hirdetés
hirdetés
hirdetés

Vita

Még tévézni is jobb, mint mindfulness-tréningre menni?

Az Index nemrég a Scientific Reports tanulmányára hivatkozva  megjelentetett egy elítélő hangú cikket a mindfulnessről, amely azóta nagy vitát kavart az online sajtóban. Az alábbiakban közöljük az Index-cikk főbb állításait, és idézünk néhány cáfolatot, amelyek az eddigiekben érkeztek a cikkre.

Az Index cikkében a következő négy fő állítás szerepel a mindfulnessről:

1. A tudomány a fogalom definíciójával is bajban van, márpedig „aminek már a definíciója sem egységes, annak a módszertana is minimum megkérdőjelezhető lehet”, írja a cikk szerzője. A definíciós problémák alátámasztására a Merriam-Webster-szótár, a Cambridge Dictionary és a Wikipédia eltérő definícióira hivatkozik.

2. A témával kapcsolatos tanulmányok módszertana minimum megkérdőjelezhető, mint az a fentiekből is következik. Az Index cikke kiemeli, hogy a 2004 óta megjelent, a mindfulness-szel foglalkozó tanulmányok 61 százalékánál alkalmaztak kifogásolható módszertant, és konkrét példákat is hoz ennek alátámasztására.

3. A terápiás módszerek tíz embernél tízféle eredményt hoznak. Ugyanis „ha megkérdezünk 10 meditálót arról, hogy mit láttak, tapasztaltak vagy éreztek, 10 különböző választ fogunk kapni. Erre nehéz tudományos módszertant alapozni”, fogalmaz a cikk a Scientific American újságírója, John Horgan cikkére (Why I Don't Dig Buddhism?) hivatkozva.

4. Egyre több az aggasztó mellékhatásról és maradandó pszichés károsodásról szóló beszámoló. „Ennél még tévézni is jobb”, fogalmaz meglehetősen sarkosan az Index szerzője. Aggályosnak tartja a mindfulness vállalatirányításban és katonaságnál való használatát, mivel „a meditáció nemcsak relaxáltabbá, hanem érzéketlenné is tehet”. Megemlíti, hogy a meditáció a negatív érzelmeket is felkavarhatja, és hogy aggasztó jelek mutatnak arra: a mindfulness nemcsak az önzetlenséget ébresztheti fel, hanem a patológiás nárcizmust is. Rámutat: egyesek arra használják a mindfulness technikákat, hogy elmeneküljenek a saját megoldásra váró problémáik elől; vagy hogy elkerüljék a kritikus gondolkodást. Kathleen Lustyk pszichológus nyomán olyan mellékhatásokat sorol a cikk, mint a deperszonalizáció, a pszichózis, a téveszmék, a hallucinációk, az összefüggéstelen beszéd, a szorongás, az étvágytalanság vagy az álmatlanság; valamint azt is kiemeli, hogy „a poszttraumás stressztől szenvedők (PTSD) különösen érzékenyek lehetnek a negatív mellékhatásokra”.

A cikk ezek után egy katasztrofális kimenetelű esetről is beszámol, amikor egy mindfulness tréningre küldött alkalmazott három hónapra egy pszichiátriai intézetben kötött ki; majd felhívja a figyelmet arra, hogy ma „nincsenek hivatalosan akkreditált mindfulnessoktatók; gyakorlatilag bárki elindíthatja a saját praxisát. Épp ezért nehéz olyan szakértő találni, aki nemcsak a mindfulness előnyeivel van tisztában, hanem hajlandó felhívni a figyelmet a módszer veszélyeire is.”

Végül pedig azt sem szabad elfelejteni, figyelmeztet a cikk, hogy ezek a technikák vallásos eredetűek, ezért pedig kérdésessé teszi például a vállalatirányításban való alkalmazásukat, tekintve, hogy „a vallásos lelkigyakorlatok és a keleti filozófia nagyjából úgy illenek a nyugati életvitelhez és gondolkodáshoz, mint a buddhista kolostor a manhattani felhőkarcolóhoz.”

Cáfolatok: vitathatatlan előnyök; egy esetből ne általánosítsunk; a mindfulness nem csodaszer!

Horváth Ágnes mindfulness-oktató az Index cikkére írott válaszában  kiemeli, hogy:

‒ Az Index cikke által idézett három definíció nem is különbözik annyira egymástól (ezt olvasóink is ellenőrizhetik itt, itt és itt); ráadásul eleve nehéz szavakkal leírni egy tapasztalati, azaz élményalapú dolgot. „Van egy közös pont a csellózásban, a lovaglásban és a mindfulness gyakorlásában: rengeteget lehet róla írni, de csak akkor tudod meg, mi az, ha csinálod”, fogalmaz.

‒ A módszertannal kapcsolatban azt írja, a neves mindfulness-kutatók is tisztában vannak azzal, hogy „a meditáció hasznáról szóló szakirodalom nem más, mint kétséges kutatástervezéssel, vitatott módon vagy éppen kritikán aluli módszerességgel megtervezett vizsgálatok rossz, jó vagy figyelemre méltó eredményeinek zagyvaléka” (Daniel Goleman), ugyanakkor igenis léteznek olyan kutatások, amelyek módszertana tudományos szempontból is megállja a helyét.

‒ Kiemeli a mindfulness három vitathatatlan előnyét: vagyis hogy fejleszti a figyelmet, nyugodtabbá válunk általa, és „a mindfulnesst alkalmazók körében figyelemre méltóan sok fiziológiai rendellenesség visszaszorulása is megfigyelhető, az egyszerű idegességtől a magas vérnyomáson át egészen a krónikus fájdalmakig.”

‒ A mindfulness valóban felszínre hozná a traumákat? Az Index által felidézett konkrét, katasztrofális eredményekkel járó esettel kapcsolatban azt jegyzi meg, hogy egyetlen eset alapján még nem kellene megkérdőjelezni a mindfulness hitelességét és pozitív hatásait. „Egy kezeletlen traumával élő embernek ilyen szempontból nem csak egy mindfulness tanfolyam, hanem egy film megnézése vagy egy rózsa megszagolása is kockázatos lehet – ugyanis tényleg bármi felszínre hozhatja az eltemetett, elfojtott traumatikus élményeket.”

‒ Végezetül leszögezi, hogy a mindfulness – az összes többi módszerhez hasonlóan – nem csodaszer, így nem is való mindenkinek. Az Oxfordi Egyetem pszichológus-kutatói például kifejezetten nem javasolják a mindfulness tanfolyamot akut depressziós fázisban lévő embereknek. Ugyanakkor az ő személyes tapasztalata az, hogy „a mindfulness pár hét alatt hihetetlen eredményeket tud hozni a mindennapos stressz és szorongás kezelésében.” Továbbá szerinte is „nagyon fontos a mindfulness trénerek megfelelő szakmai felkészültsége”.

Fontos beszélni a témáról

Schlosser Károly pszichológus, kutató és mindfulness-oktató szintén reagált az Index cikkére saját Facebook-oldalán. Azt írja, ő igazából örül is a cikknek, hiszen „most a csapból is ez folyik és nagy szükség van a helyes tájékoztatásra”. Ugyanakkor az Index cikkét sarkítottnak, hatásvadásznak és hiányosnak nevezi.

Szerinte is vannak definíciós kérdések, csakhogy ezek nem azok, mint amiket a cikk szerzője leír. Ugyanis „vannak mérési problémák a kérdőívek kapcsán, de szerencsére már találtunk módszereket melyekkel objektív módon tudjuk mérni a személyek aktuális mindfulnessre való képességét”. A kutatók kutatási eredményeikkel kapcsolatos részrehajlása pedig „sajnos egyetemes probléma a tudományban”.

Az aggasztó mellékhatásokkal kapcsolatban azt írja: „Előfordul, hogy személyek rosszul, rossz céllal és rossz helyzetben használják a mindfulnesst, például sokan élménykerülésre, ami óriási baj! Soha nem javallott egy depressziós epizód közepén nekikezdeni, ugyanúgy ahogy bizonyos szorongásos esetekben sem.” Mint írja, különböző mindfulness-módszerek különböző problémakörökre jelenthetnek megoldást. "Ráadásul érdemes ezeket a módszereket olyan szakemberrel végezni, aki ért az adott problémához, ugyanis a módszer végzése önmagában nem garancia az állapotjavulás felé. Ilyen helyzetekben ez körültekintést igényel.” Éppen ezért a mindfulness-appokat veszélyesnek tartja, tekintve, hogy azok „bárki számára, bármikor elérhetőek, valódi segítség és iránymutatás nélkül”.

„Még nagyobb probléma, amiben teljesen igazat kell adnom a szerzőnek, hogy sok a profitorientált, de gyakorlatlan, szakértelem, tapasztalat és szupervízió nélkül csoportokat indító guru/tréner/motivációs előadó”, jegyzi meg bejegyzése végén.

A kialakult vitában további hozzászólások is várhatók, mi pedig arra buzdítjuk olvasóinkat. hogy ők is fejtsék ki véleményüket a témában!

FRISSÍTÉS (2018. április 17.):

Máris megjelent két újabb válasz: a Mindset pszichológia online szaklapban Michaletzky Luca pszichológus és mindfulness-kutató, valamint  dr. Márky Ádám orvos, mindfulness-kutató fejti ki véleményét a mindfulness védelmében, míg az Y2Y Coaching blogon  "A mindfulness nem káros, és nem is értelmetlen" címmel megjelent válaszban a fentebb is idézett Horváth Ágnes mellett szintén dr. Márky Ádám szólal meg. Ajánljuk ezek elolvasását is!

(forrás: Index, Mindfulness Itthon, Facebook)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tervezzük meg együtt a munkavállalód élményét! Időpont: szeptember 28.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: október 9., 19.00

Coaching eszközök a gyakorlatban hr-eseknek, coaching szemléletű vezetőknek és coachoknak október 11-én.

Gyakorlati útmutató lépésről lépésre október 16-án.

Részletes program hamarosan! 2018. november 15.

hirdetés