hirdetés
hirdetés
hirdetés

Digitális transzformáció − hogyan?

Manowar-hallgatás helyett rajzolj a falra!

Miként lesz kihatással a munkaerőre, a csapatokra, a projektekre a digitális átalakulás? Milyen fajta át- és továbbképzésekben kell és lehet gondolkodni? Hogyan érezhetik jól magukat a kollégák a megváltozott közegben, és hogyan alakíthatjuk át a munkakörnyezetet a hatékonyabb munkavégzéshez?

A DXC Technology sajtóreggelijén többek közt a fenti témákról beszélt Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője és Tóth Mária szoftverfejlesztési igazgató, akik saját cégük példáján mutatták meg, hogy a digitális transzformációra olyan létező, működő példák vannak ma Magyarországon, amelyekből a többiek is tanulhatnak.

A digitális transzfomációt nem lehet elkerülni, hangsúlyozták az előadók, de kérdés, hogy ez mit is jelent pontosan. Az elhangzott statisztikák szerint ma a magyar cégek 91%-a vélekedik úgy, hogy digitális transzformáció nélkül a cég nagy eséllyel elbukik, ugyanakkor jelenleg csak 54%-uknak van valamilyen digitális stratégiája, és az ilyen stratégiával nem rendelkező cégek 23%-a a következő évben sem tervezi a digitális stratégiaalkotást. A vállalatvezetők 62%-a csupán technológiai, IT-kérdésnek tekinti a digitális transzformációt, noha ez korántsincs így.

Digitális kultúra kiépítése

A digitális transzformáció magja a digitális szemléletmód és kultúra. Fontos emellett a kockázatvállalás is, vagyis a cégnek túl kell tudnia lépni azon, hogy kockázatos lelépni a megszokott útról. Meg kell tanulnia vállalni az olyan kockázatokat, hogy kifejlesztenek egy terméket vagy szolgáltatást, és mire az elkészül, már elavult lesz. Ehhez agilis fejlesztést kell elsajátítani: ahelyett, hogy abban gondolkodnánk, hogy most elkezdjük csinálni, és 9 hónap múlva lesz egy kész termékünk, inkább tekintsük úgy a fejlesztési folyamatot, hogy két hét után már van egy használható termékünk, amin együtt dolgozunk tovább. Ehhez nemcsak a kollégák gondolkodásmódjának kell változnia, de a csapatmunkát és a projektek megvalósításának folyamatát is újra kell gondolni a DXC előadói szerint. Ehhez ők a scrum folyamattervezési módszertant ajánlják, amit nem csak IT-közegben érdemes megvalósítani.

Megváltozik a szakértelem fogalma

Az új, különleges technológiák elsajátításához természetesen szakértelemre van szükség, de itt nem csak erről van szó. Megszűnik az a hozzáállás, hogy „Én UNIX rendszergazda vagyok, ne is szóljatok hozzám, mert nem érdekel semmi más”. A munkaerőpiacra frissen belépett és belépő Y- és Z-generációsokon már látszik, hogy ők már nem akarnak ilyen „egységsugarú barlanglakó programozók” lenni, ahogyan az előadó fogalmazott. Az egymástól eddig élesen elkülönülő szakterületeknek meg kell tanulniuk nemcsak együtt dolgozni, de azt is, hogy az egyes szakterületek közt nagyobb átjárás lehet, és kívánatos.

A digitális transzformáció korában olyan tudásra van szükség, mint amilyet jellemzően a fiatalabb Y és Z generációk képviselnek. Nekik jellemzően horizontálisan mozog az érdeklődésük az idősebb generációkéhoz képest, vagyis „egyik héten javáznak, a másikon már blockchaint tanulnának, de közben már azt is tervezik, hogy a jövőben mi mindent akarnak még tanulni”. Az Y generációban megvan a lehetőség, hogy a horizontális tudást a cégben is megvalósítsuk velük. Az ipszilonos kolléga lehet, hogy egyszerre több teamben is dolgozik, és a különböző teamekben teljesen eltérő feladatköre van. Ez azért is jó, mert így nem érezheti azt, hogy „már három éve ugyanazt a kódot kapálja napi 8-10 órában”, ami a megtartásában is segíthet.

Inspiráló környezet kiépítése

Fontos, hogy amikor reggel bejönnek az emberek dolgozni, egy olyan munkahelyre lépjenek be, ahol jól érzik magukat. A falakon elhelyezett infografikák segíthetnek abban, hogy az emberek „megérezzék a lényeget”. Fontos szereppel bír az is, hogy az irodában és az irodák közt milyenek a falak: ha az egy adott product-on dolgozó kollégák közt téglafal van, az elválasztja őket, ezzel szemben érdemes az összekötő falakat preferálni. Ilyen a „scrum wall”, amely összeköti azokat a munkatársakat, akik egy product létrehozásán dolgoznak.

Érdemes az irodában úgynevezett „brain wall”-t is elhelyezni: ha nem tudnak valamit megoldani a kollégák, akkor ne Manowart hallgatva kucorogjanak egyedül idegesen, hanem álljanak össze, és az erre kijelölt falfelületre rajzoljál fel az ötleteiket. A közös vizualizálás segít abban hogy eljussanak a megoldáshoz, méghozzá úgy, hogy közben nem bántják egymást.

Scrum wall

A folyamatok szabályozottsága is fontos: a kollégákat megnyugtatja az, hogy ha reggel a munkahelyre belépve látják, hol tart éppen a product fejlesztése.

Munkamódszer (gondozzuk kiskertjeinket!)

Project helyett product-okat menedzseljünk, hangzott el az előadáson. A projekteknek szokásuk, hogy olykor elbuknak, a product-ok azonban nem ilyenek: „azok fel szoktak épülni”, valahogy úgy, mint egy kiskert: még ha késznek sokáig (vagy soha) nem is nevezhetjük, de folyamatosan látjuk, ahogy épül, fejlődik, változásokat eszközölhetünk rajta, és már útközben is élvezhetjük a gyümölcseit. Itt megint csak az együttműködés a kulcsszó, vagyis hogy nem átadogatjuk egymásnak a feladatokat, hanem folyamatosan együtt dolgozunk, gyakori visszajelzésekkel.

A fent leírt (agilis) megközelítést a DXC Technologies Hungary sikerrel alkalmazza, azonban azt is látnunk kell, hogy ez a megközelítés nagyon sok területre átvihető. Ehhez elsősorban a már említett szemléletváltás, kulturális váltás szükséges, amelyhez az összes szakértői gárdát igazítani kellene, nem feledezvén meg arról, hogy a sokat emlegetett Y-ok és Z-k mellett ott vannak az idősebb generációk is. Nekik, ha olykor más, hagyományosabb módszerekkel is, de ugyanezt a szemléletváltást meg lehet tanítani, és át lehet képezni őket új típusú munkakörökre. A képzés történhet horizontálisan és vertikálisan, attól függően, ki merre szeretne továbbhaladni, tehát mind a felfelé mozgást előidéző képzést, mind a horizontális átképzést menedzselni kell a cégben. Ez történhet például reverse mentoring formájában, de a klasszikus tréningeket sem kell elvetni, mert van, aki még ezt igényli. A DXC-nél emellett a közelmúltban "AI challenge"-et indítottak két fős csapatoknak, amely során kiderült, hogy rengeteg innováció van a cégen belül. „A srácok olyanokat innoválnak a konyhában ülve, hogy a fal adja a másikat”, fogalmazott az előadó: a feladat csak az, hogy megtalálják ezeket az innovációkat, és be tudják illeszteni a multis közegbe.

Nem csak az IT asztala

A digitális transzfomációt tévesen tartják sokan pusztán IT-s dolognak, hiszen amint láthattuk, a technológia ennek csak egy része – pontosabban a negyede, a környezet, a szakértelem és a munkamódszer mellett. Az egész kultúrát kell átalakítani, aminek része a csapatmunka újragondolása, a kollégák átképzése és a megfelelő, a fentieket segítő környezet kialakítása is. Ha mindezt megtesszük, az segíthet nemcsak az IT-s szakemberhiány és -fluktuáció mérséklésében, de abban is, hogy kevesebb munkahely szűnjön meg a digitális transzformáció miatt.

A cikkben szereplő kép forrása: https://medium.com/

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés
hirdetés