hirdetés
hirdetés
hirdetés

Digitalizált termelés

Itt lesz mit learatniuk az IT-soknak!

A mezőgazdaság legtöbb területén kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz az informatikai megoldások alkalmazása, ahol pedig kevésbé, ott a szemlélet elsajátítása céljából érdemes már most is áldozni rá – állapították meg az agrárium termelői és rendszerbeszállítói oldaláról érkező szakemberek a Codecool Programozóiskola Meetupján. Nem pár év alatt lezajló folyamat lesz a digitalizáció, hanem várhatóan sokkal hosszabb távon gyakorol majd jelentős hatást a mezőgazdaságra – így a programozók iránti igény sem csak átmeneti.

A Codecool immár rendszeres meetupjain az informatika különböző iparágakra gyakorolt hatását mutatják be meghívott előadók. Ezúttal valódi példákon keresztül bizonyosodhattak meg az érdeklődők, hogy az informatika a mezőgazdaságban is ugyanolyan húzóerőt képvisel, mint az ipari termelésben vagy éppen a pénzügyi szolgáltatásokban.

A korábbi évtizedekben már hozzászoktak az emberek a gépesítéshez. Közismert, hogy egy minőségi traktor, kombájn, vagy éppen egy tehenészet fejőgépei ugyanolyan csúcstechnológiát képviselnek, mint az autógyárak gyártósorai. Azonban a legújabb kori digitalizáció külsőre kevésbé látványos, így az elmúlt egy néhány évben lezajlott változásokról az emberek java még csak nem is hallott. „Félmilliárd forintért szereltünk műholdas navigációt a szántóföldeken mozgó gépeinkre, továbbá egyéb informatikai fejlesztésekkel 3-4 hónapról 10 nap alá csökkentettük a termelési adataink naprakész feldolgozását” – mesélte példaként Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője.

Bezzeg régen...

A boltokban vagy a piacon zöldséget, gyümölcsöt, húst, pékárut vagy feldolgozott élelmiszert vásárló közönség ismeretei mára teljesen elszakadtak az agráriumot jellemző valódi folyamatoktól. Sokan vallják, hogy bezzeg régen mindennek jobb íze volt, vagy éppen a romantikus tévképzetek okán esküsznek a háztáji terményekre. Márkus Zsolt, a teljesen digitalizált termelési technológiával működő Veresi Paradicsom Kft. tulajdonos-ügyvezetője konkrét számokkal bizonyította, hogy a piacra kerülő paradicsomaik nemcsak az import spanyol, holland és német termékeknél finomabbak, de nem maradnak el ízben és édességben a szkeptikus fogyasztók emlékeiben élő „gyerekkori” ízélménytől sem: egyszerűen annyival több cukrot fogyaszt a 21. század embere, hogy azzal már nehezebben veszi fel a legkiválóbb paradicsom is a versenyt.

Mint Márkus elmondta, számos lehetőség adódik további fejlesztésekre, ezeknek csak a büdzsé szab határt, illetve igyekeznek a valóban megtérülő beruházásokat kiválasztani. Bár az üvegházas technológia használatával a földrajzi adottságok – napfény, csapadék, hőmérséklet – kiegyenlíthetők, egészen új tényezők befolyásolják a technológiai versenyt: például a zöldenergiával termelt villamos áram országonként jelentősen szóró árai, vagy éppen a támogatási struktúrák eltérítő ereje.

Fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk

A magyar gazdálkodók nyitottságát, kísérletezőkedvét és érdeklődését méltatta Gorotyák Igor, a mezőgazdasági vezetői információs rendszereket fejlesztő AgroVIR marketingvezetője. A magyar mezőgazdaság nincs lemaradva sem az automatizációban, sem a digitalizációban. Ugyanakkor szerinte nagyon sok múlik a szakértői támogatáson, a gazdálkodók és a programozók közötti „tolmácsolás” minőségén. Az AgroVIR szakemberének véleményét támasztotta alá Raskó György is, mikor arról számolt be, hogy a vezetői információs rendszer beszerzésének és működésének költsége nagy gazdaságok esetében nem éri el a terményárbevétel 1 százalékát sem, mégis százalékban mérve két számjegyű haszonnövekedést hozhat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet Raskó, hogy a jó kereskedelmi és üzleti kapcsolatok, a piaci folyamatok felismerése még mindig nagyobb hasznot hozhatnak, mint csupán a digitalizáció fetisizálása. Mégis, üzemmérettől függetlenül mindenkinek azt tanácsolja, hogy minél hamarabb vágjon bele az informatikával való ismerkedésbe és kísérletezésbe. „Nyilvánvalóan ez a jövő, és a betanulás éveit később borzasztó nehéz lesz behozni, a versenyképesség látja kárát”.

Az agrárium digitalizációját nemcsak a termésátlagok növelése vagy a profit maximalizálása mozgathatja, hanem a fenntarthatósági kihívás is, erre mutatott rá Dr. Láng Vince, az AgriDron Kft. alapítója. Előadásában kiváló példát hozott arra, hogy miként volt megspórolható egy kevésbé jól termő terület túlzott műtrágyázása légifelvételes elemzéseik révén. A drónokkal szkennelt területről kimutatták, hogy csupán a vetés volt tökéletlen, és a területen nincs nyoma tápanyaghiánynak, így inkább a vetőgépet kell karbantartani, semmint műtrágyával túlkezelni a talajt.

Akár ezer eurós órabér

Miközben ezek ma még egyedi példák, a következő években és évtizedekben folyamatosan mennek át ezek a fejlesztések a hétköznapi rendszeres gyakorlatba, így az IT-munkaerő iránti igényt egy konstans magas szint fogja jellemezni. A modern rendszereket ismerő állattenyésztőket ma is nagyítóval kell keresni – állította Raskó György, amihez Márkus Zsolt hozzátette: akár ezer eurós nagyságrendű helyszíni kiszállási órabérrel is dolgoznak a legkomolyabb üvegházas üzemeltetési rendszerek szakértői.

Nem csupán arra kell tehát berendezkedni, hogy egy-két év alatt lezajló digitalizációs folyamatokat kell áthidalnia az informatikai beszállítóknak, hanem folyamatosan magas lehet az aránya az IT-nek a mezőgazdasági innovációkban.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Nyerő SSC people-management stratégiák. Fluktuációcsökkentő minikonferencia június 7-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

Burnout - Ismerd fel, ismerd meg és lábalj ki belőle Csatlós Csillával június 12-én!

hirdetés