hirdetés
hirdetés

Covid-19: vállalati trendek Közép- és Kelet-Európában

Kulcsfontosságú marad a kommunikáció a járvány lecsengése után is

A kommunikáció nemcsak a járvány alatt kiemelkedően fontos, de a járvány lecsengése után is kulcsfontosságú marad. Ben Petter, a Grayling 11 közép-kelet-európai irodáját felügyelő igazgatója összefoglalta a 2007–2008 utáni évek pénzügyi válságból szerzett tapasztalatai alapján, milyen változásokra számíthatunk a vállalati kommunikációt illetően Közép- és Kelet-Európában.

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a Covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mivel magyarázható ez?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelműnek tűnik, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek. 

Lássuk a régió kommunikációs trendjeit!

Még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból viszonylag ellenállónak is bizonyul, akkor is különféle módon fogja érinteni a válság a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a Covid-19 válság:

1. Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, hogy a válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket, és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén.

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a Covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket.

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a Covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a Covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepe van.

A teljes blogposzt itt olvasható.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés