hirdetés
hirdetés

Munkahelyvédelmi intézkedések – körkép

Jó alapot adhat az újrainduláshoz a munkaerő-kölcsönzés

Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.

A régió vezető HR-szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő-kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.

„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira” – mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

Változatos megoldások

Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%-át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.

Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.

Fokozott tempóban visszaépülő kereslet

A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.

Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.

„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra” – mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. – „A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményének, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártóágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.” A szakember hozzátette: „A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerő-kölcsönzés rugalmassága.”

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés