hirdetés
hirdetés

Második hullám

Mi lesz, ha házi karanténba kerülök? Jár-e fizetés, jár-e táppénz?

A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, hogy mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás ugyanis nagyon színes képet mutat.

Egyszerű a válasz azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt „önkéntes” karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni?

„Amennyiben a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér. Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Más a helyzet, ha külföldi nyaralás vagy ha itthoni kontakt miatt kell karanténba vonulni

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

„A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 Ft” – hangsúlyozza Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.

Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.

„További lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ebben az esetben a járulékok alapja legalább a minimálbér 30%-a, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem érné el” – mondja Honyek Péter.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Mi a helyzet szülőként, ha a gyerekem lett beteg?

Az iskolakezdéssel számos szülő találkozott olyan iskolai pandémiás intézkedésekkel, amelyek legtöbbje előírja, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamos ideig (10–14 napig). Mi ilyen esetben a munkajogi teendő?

Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel, és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent.

Ha a házi orvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor – a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.

Karanténkötelezettség lerövidítése: ki fizeti a tesztet?

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, amennyiben a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be a munkáltató vagy az iskola részére.

Az irányadó szabályok szerint a hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni. Ebből az következik, hogy költségét is neki kell viselnie, és így a munkavállaló nem kérheti a munkáltatótól, hogy a költségeket vállalja át” – teszi hozzá dr. Szűcs László.

Természetesen a munkáltatónak ettől függetlenül lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karanténidőszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.

„Összességében tehát elmondható, hogy a változatos szabályok mellett a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés