ezeknek az akkreditált cégeknek a támogatására. 
  2. Kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás. Minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató vállalatnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg 2019-ben megváltozott munkaképességű személyenként évi 1 341 000 forint.
  3. A társasági adóalapot csökkentheti a törvényben meghatározott arányú megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása.
  4. Kevesebb szociális hozzájárulási adó („szocho”): a munkaadót a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén részkedvezményilleti meg a szochoból a minimálbér kétszereséig. A szocho mértéke 2019. július 1-jétől 17,5%, tehát ebből vonódik le a részkedvezmény.
  5. Pályázaton igényelhető EU-s támogatásoknál kedvező szempont: az európai uniós pályázatokon nincsenek egységes feltételek, de a hátrányos helyzetű csoportokat (köztük megváltozott munkaképességű személyeket) is foglalkoztató cégek sokszor plusz pontokat, kedvezőbb elbírálást kaphatnak egyes pályázatokban. Jelenleg még futnak a „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projektek (EFOP-1.1.1-15 és VEKOP-7.1.3-15), amelyek keretében bérjellegű támogatásokat vehet igénybe a munkáltató.
  6. A munkavállalót csakolyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat és évente 5 munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű munkavállalónak. 

Mit jelent a megváltozott munkaképesség?

Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, akinek az egészségkárosodását vagy fogyatékosságát a rehabilitációs hatóság szakemberei komplex vizsgálat keretében, munkaerő-piaci szempontok alapján vizsgálják, és a folyamat során megállapítják, hogy az állapot hogyan befolyásolja a munkavégzési, illetve munkavállalási képességet. Sokféleállapot vezethet megváltozott munkaképességhez, például a szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, pszichiátriai betegségek, de egy súlyosan asztmás, kerekesszékes vagy autista spektrumzavarral élő személy egyaránt tartozhat ebbe a körbe.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

hirdetés