hirdetés
hirdetés
hirdetés

KPMG 2019 Change Readiness Index

Mennyire felkészültek a magyar cégek a klímaváltozásra?

A 2016-os, éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás (vagy röviden csak a párizsi egyezmény) óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. A KPMG azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen mérőszámmal, a CRI-vel (change readiness index – index a változásra való felkészültségről) fejezze ki, mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra és az olyan, egyezményben vállalt cselekvésekre, amilyen például a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az indexek és az annak nyomán létrejövő globális ranglista egyszerre tartalmaz örökérvényű igazságokat, és igazi meglepetéseket.

A KPMG a felmérésben részt vevő tudományos, gazdasági és társadalmi szervezetek részéről átadott adatokat 3 kategóriában összesítette, azt vizsgálva, hogy egy adott országban az állam, a vállalatok és a magánszféra (lakosság és civilek) mennyire képes hatékonyan reagálni a változásokra. A klímaváltozás a kutatás értelmezése szerint nem csupán természeti katasztrófákban testesülne meg, hanem a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi, demográfiai, esetleg pénzügyi kihívásokat is értik alatta.

Egyetlen helyezésben természetesen nehéz egy állam felkészültségét ábrázolni, így több különböző megközelítésben is létrehoztak mérőszámokat. Néhány példa a vizsgált összetevők közül:

  • A kormányzat részéről vállalható célkitűzések köre a legszélesebb: lehet a tervezési és előrejelzési képesség, a bürokrácia és az adminisztráció korszerűsítése, a környezetvédelmi szabályozás kérdése, továbbá az élelmiszerbiztonság, a talaj és a vizek megóvásának képessége;
  • a vállalatokon múlik az épített infrastruktúra egy része, a pénzügyi közvetítőrendszer minősége, a gazdaság nyitottsága, a technológia fejlettsége, az innovációs képesség fenntartása, a vállalati szféra sokszínűségének és ezáltal a diverzifikáltságban rejlő előnyöknek az erősítése;
  • míg a lakosság és a civil szféra felelőssége a kiállás az emberi jogokért, az információ-szabadságért, az egészséges életmódért, az egyéni szintű fenntarthatóság fontosságáért, vagy a humán tőke gondozásáért.

Északi éllovasok

Ha megnézzük a 2019-es lista éllovasait, elsősorban olyan államokat látunk, amelyek rendre élen végeznek a „pozitív” globális versenyképességi, tőkeellátottsági, képzettségi rangsorokban. Svájc, Szingapúr és Dánia lettek dobogósok, őket további észak-európai államok követik. Ezek a társadalmak jellemzően nem csak, vagy nem kifejezetten a magas egy főre jutó GDP-ben erősek – igaz, ez is meghatározó, hiszen a CRI top 30 országából 28 a legfelsőbb jövedelmi kategóriába tartozik – hanem az olyan „puhább” indexekben is, mint a boldogság, az oktatás minősége, az egészségügyi ellátás, esetleg a szociális háló erőssége, azaz a minél alacsonyabb különbség a társadalmi osztályok jövedelmei között.

A lista dobogósai mellett kiemelhető még Svédország, amely ugyan csak a 4. lett az összesített sorrendben, de a lakosság és a civilek felkészültségét tekintve vezeti a rangsorolást. Érdekes megfigyelni, hogy miközben egyes államok (Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek) kiváló helyezése a „jó állam” felelős programjainak köszönhető, vagyis alapvetően top-down megközelítésűek, addig a dél-európai államokban (Portugáliában, Spanyolországban) inkább a lakosság vizsgázott jól, és a kormányzat szerepelt rosszabbul.

Nem csak az ország gazdasági lehetőségein múlik, mit tehetünk

Joggal feltételezzük, hogy egy adott ország gazdasági lehetőségei meghatározzák a felkészültséget, de a KPMG tanulmánya összeállította a jövedelmi helyzetükhöz képest leginkább felül- és szégyenszemre alulteljesítő államok listáját is. A GDP-jükhöz képest is kiugróan jók között van Svájc, Dánia, Svédország, Új-Zéland és talán némi meglepetésre Ruanda.

A magas jövedelmi helyzetükhöz képest viszont kiábrándítóan szereplő országok túlnyomórészben feltörekvő olajállamok (Líbia, Angola, Algéria és Irán), de rosszul szerepelt Argentína is.

Érdekesség, hogy a megelőző évi listához képest legtöbbet javító államok listáján Tonga mellett Oroszország az éllovas, előbbi 36, utóbbi 29 helyet javított a pozícióján.

A politikai bizonytalanság nehezíti a felkészülést

A 140 ország listájának a végén a legszegényebb, sokszor államisággal sem igen rendelkező országok találhatóak, a 140. például Szomália. Láthatóan nagyon erős a korreláció a politikai bizonytalanság és a klímaváltozással kapcsolatos felkészületlenség között, Latin-Amerikában Haiti, Észak-Afrikában Líbia, Ázsiában Afganisztán végzett a legrosszabb helyen. Mindegyik megosztott, polgárháború sújtotta ország, ahogyan a nyugat-európai sereghajtó, Görögország is súlyos államcsődön van túl.

A magyar vállalatok felkészültségben megelőzték a civileket és a kormányzatot

Magyarország a vizsgálat során összesítve a 48. helyezést szerezte meg, a vállalati rangsorban a hazai cégek a 45., a lakosság és a civilek a 47., míg a kormányzat a 65. helyen végzett. A közvetlen összehasonlításként adódó országok közül a visegrádi négyek ezúttal megelőztek bennünket (Csehország 27., Lengyelország 33., Szlovákia 37. lett), de Szerbiához, Romániához, vagy Ukrajnához képest jól vizsgáztunk, ők mögöttünk végeztek.

A kutatás eredeti összefoglalója innen letölthető.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés